Search Results

You are looking at 21 - 30 of 52 items for :

  • "ultrahangvizsgálat" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Barbara Pete, Ágnes Harmath, Zsanett Szigeti, Csaba Papp, and Júlia Hajdú

A szerzők az 1976 és 2005 közötti időszakban, az intézetük genetikai tanácsadásán előforduló autoszomális dominánsan öröklődő Holt–Oram-szindrómás esetekről számolnak be. Első betegük, egy Holt–Oram-szindrómás férfi a betegség 50%-os átörökítési esélyét túl magasnak ítélve, lemondott a gyermeknemzésről. Két, Holt–Oram-szindrómában szenvedő nő terhességében történt magzati ultrahangvizsgálat és echokardiográfia. Az egyik esetben kizárták a betegség lehetőségét, a másik esetben diagnosztizálták a magzat Holt–Oram-szindrómáját. Ezenkívül két, genetikai szempontból nem terhelt nő magzatában ismerték fel a Holt–Oram-szindrómát praenatalisan a második trimeszterben. Az egyik esetben a szív- és végtagfejlődési rendellenességek olyan súlyosak voltak, hogy a házaspár a terhesség megszakításához folyamodott. A vetélésindukciót követő fetopatológiai vizsgálat megerősítette a praenatalis diagnózist.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Zoltán Farsang, Ádám Nagygyörgy, László Horváth, Zsuzsanna Baranyák, Gábor Forrai, Erika Riedl, Éva Cserepes, Adrienne Benedek, and Boldizsár Bakity

Absztrakt

Az emlődiagnosztika fejlődése, a szűrővizsgálatok elterjedése miatt egyre gyakrabban kerülnek felfedezésre nem tapintható emlődaganatok. Az elmúlt öt évben 830 emlőműtét kapcsán szerzett tapasztalatainkról számolunk be. A praeoperativ pontos diagnosztika (mammographia, emlő-ultrahangvizsgálat, MRI, aspiratiós cytologia, core-biopsia, vacuumasszisztált core-biopsia) során igazolt emlődaganat, valamint malignitásgyanú (microcalcificatio, szerkezeti torzulás) miatt végzett műtétek során az előzetes jelölés utáni excisio kiemelkedő jelentőségűvé vált. Retrospektív feldolgozás során megállapítottuk, hogy az emlőműtétek 36,9%-a ma már úgynevezett nem tapintható elváltozás miatt történik. A nem tapintható elváltozások esetén is törekszünk pontos praeoperativ hisztológiai mintavétel elvégzésére, amely segíti a korrekt műtéti terv felállítását. Anyagunkban nem tapintható elváltozás esetén az elváltozások 78%-ában sikerült biztos szövettani diagnózishoz jutni. Vacuumasszisztált core-biopsia megjelenésével kevesebb lett az indeterminált képletek miatti sebészeti beavatkozás. Várhatóan a később benignusnak bizonyuló elváltozások miatt elvégzett excisiók száma további csökkenést fog mutatni. A resectiós szélek intraoperativ radiológiai vizsgálata segíti a definitív műtét végzését. Specimen-mammographia, specimen-ultrahangvizsgálat a mindennapi gyakorlatunk részét képezi. Végleges szövettani vizsgálat után kiemelkedő jelentőségű a megfelelő ép resectiós szél megléte, amelynek hiánya esetén reexcisiót, szükség esetén a műtét kiterjesztését tartjuk indokoltnak. A sebészi resectiós szél elégtelensége miatt mintegy 5,5%-ban végeztünk reoperációt. T1 tumorméret esetén, illetve a T2 tumornagyságú esetek nagy részében sentinelnyirokcsomó-vizsgálatot végzünk, hogy a felesleges axillaris blokkdissectiót elkerüljük.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Dorottya Balogh, Ede Biró, Gábor Garai, Gabriella Mohay, Dávid Semjén, and Attila Vástyán

Összefoglaló. Csecsemőkorban a here cysticus elváltozásai ritka entitásnak számítanak. Az angol nyelvű szakirodalom kevés hasonló esetről számol be, a 2000-es évek elejéig publikált esetek harmadában orchiectomia történt. A hisztológia a leggyakrabban teratomát, a legritkábban egyszerű cystát igazol. Mindkét elváltozás jóindulatú, egyéves kor alatt a leggyakoribb. Közleményünkkel arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ezen esetek kezelése során törekedni kell a here megtartására. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikájának Manuális Tanszékén és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet I. Gyermek Ssebészeti és Traumatológiai Osztályán 2015 és 2018 között 4 csecsemőben észleltük a here cysticus elváltozását. A betegek kórtörténeti adatainak részletes retrospektív elemzését és a szakirodalom áttekintését végeztük. Mind a 4 alkalommal a csecsemő féléves kora előtt észleltek egyoldali, panaszokat nem okozó herezacskófél-megnagyobbodást. Az ultrahangvizsgálat 3 esetben szoliter cysticus képletet talált. 1 esetben szeptált, sűrű folyadékkal telt cysticus képletet véleményezett, számottevő hereállomány nem mutatkozott. Ennél a betegnél mágnesesrezonancia-vizsgálat is készült, mely teratoma lehetőségét vetette fel. A feltárás során mindegyik csecsemőben cysticus képletet találtunk. 3 betegnél hereszövet-megtartó műtétet (enucleatiót) végeztünk. 1 esetben az érdemben megtartható hereszövet hiánya, valamint teratoma gyanúja miatt orchiectomia történt. A kórszövettan két esetben egyszerű cystát, két esetben praepubertalis teratomát igazolt, melyek jóindulatú elváltozások. A here cysticus elváltozásai csecsemőkorban döntő többségben benignusak. Az egyszerű cysta és a praepubertalis teratoma egyaránt jóindulatú elváltozás, malignus transzformációra nem hajlamosak. A képalkotó eljárások közül az ultrahangvizsgálat elegendő lehet a kezelési terv felállításához. Mindig törekedni kell a here megtartására, a lehető legtöbb hereszövet megkímélésére. Kórszövettani vizsgálat nélkül a here eltávolítása ebben az életkorban nem javasolt. Orv Hetil. 2020; 161(48): 2043–2048.

Summary. Cystic lesions of the testis are rare in infancy. Few similar case-series were published in the English literature. Orchiectomy was reported in one-third of the cases until the early 2000s. Histology mostly confirms teratomas, rarely simple cysts. Both are benign and most common under the age of one year. Our aim is to draw attention to the importance of testicular sparing surgery (enucleatio), whenever possible. At the Medical Centre of the Department of Pediatrics of the Division of Paediatric Surgery, Pécs and at the Department of Pediatric Surgery and Traumatology of the Heim Pal Children’s Hospital, Budapest, four cystic testicular lesions were treated in infancy between 2015 and 2018. We performed retrospective analysis and reviewed relevant literature. Our patients were under six months and an unilateral, painless scrotal enlargement appeared. Ultrasound described cystic lesion in the testis in three cases. In one case a septated, echogenic, liquid-filled cystic lesion was detected, with no significant amount of testicular tissue. Magnetic resonance imaging scan of this patient predicted the diagnosis of teratoma. During the surgeries, cystic lesions were found in all cases. Enucleatio was performed in three patients. Orchiectomy was carried out once due to the suspicion of teratoma and the lack of salvageable testicular tissue. Histopathology confirmed simple cysts in two babies and prepubertal teratomas in the others. Testicular cystic lesions are predominantly benign in infancy. Simple cysts and prepubertal teratomas are benign, not prone to malignant transformation. Ultrasound is reliable for preoperative planning. Testicular tissue sparing surgery must be considered and without histopathology orchiectomy should not be performed. Orv Hetil. 2020; 161(48): 2043–2048.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Mária Jakó, Andrea Surányi, László Kaiser, Dóra Domokos, Róbert Gáspár, and György Bártfai

Bevezetés: Évi 100 ezer szülésre számítva hazánkban 4–5 ezer intrauterin növekedésben visszamaradt újszülöttel kell számolnunk, akik jelentős perinatalis morbiditást képviselnek. Célkitűzés: Kórosan kis súlyú újszülöttek köldökzsinórereinek és méhlepényének patológiai és gyógyszerhatástani összehasonlítása kontrollterhességekével. Módszer: A Szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán vett köldökzsinórmintákat eset- és kontrollcsoportra osztották. A méhlepényeredésnél a köldökzsinórból két darab 10 cm-es mintából egyet 24 órán belül tápoldatban tárolva szervfürdőben dolgoztak fel. A méhlepény és a zsinór további darabjának jellemzőit a Royal College of Pathologists 2011-es protokollja alapján rögzítették. Eredmények: Az érgyűrűk standard alaptónusának beállítását követően oxitocin és dezmopresszin hatására, a várttól eltérően, egyik csoportban sem történt érösszehúzódás. A patomorfológiai és ultrahangvizsgálat adatai az eset- és normál kontrollcsoportban szignifikáns eltérést mutattak. Következtetések: Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a köldökerek sem oxitocin-, sem vazopresszinreceptort nem tartalmaznak. A kis születési súly hátterében a placenta elöregedése, a zsinór csökkent kanyarulatossága és a benne lévő kóros áramlás állhat. Orv. Hetil., 2014, 155(50), 1989–1995.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Renáta Bor, Klaudia Farkas, Anita Bálint, Tibor Wittmann, Ferenc Nagy, László Tiszlavicz, Tamás Molnár, and Zoltán Szepes

Gyulladásos bélbetegségekben gyakran kimutatható a pancreas endokrin és/vagy exokrin funkciójának károsodása, amelynek ritka oka az autoimmun pancreatitis. Együttes előfordulásuk pontos gyakorisága nem ismert, esetismertetések formájában jelenik meg a szakirodalomban. Diagnosztikus nehézséget jelent, hogy az autoimmun pancreatitis tünetei igen változatosak lehetnek, és magas a tünetszegény esetek aránya is. A hagyományos képalkotó vizsgálatok (ultrahang, komputertomográfia, retrográd cholangiographia) gyakran nem elég érzékenyek, és a gyulladásos eredetű gócok malignus daganat képét utánozhatják. A szerzők proctitis ulcerosa és az autoimmun pancreatitis ritka kombinációjával járó esetét ismertetik. A diagnózist nehezítette, hogy az ultrahangvizsgálat során a pancreas morfológiai eltérései daganat lehetőségét vetették fel, és ezt az emelkedett CA19-9-érték is támogatta. A komputertomográfia az eltérést nem tudta vizualizálni. A helyes diagnózis felállításában az endoszonográfiának és az ultrahang vezérelt mintavételnek volt döntő szerepe. Orv. Hetil., 2014, 155(25), 1000–1004.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Marcell Varga, Nikolett Gáti, Erika Kalóz, Zsuzsanna Bíró, Csenge Szeverényi, Dániel Kardos, and Gergő Józsa

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Prospektív tanulmányunk célja a gyermekkori csuklótörések ultrahang-diagnosztikájának ismertetése és két mozgásszervi centrum eredményének bemutatása. Módszer: 2011 januárja és 2015 decembere között 467, 1–15 év közötti gyermek ultrahangvizsgálatát végeztük el. Valamennyi gyermek zárt sérülést szenvedett el és nyitott epiphysisfugával rendelkezett. Az ultrahangvizsgálatot rezidensek és ortopéd-traumatológus, illetve gyermeksebész szakorvosok végezték közvetlenül az elsődleges fizikális vizsgálatot követően, 7–14 MHz frekvenciatartományú lineáris transzducerekkel. Az eredményeket hagyományos kétirányú csukló-röntgenfelvételekkel hasonlítottuk össze. Eredmények: 97%-os szenzitivitást és 96%-os specificitást találtunk. Elmozdulással és komolyabb klinikai konzekvenciával járó törések ultrahanggal is mind felismerésre kerültek. Következtetés: A mozgásszervi ultrahangvizsgálat a gyermekkori csuklótáji törések igazolásának vagy kizárásának rendkívül hatékony eszköze a napi gyakorlatban. Orv Hetil. 2017; 158(24): 944–948.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: András Konrády, Zsuzsa Bencsik, Zoltán Lőcsey, and Tamás Bénik

A differenciált pajzsmirigyrák előfordulása az utóbbi két évtizedben növekedett. A betegséget ma már korai szakban fel lehet ismerni. A kezelési stratégia változott. Cél: A tanulmány célja az volt, hogy elemezze az 1999 és 2009 között kezelt betegek sorsát az elsődleges kezelést (műtét és radiojódablatio) követően, valamint hasonlítsa össze az eredményeket az irodalmi adatokkal, illetve vizsgálja a nemzetközi ajánlások megvalósulását. Módszer: A műtét utáni radiojódablatiót 107 betegben tiroxinmegvonással vagy rekombináns humán tireotropin alkalmazásával készítették elő, amely után 1,1–3,7 GBq 131I-t adtak. Az átlagos nyomon követési idő 63 hónap volt. Eredmények: Az egyéves kontrollnál tireotropin-, tireoglobulin- (és antitest-) meghatározás, valamint ultrahangvizsgálat történt. Az ablatio eredményessége 83%, az ötéves túlélés 100% volt. Betegségspecifikus halálozás nem volt. Következtetések: A jövőben radikálisabb műtéti megoldások, valamivel kevesebb radiojódablatio és egységesebb nyomon követés szükséges. A munka ezek szerint fog folytatódni. Orv. Hetil., 2011, 152, 1731–1738.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Straub, Gyula Horváth, Sándor Dávidovics, and András Pintér

Bevezetés: Ectopiás ureterek kórismézése gyermekkorban hagyományos diagnosztikai eljárásokkal (fizikális, ultrahangvizsgálat, intravénás urográfia, mictiós cisztouretrográfia, uretrocisztoszkópia, izotópvizsgálatok) számos esetben nem lehetséges. Célkitűzés: A szerzők célja egy viszonylag új vizsgálómódszer, a mágneses rezonancia urográfia (MRU) ismertetése a más módszerekkel csak nehezen, vagy nem diagnosztizálható ectopiás ureterek kimutatására gyermekkorban. Módszer: A tanulmányban részt vevő osztályok beteganyagában az elmúlt 3 évben 7 leányban alkalmazták az MRU-t ectopiás ureterek kimutatására. A betegekben a jellemző klinikai tünetek alapján az ectopiás ureter lehetősége felmerült, ezt azonban a konvencionális kórismézési eljárásokkal nem sikerült igazolni, ezért a feltételezett kórisme igazolása céljából került sor az MRU-vizsgálatra. Eredmények: Mind a 7 betegben a vizsgálat kimutatta vagy valószínűsítette, a műtét igazolta a más diagnosztikus eljárásokkal nem igazolható ectopiás uretert. Két gyermekben a műtéti lelet csak részben igazolta az MRU során észlelt felső húgyúti rendellenességet. Következtetések: Az MRU megbízható diagnosztikus eljárás a nehezen kórismézhető ectopiás ureterek esetében.

Restricted access

Az emésztőszervi neuroendokrin daganatok igen változatos klinikai képet okozhatnak. Egyrészt a tumorok által elválasztott biogén aminok, peptidek, hormonok hatására paraneoplasztikus szindrómák alakulhatnak ki, másrészt a hormonálisan inaktív daganatok növekedésükkel okozhatnak igen szerteágazó lokális tüneteket. A tumorok hosszú ideig teljesen tünetmentesek lehetnek, vagy atípusos, gyakran átmeneti tüneteket okozva éveken keresztül nem kerülnek felismerésre, vagy félrediagnosztizálják őket. A döntően pancreaseredetű speciális hormontermelő daganatok klinikai képe jellegzetes, miképpen a betegek 10–18%-ában fellépő carcinoidszindróma is. E tanulmányban a klinikai tünetek tárgyalásán túl a laborvizsgálatok és a képalkotó vizsgálatok is kritikus értékelésre kerülnek. Az utóbbi években ezen a területen a szérum kromogranin-A-meghatározás bevezetése, új vékonybél-vizsgálati módszerek megjelenése jelentette a fejlődés irányát. A kapszulaendoszkópia és a ballonos enteroszkópia számos esetben jóval koraibb diagnózis lehetőségét nyújtja, mint arra korábban mód volt. Az endoszkópos ultrahangvizsgálat és a tűbiopszia elterjedése pedig döntően a pancreas neuroendokrin daganatainak felismerését, pontosabb lokalizálását teszi lehetővé. Orv. Hetil., 2011, 152, 371–378.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Kristóf Dede, Tamás Mersich, Péter Nagy, Zsolt Baranyai, Attila Zaránd, István ifj. Besznyák, Sándor Faludi, and Ferenc Jakab

intraoperatív ultrahangvizsgálat összehasonlítása gócos májbetegségekben , Absztrakt – Tudományos Diákköri Konferencia, Budapest, 1999 . 4. G Carrela

Restricted access