Search Results

You are looking at 21 - 30 of 46 items for :

  • "tüdőrák" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All

A nem-kissejtes tüdőrákok szövettani alcsoportjai eltérő prognosztikai tulajdonságokkal és terápiás érzékenységgel rendelkeznek. Az egyénre szabott kezelések célpontjainak azonosítása a hagyományos patológiai vizsgálatok mellett új módszerek bevezetését igényli. Az alcsoportok elkülönítésének és a célpontok kijelölésének módszereit sebészi biopsziás anyagon dolgozták ki (erre a tüdőrákos esetek 20%-ában van lehetőség). A tüdődaganatok többsége felfedezéskor már nem operálható, így a diagnózisok többsége lényegesen kisebb, bronchoszkópos, tűbiopsziás mintákon, de döntően citológiai keneteken alapul. A korlátozott nagyságú mintákból a korrekt kezelések érdekében azonban egyre több immunmorfológiai és molekuláris patológiai vizsgálatot szükséges elvégezni. E szemléletváltás miatt a tüdőbiopsziát végző szakemberek mintavételi technikájának súlypontját meghatározóan a szövettani feldolgozásra alkalmas módszerek felé kell áthelyezni. A többféle biopsziás technika kombinálása (szövettan/citológia, illetve hörgőkefe, BAL, TBNA stb.), a citológiai minták sejtblokkokba ágyazása, valamint immunhisztokémiai és molekuláris patológiai vizsgálatokra felkészült patológiai laboratórium biztosíthatja a tüdőrákok megfelelő diagnózisát és a betegek individualizált kezelését. Magyar Onkológia 54: 297–301, 2010

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: József Furák, Ervin Bács, Radek Grochulski, Antal Wolfárd, Tamás Szőke, Imre Troján, Edina Csernay, and György Lázár

Absztrakt

Retrospektív tanulmányunkban az osztályunkon 2006-ban bevezetett, videoasszisztált minithoracotomiából (VAMT) végzett lobectomiákkal szerzett tapasztalatainkról számolunk be. 2006 első félévében 10 betegnél végeztünk minimálisan invazív technikával lobectomiát. A 8 nő- és 2 férfibeteg átlagéletkora 61,4 év (47–68) volt. A műtéti indikációt 3 betegnél jóindulatú daganat, 6 betegnél igazolt T1N0 laphámcarcinoma, 1 esetben a CT-kép alapján feltételezett, T1N0 stádiumú malignus folyamat képezte. Izolált intubálást követően történt a videothoracoscopos exploratio, majd a lapocka csúcsa alatt egy 6–8 cm-es minithoracotomiát végzünk. A bordák 2 cm-es felterpesztését követően végezzük el a tüdő áttapintását, a resectiót és malignus esetekben a mediastinalis blokkdissectiót. 5 alsólebeny-, 4 felsőlebeny-lobectomiát és 1 felső bilobectomiát végeztünk. Műtéti mortalitás vagy lényeges morbiditás nem volt. Az átlagos műtéti idő 130 perc (80–200) volt. A 3 benignoma hamartochondromának bizonyult. A szövettani vizsgálat 4 esetben T1N0, 2 esetben T2N2 laphámcarcinomát és 1 esetben T1N2 kissejtes tüdőrákot (műtét előtt laphámráknak diagnosztizálták) igazolt. A videoasszisztált minithoracotomiából végzett lobectomia biztonsággal alkalmazható műtéti eljárás. A tüdőállomány áttapintása és resectiója, valamint a mediastinalis blokkdissectio a nyitott műtétekhez hasonlóan kivitelezhető.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Kullmann, Hélène Gauthier, Christine le Maignan, Andrea Szabó, and Stéphane Culine

A tüdő- és emlődaganatok áttétet képezhetnek az agyhártyán. A leptomeningealis carcinomatosis a daganatsejtes gócok elhelyezkedésétől függően szinte bármilyen központi idegrendszeri tünet formájában megmutatkozhat. A diagnózis a cerebrospinalis folyadék citológiai vizsgálata során észlelhető daganatsejtek kimutatásán alapul. A meningitis carcinomatosa prognózisa kezelés nélkül mindössze néhány hétre vagy hónapra korlátozódik. Amennyiben a meningitis carcinomatosa emlődaganat szövődményeként alakul ki, intrathecalis methotrexat-kemoterápiával a túlélés és az életminőség az esetek mintegy felében jelentősen javítható. Orv. Hetil., 2012, 153, 1385–1388.

Restricted access

Döbrőssy L., Kovács A., Budai A. és mtsa: Szűrővizsgálatok a tüdőrák korai felismerésére: a klinikai és népegészségügyi nézőpontok ütközése. Orv. Hetil., 2007, 148 , 1587

Restricted access

A nem-kissejtes tüdőrákok szövettani alcsoportjai eltérő prognosztikai tulajdonságokkal és terápiás érzékenységgel rendelkeznek. Az egyénre szabott kezelések célpontjainak azonosítása a hagyományos patológiai vizsgálatok mellett új módszerek bevezetését igényli. Az alcsoportok elkülönítésének és a célpontok kijelölésének módszereit sebészi biopsziás anyagon dolgozták ki (erre a tüdőrákos esetek 20%-ában van lehetőség). A tüdődaganatok többsége felfedezéskor már nem operálható, így a diagnózisok többsége lényegesen kisebb, bronchoszkópos, tűbiopsziás mintákon, de döntően citológiai keneteken alapul. A korlátozott nagyságú mintákból a korrekt kezelések érdekében azonban egyre több immunmorfológiai és molekuláris patológiai vizsgálatot szükséges elvégezni. E szemléletváltás miatt a tüdőbiopsziát végző szakemberek mintavételi technikájának súlypontját meghatározóan a szövettani feldolgozásra alkalmas módszerek felé kell áthelyezni. A többféle biopsziás technika kombinálása (szövettan/citológia, illetve hörgőkefe, BAL, TBNA stb.), a citológiai minták sejtblokkokba ágyazása, valamint immunhisztokémiai és molekuláris patológiai vizsgálatokra felkészült patológiai laboratórium biztosíthatja a tüdőrákok megfelelő diagnózisát és a betegek individualizált kezelését. Magyar Onkológia 54: 297–301, 2010

Restricted access

–38. Monostori Zs.: A tüdőrák szűrésének dilemmája. Magyar Radiológia, 2002, 76 , 58–63. Monostori Zs. A tüdőrák szűrésének dilemmája Magyar Radiológia

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Vokó, Magdolna Barra, Anett Molnár, Anna Kerpel-Fronius, Gábor Bajzik, Ildikó Horváth, Mariann Moizs, and Balázs Nagy

cancer. [A mellkasi röntgen-szűrővizsgálat jelentősége a tüdőrák korai felismerésében a fokozott rizikójú népességcsoportban.] Orv Hetil. 2008; 149: 975–982. [Hungarian] 6

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Aurél Ottlakán, Balázs Pécsy, Edit Csada, Gábor Ádám, Anikó Maráz, Bernadett Borda, György Lázár, and József Furák

] 3 Barta P, Losonczy G. Screening for lung cancer. [A tüdőrák szűrése.] Orv Hetil. 2012; 153: 904–907. [Hungarian] 4 Moizs M, Bajzik G, Lelovics Z, et al. Preliminary experiences

Restricted access

Cancer 2008 113 5 21 Kovács G., Ostoros G., Szondy K.: Tüdőrák a gyakorlatban és

Open access

132 Ostoros Gy., Döme B.: Erlotinib a nem-kissejtes tüdőrák kezelésében. Magyar Onkol., 2006, 50 , 237–241. Döme B

Restricted access