Search Results

You are looking at 21 - 30 of 52 items for :

  • "prevalencia" x
  • All content x
Clear All

A krónikus szívelégtelenség magyarországi prevalenciája 1,6% a felnőtt populációban. Nyolcvanéves kor felett a prevalencia már 15–20%. A szívelégtelenség kezelésének alapja a neurohumorális blokád. Ennek részei az angiotenzinkonvertáló enzim gátlószere (intoleranciában az angiotenzinreceptor-blokkoló), a béta-receptor-blokkoló és a mineralokortikoidreceptor-antagonista gyógyszercsoportok. A béta-receptor-blokkolókat negatív inotrop hatásuk miatt sokáig mellőzték a szívelégtelenség kezeléséből. Az elmúlt évtizedek során végzett tanulmányok azonban szívelégtelenségben igazolták a béta-receptor-blokkolók mortalitást csökkentő hatását. A bisoprolol kedvező hatékonyságát szintén számos nagy tanulmány eredménye támasztja alá. Orv. Hetil., 2013, 154, 1731–1734.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Mónika Schulte-Altedorneburg and Dániel Bereczki

A cerebrovascularis megbetegedéseket gyakran követik pszichiátriai, neuropszichiátriai kórképek, amelyek közül a poststroke-depresszió fordul elő a leggyakrabban. A poststroke-depresszió gyakorisága a stroke-ot követő első év során 30–35%-ra tehető. A szerzők az irodalmi adatok alapján áttekintik az agyi vérkeringészavart követő hangulatzavar prevalenciáját, patogenezisét, prediszponáló tényezőit, terápiás lehetőségeit. Az utóbbi időben egyre több közlemény felveti a prevenció lehetőségét is. A magas prevalencia ellenére az agyi vérkeringészavart követő hangulatzavart gyakran nem ismerik fel, a kezelés elmaradása pedig hátrányosan befolyásolja a betegek rehabilitációját, életminőségét, a kognitív funkciókat, illetve a stroke-ot követő mortalitást. Orv. Hetil., 2014, 155(34), 1335–1343.

Open access

A szerzők 2007. március és 2008. március között 481 érett, valamint 62 koraszülött újszülöttön vizsgálták az érintettek újonnan leírt primitív reflexét, a könyöklés sajátosságait. Ezerháromszázhuszonkilenc vizsgálatot végeztek közvetlenül a születést követően, az újszülöttrészlegen, valamint a csecsemőosztályon, majd különböző életkorokban az első 6 élethónap során. Azt észlelték, hogy a reflex az első élethónap alatt a vizsgáltak 70–80%-ában megfigyelhető, majd fokozatosan csökkenő pozitív prevalencia kíséretében, 4–6 hónapos életkorra 25–30%-ban maradt kiváltható. Érett újszülöttek, valamint koraszülöttek vonatkozásában nem észleltek jelentős különbséget a reflex életkori prevalenciájának tárgyában. A reflex sajátosságainak további vizsgálata elsősorban gyermekgyógyászati kóros állapotokban, valamint utánkövetési célzattal is indokoltnak látszik.

Restricted access

Absztrakt:

A nem alkoholos zsírmájbetegség (NAFLD) a fejlett országokban a populáció harmadát érintő metabolicus népbetegség. A magas prevalencia mellett a NAFLD jelentőségét a spektrumbetegség (steatosis → NASH [nem alkoholos steatohepatitis] ± fibrosis → cirrhosis → HCC [hepatocellularis carcinoma]) jellege, illetve a társuló kórállapotok (obesitas, 2-es típusú diabetes mellitus, dyslipidaemia, metabolicus szindróma, inzulinrezisztencia), valamint mind a májbetegség közvetlen progressziójából adódó hepaticus, mind a társuló anyagcserezavar progressziójához kapcsolódó célszervkárosodás (cardiovascularis, renalis) adja. A NAFLD diagnosztikus, terápiás, illetve követési algoritmusának egységesebb kialakítására három európai szakmai társaság (EASL–EASD–EASO) összefogásával 2016-ban jelent meg a hiánypótlónak számító klinikai szakmai irányelv. Az eredeti közleményben kiemelt ajánlási pontok szó szerinti fordításra kerülhettek, ugyanakkor az ehhez társuló magyarázó részek – a terjedelmi korlátok miatt – a jelen közleményben nem voltak egy az egyben ismertethetők, így a közlemény szerzői ezekből csak a leglényegesebb szempontok kiemelésére, sőt egy-egy esetben az ajánlás óta megjelent új irodalmak ismertetésére törekedhettek. Orv Hetil. 2018; 159(45): 1815–1830.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Stefánia Gitta, Zoltán Magyar, Péter Tardi, Istvánné Füge, Melinda Járomi, Pongrác Ács, János Garai, József Bódis, and Márta Hock

Absztrakt:

Bevezetés: Leggyakrabban a terhesség harmadik trimeszterétől jelentkezik a rectus diastasis, amellyel kapcsolatban csekély információ áll rendelkezésünkre. Célkitűzés: Célunk volt meghatározni a rectus diastasis hazai előfordulásának gyakoriságát, a lehetséges rizikófaktorokat, megvizsgálni a derékfájással, vizeletinkontinenciával és az életminőséggel való kapcsolatát. Módszer: Az interrectus távolságát digitális caliperrel 200 olyan nőnél mértük meg, akik kitöltötték a saját készítésű rectus diastasis, továbbá az SF-36, az Oswestry Disability Index és az International Consultation on Incontinence Modular Questionnaire – Urinary Incontinence Short Form kérdőíveket. Eredmények: A prevalencia 46,5%-os lett. A rizikófaktorok közül csak a szülések száma és az interrectusrés között volt szignifikáns kapcsolat. Jelentős különbséget találtunk azonban az életminőség, a derékfájás és a vizeletinkontinencia kapcsán a normál és a kóros csoport tagjai között. Következtetések: A külföldi szakirodalommal megegyeztek eredményeink, amelyek alapján elmondhatjuk, hogy a rectus diastasis majdnem minden második szült nőt érint. Az állapot hajlamosíthat a derékfájásra és a vizeletinkontinenciára, amelyből egy csökkent életminőség származhat. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 454–460.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Dóra Földeák, Attila Nemes, Anita Kalapos, Péter Domsik, Árpád Kormányos, László Krenács, Enikő Bagdi, and Zita Borbényi

Absztrakt:

A szisztémás amyloidosis ritka betegség, amelyben a szívérintettség viszonylag gyakran fordul elő és a túlélést jelentősen befolyásolja. Az alapbetegség és a szervi érintettség szempontjából új diagnosztikus eljárások segítenek a korai diagnózis felállításában és a mihamarabbi kezelés megkezdésében. Szívérintettség inkább a monoklonális immunglobulin-könnyűlánc (AL-amyloidosis) és a transthyretin formában fordul elő. AL-amyloidosis esetén a szívérintettség súlyos következményekhez vezet. A kezdeti súlyosság megítélésében és a kezelésre adott válasz mértékének mérésében a szívfunkcióval kapcsolatos biomarker-vizsgálatok segítenek. Amyloidosis esetén az életkorral nő a szívérintettség, a prevalencia nem ismert pontosan, de feltételezhető, hogy több eset van valójában, mint amennyi felismerésre kerül. A szerzők a klinikai tünetek, diagnosztikus eljárások, kiemelten a kardiológiai vizsgálatok jelentőségét ismertetik. Orv Hetil. 2017; 158(46): 1811–1818.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin H. Nagy, Barnabás Rózsai, Kálmán Kürti, Ilona Rippl, Éva Erhardt, Adrienne Kozári, Erika Pákozdiné Vajda, Ágnes Czvenitsné Árkus, and Gyula Soltész

A diabeteses gyermekek fiatal felnőttkori morbiditására (autoimmun komorbiditás és vascularis komplikációk) vonatkozóan nem ismertek hazai adatok. Célkitűzés: A 15 évesnél fiatalabb életkorban diagnosztizált 1-es típusú diabetesesek autoimmun komorbiditásának és szövődményeinek felmérése két évtizedes betegségtartam után. Módszer: Kérdőíves vizsgálat, négy dél-magyarországi megye összes betegének bevonásával. Eredmények: Coeliakiát az esetek 6,2%-ában találtak. Coeliakiával szövődött esetekben a diabetes szignifikánsan fiatalabb életkorban manifesztálódott. Autoimmun pajzsmirigybetegség a betegek 7,6%-ában fordult elő, e betegek életkora magasabb és diabetes-időtartamuk szignifikánsan hosszabb volt, mint a pajzsmirigybetegségben nem szenvedőké. Retinopathiáról a betegek ötöde, hypertoniáról egyhatoda számolt be. Neuropathiáról a páciensek 3,4%-a, veseérintettségről 4,8%-a tudósított. Következtetések: A retinopathiát és a hypertoniát kivéve, a microvascularis szövődmények előfordulása viszonylag alacsony volt. A kérdőíves vizsgálat korlátai miatt további laboratóriumi vizsgálatok szükségesek a prevalencia pontosabb felmérésére. Orv. Hetil., 2012, 153, 222–226.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Emese Kiss, Judit Dohán, János Németh, and Gyula Poór

A Behcet-kór multiszisztémás autoimmun betegség változatos klinikai megjelenési tünetekkel. Hazánkban a Behcet-kór a ritka betegségek közé tartozik, a témával foglalkozó közlemények száma elenyésző. Történelmünk során a népcsoportok keveredése, valamint a világszerte növekvő prevalencia és a szerzők tapasztalata is arra utal, hogy a betegség előfordulására az eddig vártnál nagyobb gyakorisággal kell számítani. A szerzők felhívják a figyelmet erre a sokoldalúan megjelenő, sok szakterületet érintő betegségre. A diagnózis nagy kihívást jelent a klinikus számára, akinek tisztában kell lennie a lehetséges tünetek spektrumával és kombinációival. Irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján a szerzők összefoglalják a betegség eddig ismert patogenetikai és patomechanikai tényezőit és a diagnózishoz nélkülözhetetlen szimptómák rendszerét, a kezelés lehetőségeit. A közleménnyel a szerzők a diagnosztikát, a magyar betegpopuláció feltérképezését és jobb kezelését szeretnék segíteni, és kezdeményezik hazai Behcet-regiszter felállítását. Orv. Hetil., 2013, 154, 93–101.

Open access

A jelen tanulmány a hazai epidemiológiai vonatkozású evészavar-szakirodalom egyik „mostoháját” mutatja be: a nagy kockázatú populációnak számító sportolók részint a fokozott teljesítménykényszer, részint a nagyon precízen behatárolt testsúly miatt kiemelt jelentőségűek a táplálkozási zavarok előfordulásában. Célkitűzés: Cél az elmúlt 10 év nemzetközi irodalmát áttekintve az anorexia athletica és az atlétatriász fogalmainak körüljárása s az ezzel kapcsolatos új ismeretek feltárása. Módszerek: A meglevő epidemiológiai adatok számbavétele, összehasonlító elemzése. Eredmények: Pontosabbak lettek a korábban meghatározott alapfogalmak: az anorexia athletica tünetei közül a testképzavar a legkevésbé, a fokozott teljesítménykényszer pedig a leginkább a jellemző. Az újabb epidemiológai vizsgálatok számadatai kisebb szórást mutattak: az evészavarok esetében a korábbi 15–62% helyett 20–25%, amenorrhoea esetében 3,4–66% helyett 25–30%, az osteoporosisnál 2–20% prevalencia igazolódott. Az atlétatriász új értelmezést nyert: a tünetek közül az evészavar és a következményes menstruációs panasz együttes előfordulása szignifikáns. Következtetések: Közismert tény a túlzott testedzés és az evészavar közötti szoros korreláció: az evészavarok diagnosztikus feltételrendszerében alapvető követelményként szerepel a súlycsökkentő manőverként használt túlzott testedzés. Fordítva is igaz: a sportolók körében magas (23–25%) az evészavarok előfordulási gyakorisága, ahol a szomatikus szövődmények szerepe egyre fontosabb.

Restricted access

A XXI. század vívmányaként hangoztatják a testi-lelki egészség komplexet, amelynek részeként a sportolók körében is mind nagyobb figyelmet szánnak a szomatikus orvoslás mellett a pszichére is. A sportpszichiátriát húzták elő és állították a teljesítményfokozás szolgálatába akkor is, amikor már valamennyi biológiai fegyvert elpuffogtattak, s a várva várt eredmény még mindig nem jött meg. Sőt, egyre több energiaráfordítás ellenére egyre rosszabbá vált. A sportolók körében több pszichiátriai kórkép hívja fel magára a figyelmet vagy a magas prevalencia, vagy egy-egy specifikus szindróma kialakulása által. A depresszió (versenyzés utáni depresszió, a megmérettetés meghiúsulása utáni depresszió), a krónikus stressz, szorongás, a túledzési szindróma, fáradékonyság, enerváltság, alvászavarok, étkezési zavarok tünetei, a burnout, az evészavarok (anorexia athletica, atlétatriász), személyiségtényezők és a kémiai addikciók mind rendkívül fontosak. A jelen tanulmány elsőként foglalja össze azokat a legfontosabb pszichiátriai kórképeket, amelyek a sportolópopulációban, az egyes sportágak szerint különböző mértékben, nagy jelentőséggel bírhatnak.

Restricted access