Search Results

You are looking at 21 - 30 of 43 items for :

  • "serdülőkor" x
  • All content x
Clear All

Elméleti háttér

A pszichológiai jóllét a pozitív pszichológia egyik legfontosabb kutatási területe. Az elmúlt tíz évben tapasztalható fejlődést az elméleti modellek területén a mérőeszközök is követik. Ugyanakkor serdülőkorban még életkorilag nem várható el a pszichológiai jóllét összetevőinek teljes kibomlása. Erre a kihívásra ad választ az Engagement, Perseverance, Optimism, Connectedness, and Happiness Measure (EPOCH kérdőív).

Cél

A vizsgálat célja az EPOCH kérdőív magyar adaptálása volt. Ennek során a magyarra fordított kérdőív strukturális megbízhatóságát, konkurrens, diszkrimináns és inkrementális validitását vizsgálatuk.

Módszer

A vizsgálatban 758, 14–19 év közötti középiskolás vett részt. Szülői beleegyezés után egy kérdőívcsomagot töltöttek ki, amely az EPOCH kérdőív magyar fordításán kívül általános jóllétet, élettel való elégedettséget, szükségletkielégítettséget és általános kötődést mérő kérdőíveket tartalmazott.

Eredmények

A konfirmatív (megerősítő) faktorelemzés alapján adataink jól illeszkedtek az eredeti modellel azonos ötfaktoros struktúrához. Az egyéb kérdőívekkel mutatott átlagosan közepes erősségű korrelációs együtthatók alapján elmondhatjuk, hogy az EPOCH-H kérdőív dimenziói megfelelő mértékben vágnak egybe és térnek el a jóllét hagyományosan mért mutatóitól. Az EPOCH-H kérdőív dimenziói a hagyományos jóllétmutatók hatását kontrollálva is szignifikáns kapcsolatot mutattak az általános kötődés és a pszichológiai szükséglet-kielégítettség dimenzióival.

Következtetések

Az EPOCH-H kérdőív egy életkorilag adekvát, a nemzetközi főáram elméleti modelljeihez jól illeszkedő mérőeszközt kínál azon kutatóknak, akik a serdülők jóllétét önkitöltős eszközzel és több dimenzió mentén kívánják vizsgálni.

Open access

Magyarországon jelentős problémát jelent a mértéktelen alkoholfogyasztás és az ezzel együtt járó krónikus májbetegségek és pszichiátriai betegsé­gek előfordulása. Más káros szenvedélyekhez hasonlóan (pl. dohányzás) a szeszesital-fogyasztási szokások kialakulása a serdülőkorban kezdődik. Kutatási adatok bizonyítják, hogy a fiatalok esetében egyre gya­koribb a baráti társaságokban előforduló „nagy ivászat” (binge drinking). Jelen tanulmányunk célja, hogy feltárja a társadalmi helyzetből adódó makroszintű hatásokat, illetve azokat a szűkebb kortárs és szülői attitűdöket, motivációkat, melyek szerepet játszanak a serdülőkori alkoholfogyasztási szokások alakulásában. Az adatfelvétel 634 szegedi általános és középiskolás diákból álló mintán történt önkitöltős, anonim kérdőívek segít­ségével. Megállapítottuk, hogy a 11-20 év közötti fiatalok 64%-a valamilyen rendszerességgel fogyaszt szeszes italt, és az életkor előrehaladtával fokozatosan nő az alkoholfogyasztási gyakoriság. Elmondható továbbá, hogy az alacsonyabb objektív és szubjektív társadalmi helyzet, azaz a szülők alacsonyabb iskolai végzettsége és az alacsonyabb szocioökonómiai státusba sorolás korrelációs kapcsolatban áll a magasabb alkoholfogyasztási gyakorisággal. A változókat összetett regressziós modellben megvizsgálva megállapítottuk, hogy a serdülők alkoholfogyasztási gyakoriságában leginkább a kortárs egészségmagatartás (legjobb barát alkoholfogyasztása, a szeszesital-fogyasztó barátok száma) és a társas motiváció, illetve a szülők ellenző véleménye a meghatározó. Nemek szerinti különbség, hogy míg a lányoknál csupán a legjobb barát alkoholfogyasztása és a társas motiváció van igen erős hatással az alkoholfogyasztásra, addig a fiúknál a legjobb barát és a motivációk hatása mellett az alkoholfogyasztó barátok száma, a szülők véleménye és az apa iskolai végzettsége is meghatározó tényezőként jelentkezik az alkoholfogyasztásban.

Restricted access

A serdülőkori táplálkozási magatartás szerepe meghatározó mind a pozitív bio-pszicho-szociális fejlődés folyamatában, mind a felnőttkori egészséges életmód kialakításában. Vizsgálatunk célja a táplálkozáskontrollal összefüggésbe hozható egyénszintű, családi és transzperszonális tényezők vizsgálata. Adatainkat 1977 erdélyi serdülőtől (15–19 évesek) nyertük, önkitöltős kérdőíves módszerrel. Eredményeink a táplálkozáskontrollban nemi és életkori sajátosságokat igazolnak. A táplálkozással kapcsolatos tudatosságban a kognitív-kontroll tényezők mellett kiemelt szerepet játszanak a családi és transzperszonális tényezők. A nemzetközi vizsgálati eredményekkel ellentétben mintánkban az énhatékonyságnak az étkezés magatartással kapcsolatos meghatározó szerepe nem igazolódik. Ezzel ellentétben felértékelődik a szülői bánásmód és az elégedettség a szülői támogatással, és bár nemekhez, valamint életkorhoz kötötten, de igazolást nyer a transzperszonális tényezők szerepe. Az egyénszintű jóllétmutatók szintén összefüggésben állnak az étkezési magatartással, igazolva, hogy a táplálkozáskontroll a fiatalok életminőségének meghatározó eleme.

Restricted access

Absztrakt

A vizsgálat célja az ún. mértékadó szülői bánásmód, a negatív családi kapcsolat és pozitív szülői azonosulás, valamint a serdülők dohányzása és alkoholfogyasztása közötti összefüggések elemzése volt. A szerfogyasztás havi és életprevalenciáit elemezve megvizsgáltuk továbbá, hogy vannak-e nemek szerinti eltérések a prediktor struktúrában, valamint, hogy az életkor előrehaladtával módosul-e a szülői változók prediktív ereje.

Módszer: A felmérést Makó és a környező kistérség összes alap- és középfokú oktatási intézményében végeztük 2010 tavaszán, 7–12. osztályos tanulók körében (N = 2072), a minta 49,2%-a fiú, 50,8%-a lány volt; 38,1% tanult általános iskolában és 61,9% középiskolában. Az önkitöltéses kérdőív a szociodemográfiai változókon túl kiterjedt a szerfogyasztásra és a szülői változókra.

Eredmények: Alogisztikus regresszióelemzés szerint a negatív családi kapcsolatok, konfliktusok rizikóhatást közvetítenek, ugyanakkor az ún. mértékadó szülői nevelési stílus és a pozitív szülői azonosulás egyfajta védőfaktorként funkcionál, azaz gyakrabban hozható összefüggésbe a szerfogyasztás hiányával. A korral a prediktor struktúra némi változáson megy keresztül, ami a nemek vonatkozásában csak alig igazolható. Érdemes kiemelni, hogy a szülői kontroll hatása az általános iskolások esetében nem jelentős, bár mértéke nagyobb.

Következtetés: Úgy tűnik, hogy a szülői kontroll nem önmagában hatékony, hanem főként abban az esetben, ha a mértékadó szülőnevelési stílus részeként érvényesül, azaz jelen van a kontroll mellett a szülők reflektáló, elfogadó attitűdje is a serdülők felé.

Restricted access

Az alkoholfogyasztás meghatározói közül az alkohol fogyasztásának következményeire vonatkozó elvárásokat és a szenzoros élménykeresést vizsgáltuk. Kutatásunk célkitűzései 1 . az Alkohol Következményeinek Elvárása Kérdőív magyar változata struktúrájának igazolása; valamint 2 . a szenzoros élmény­keresés és az alkoholfogyasztás közötti kapcsolat magyarázata az alkoholhasználat következményeinek elvárásával. A vizsgálati elrendezés: keresztmetszeti, kérdőíves kutatás._a

Restricted access

A személyiség egzisztenciális/spirituális tartományának szerepe a serdülőkori egészségmagatartásban az egészségpszichológia szempontjából kevéssé vizsgált terület. Jelen tanulmányunk erdélyi serdülők (N = 406; 15–18 évesek, átlagéletkor = 16,5 év; 42,1% fiú, 57,9% lány) körében végzett vizsgálat eredményein alapul, amelynek fókuszában az élet értelmessége és az egészség-, valamint rizikómagatartások összefüggésének vizsgálata áll. Esélyhányadosok segítségével elemzésünk rávilágított az értelemkeresés és a reményvesztettség ellentétes irányú összefüggésére (például az értelem keresése és a rizikómagatartás összefüggésére az esélyhányados: OR = 0,798, 95% CI = 0,674–0,946, p < 0,01; a reményvesztettség esetében ugyanakkor OR =1,149, 95% CI = 1,032–1,279, p < 0,05). Adataink kiemelik, hogy az élet értelmességére irányuló keresés nem negatív hiányállapot, hanem ellenkezőleg, a jelentésteremtéssel összefüggő aktív, kognitív-motivációs struktúra. Az eredmények ugyanakkor rámutatnak, hogy serdülőkorban az egészség- és rizikómagatartások viszonylatában az értelemkeresés befolyása az élet értelmességénél meghatározóbb.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Márk Molnár, Zsófia Anna Gaál, Roland Boha, Brigitta Tóth, Máté Benyovszky, and Balázs Czigler

A tanulmányban áttekintjük az idegrendszeri komplexitás anatómiai és élettani jellegzetességeit előtérbe helyezve ennek elektrofiziológiai vonatkozásait. Kitérünk azokra a módszerekre, amelyekkel ezek a tulajdonságok vizsgálhatók, kiemelve annak jelentőségét, ami az egyes idegrendszeri területek integratív működésében nyilvánul meg egyes kognitív funkciókat tekintve. Példákat hozunk fel annak demonstrálására, hogy e szemlélet milyen előnyöket biztosít ezen funkciók vizsgálatának szempontjából mind az egészséges, mind pedig a kórosan működő idegrendszer esetében.

Restricted access

A káros szenvedélyek kezelése és megelőzése kiemelt népegészségügyi prioritás a modern társadalomban. Az orvosi gyakorlatban a biokémiai folyamatokkal összefüggésben egyre nagyobb szerepet kap az addikcióra hajlamosító személyiségjegyek feltérképezése, mint amilyen a belső/külső kontroll. A belső kontrollal rendelkező egyének például jobban odafigyelnek egészség-magatartásukra; hiánya viszont rontja a stresszoldás hatékonyságát, ami növeli a szerfogyasztáshoz fordulás valószínűségét. Célkitűzés: Jelen tanulmányunk célja, hogy megvizsgáljuk a serdülő fiatalok körében a szerfogyasztás (az életprevalencia és az aktuális szerfogyasztási státus) összefüggését a belső/külső kontrollal. Módszer: Kérdőíves adatfelvételünk során 656 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk 14–21 év, átlag: 16,5 év, szórás: 1,5 év, a minta 49,1%-a lány). A függő változóként szereplő szerfogyasztási mutatók és a független változóként alkalmazott belső/külső kontroll skálapontok közötti összefüggéseket a logisztikus regresszió segítségével kiszámolt esélyhányadosok igazolták, míg a nem kontrollváltozóként fordult elő. Eredmények: A fiúk körében a belső, a lányok körében pedig inkább a külső kontroll alskálájának a pontszámai voltak nagyobbak. A külső kontroll növelte, a belső kontroll viszont csökkentette a szerfogyasztás esélyét, azonban a belső/külső kontroll jelentősége az egyes szerfogyasztási típusoknak és a prevalenciaértékeknek megfelelően is eltéréseket mutatott. A dohányzás esetében a kipróbálást, a marihuánafogyasztás esetében viszont az aktuális szerfogyasztást befolyásolta, és amíg előbbinél a nem egyáltalán nem játszott szerepet, addig az utóbbinál meghatározó volt. Következtetések: Mindezek azt sugallják, hogy a magatartáskontroll igen fontos szerepet tölthet be a szerfogyasztás serdülőkori megelőzésében. Ennek fejlesztésére kiválóan alkalmasak a kognitív terápiás módszerek, s az ezeket hatékonyan kiegészíthető autogén relaxációs tréningek is. Orv. Hetil., 2011, 152, 331–337.

Open access

A versengési folyamatoknak mindig van eredménye, egy versengési ciklus végén a riválisokból győztesek és vesztesek lesznek. Mind a győzelem, mind a vesztés intenzív érzelmi élmény. Ennek az érzelmi élménynek a természete és a feldolgozása meghatározhatja azt, hogy egy versengési folyamat milyen hatással lesz az egyén későbbi viselkedésére versengési helyzetekben, inkább közelítően reagál vagy inkább elkerülően. Korábbi vizsgálatok már feltárták a győzelemmel és a vesztéssel való érzelmi és viselkedéses megküzdés egymástól jól elkülöníthető mintázatait serdülők (gimnazisták) és a felnőttkor küszöbén lévő (egyetemisták) fiatal felnőttek körében. A jelen tanulmány egyrészt azt vizsgálja, hogy a két csoportban feltárt mintázatok azonosak-e, vagyis ezek a mintázatok mindkét korosztályban azonos érzelmi és viselkedéses élményt jelentenek-e. Másik kérdése az, hogy amennyiben vannak azonos érzelmi és viselkedéses mintázatok, akkor ezeknek az előfordulása különbözik-e a két életkori csoport között. Végül a tanulmány az azonos érzelmi és viselkedéses mintázatok alapján meg kívánja alapozni a győzelemmel és a vesztéssel való megküzdés általános modelljét.

A vizsgálatban 351 középiskolás és 289 egyetemista adatait elemeztük. A válaszadók által kitöltött, a győzelemre és vesztésre adott érzelmi és viselkedéses válaszokat feltáró, zárt kérdéses kérdőív válaszainak faktorelemzése után nyert faktorokon elvégeztük a konstruktum ekvivalencia vizsgálatokat. A két különálló csoport esetében a feltárt reakciómódok többsége konstruktum ekvivalensnek bizonyult, a köztük lévő kapcsolat pedig funkcionálisan ekvivalensnek (azonos irányú szignifikáns korrelációk). A két csoport között nem találtunk életkori különbséget, különbség volt azonban a Budapesten és a vidéken élők és tanulók között. A Budapesten élők (középiskolások és egyetemisták) kiegyensúlyozottabb megküzdési stratégiákkal rendelkeztek, mint a vidéki egyetemisták.

A konstruktum ekvivalens reakciómódok és a közöttük lévő funkcionálisan ekvivalens kapcsolatok arra utalnak, hogy a feltárt megküzdési mintázatok alapját képezhetik egy általános, a győzelemmel és a vesztéssel való megküzdési modell felállításának.

Restricted access

Elméleti háttér: A nyugati kultúrában negatív attitűdök kapcsolódnak az elhízáshoz. Az elhízással kapcsolatos előítéletek már óvodáskortól kezdődően kimutathatóak. A negatív előítélet és diszkrimináció káros hatást gyakorolhat az elhízott gyermekek és serdülők mentális és testi egészségére. A stigmatizáció típusának és mértékének felmérése kulcsfontosságú lehet a megfelelő intervenciós programok kidolgozása szempontjából. Cél: A kutatás célja az elhízottakkal szembeni előítéletek potenciális magyarázó változóinak vizsgálata volt 10–15 év közötti gyermekek körében. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 370, 10–15 év közötti diák (145 fiú és 225 lány) vett részt. Az alábbi mérőeszközöket alkalmaztuk: Szociokulturális Hatások Kérdőív, Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív, Vizuális Analóg Skála, Melléknévlista, Közös Tevékenységek Kérdőív. Eredmények: A serdülők felismerik és elfogadják a megjelenés szociokulturális standardjait, azaz internalizálják korunk szépségideáljait. Ezzel párhuzamosan mindkét nem körében jelen van az elhízottakkal szembeni előítélet, ugyanis mind a fiúk, mind a lányok az elhízott gyermekfigurákat preferálták a legkevésbé. A külső megjelenésre vonatkozó szociokulturális (média-, kortárs-, szülői) hatások, valamint a megjelenés szociokulturális standardjainak (karcsú, illetve sportos testideál) internalizálása azonban csak kevés prediktív erővel bírt az előítélet alakulására vonatkozóan. Következtetések: Tekintettel az elhízással kapcsolatos negatív előítéleteknek és diszkriminációnak az elhízott egyének pszichés és testi egészségére gyakorolt potenciálisan káros következményeire, különösen fontos lenne további kutatásokat végezni a serdülőkorúak körében megjelenő, elhízással kapcsolatos negatív attitűdök és előítélet magyarázó változóinak feltárása érdekében.

Restricted access