Search Results

You are looking at 31 - 40 of 75 items for :

  • "Beta blockers" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Gergely Hofgárt, Csilla Vér, and László Csiba

Hansen, M. L., Gadsboll, N., Gislason, G. H., et al.: Atrial fibrillation pharmacotherapy after hospital discharge between 1995 and 2004: a shift towards beta-blockers. Europace, 2008, 10 , 395–402. Gislason G

Restricted access

A cardiovascularis prevenció egyik legnagyobb feladata a szív- és érrendszeri események rizikójának minimalizálása a lipidcélértékek elérésével. Ennek fontosságát sugallják a nagy betegszámú klinikai vizsgálatok összefoglaló értékelésével készült metaanalízisek és a mindennapi orvosi tevékenységet meghatározó terápiás irányelvek. A célértékek elérésének jelentőségét gyakran hangsúlyozzuk, mégis nagy a távolság az elmélet és a napi gyakorlat között. A szerzők irodalmi adatok és saját vizsgálati eredményeik alapján hasonlítják össze a célértékek elérésének arányát és elemzik a továbblépés lehetőségeit.A CÉL program 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban mérte fel az összkoleszterin-célértékek elérésének arányát a családorvosok több mint 10 ezer betegében. Az arány 3 év alatt 12%-ról 30%-ra nőtt. A REALITY vizsgálat magyar eredményei szerint 2004-ben az összkoleszterin-célértéket elérők aránya 21% volt, és 3 év alatt 27%-ra nőtt. Ezen önmagában igen alacsony javulási arányhoz hozzátartozik az is, hogy 2007-ben, amikor a betegek alig több mint egynegyede volt célértéken, a családorvosok 87%-a és a szakorvosok 56%-a beletörődött ebbe, és nem tervezett további változtatást a célértéket el nem érők kezelésében.A gyulai megyei kórház kardiológiai profilú belgyógyászati osztályán végzett felmérések azt igazolják, hogy az ismerten érbetegek életkilátásait bizonyítottan javító aszpirin, béta-blokkolók, ACE-gátlók és statinok alkalmazási gyakorisága az irányelvek következetes alkalmazásának és az odafigyelésnek köszönhetően 7 év alatt javult, és ma már mind a négy csoportban 90% fölött van. Ugyanakkor az LDL-koleszterin-célértékeket 2007 decemberében, illetve 2008 januárjában a nagy kockázatú betegek 37%-a, az igen nagy kockázatúak 18%-a érte el. Az, hogy az utóbbi csoportban csak a betegek 21%-a részesült kombinált lipidcsökkentő kezelésben, jelzi, hogy ezen arány javítása lehet a továbblépés egyik útja. Nagy hangsúlyt kell helyezni a célértékek elérésének vizsgálatára és az alkalmazott terápia folyamatos újraértékelésére, különösen a nagy és az igen nagy cardiovascularis kockázatú betegek esetében, mert ők nyerhetnek ezzel a legtöbbet.

Restricted access

Az időskori maculadegeneráció (AMD) létrejöttében és későbbi alakulásában kulcsszerepe van az endotheldiszfunkciónak (ED). Az endothelfunkció-zavarra, illetve annak következményes kóros működésbeli, strukturális és anyagcsere-elváltozásaira különböző gyógyszerek (ACE-inhibitorok, AR-blokkolók, statinok, acetilszalicilsav, trimetazidin, harmadik generációs béta-blokkolók) kedvező hatással vannak. Az ED kedvező befolyásolásának, sikeres kezelésének jótékony hatása az idült vascularis, cardiovascularis betegségekben ma már evidencia. Az ACE-gátlók, az AR-blokkolók és a statinok helyreállítják az oxidatív stressz (OS) indukálta ED-ben a felborult egyensúlyt a vasoconstrictorok és vasodilatatorok, a növekedési faktorok és azok gátlói, a proinflammátorok és antiinflammátorok, valamint a prothromboticus és fibrinolitikus tényezők között. Gátolják az OS kifejlődését, illetve káros hatásainak kialakulását. Az AT 1 -receptor-blokkoló telmisartan ráadásul a peroxiszómaproliferátor-aktivált receptor-gammát (PPARγ) működésbe hozva, a chorioidealis neovascularisatio (CNV) kifejlődését (is) gátolja, a CNV-t klinikailag előnyösen befolyásolja, javítja. A thrombocyta-antiaggregációs pleiotrop hatású aszpirin az endothel nyugalmi állapotának helyreállításában hatásosan közreműködik, a trimetazidin pedig segít normalizálni, helyreállítani az elégtelenül funkcionáló szervszövet kóros anyagcserestátusát. A harmadik generációs béta-blokkoló carvedilol, nebivolol, valamint a peroxiszómaproleferátor-aktivált receptor-gamma- (PPARγ-) agonista pioglitazon és rosiglitazon vascularis protektív hatásaikat éppen mitochondrialis antioxidáns effektusaik révén fejtik ki. Mivel a humán érrendszer egységes, egylényegű, konszubsztanciális, az ED-ben kedvezően ható gyógyszerek a szem, illetve a retina ereiben is előnyösen hatnak. A fentiek alapján logikus a feltevés, hogy elsődleges és másodlagos prevenciós tevékenység részeként adjunk ilyen gyógyszereket 1. azoknak, akiknek nincs ugyan maculadegenerációjuk, de fennállnak az ED-t indukáló AMD-s [és cardiovascularis (CV)] rizikótényezők, és 50 évesek elmúltak; 2. azoknak a betegeknek – a másik szem maculadegenerációs károsodásának kialakulását megelőzendő –, akiknél egyoldali AMD-t állapítottak meg; 3. végül azoknak – a rosszabbodás kivédése és az esetleges javulás reményében –, akiknél mindkét szemen maculadegenerációt diagnosztizáltak. Emellett természetesen törekedjünk az OS-t és konszekutív ED-t indukáló maculadegenerációs (és CV) rizikótényezők teljes kiiktatására.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: András Jánosi, Péter Ofner, Béla Merkely, Péter Polgár, Péter Andréka, Károly Zámolyi, Róbert Gábor Kiss, János Tomcsányi, Zoltán László, András Vértes, Imre Varjú, Ferenc Juhász, János Simon, and Sándor Bajkó

A szerzők ismertetik a 2010. január 1-jén megkezdett Infarctus Regiszter Pilóta Vizsgálatot. A nemzetközileg elfogadott diagnosztikus kritériumokat alkalmazó és előre meghatározott adatokra kiterjedő, prospektív, epidemiológiai adatgyűjtés hosszas és széles körű szakmai egyeztetése után indult el Budapest öt kerületében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Budapesten öt szívkatéteres centrumban és három – ilyen lehetőséggel nem rendelkező – kardiológiai osztályon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy szívkatéteres centrumban és három belgyógyászati osztályon kezdődött el a vizsgálat. A lakosok száma a szóban forgó területen 997 324 fő. A vizsgálat megkezdését követően – a program fontosságát felismerve – további 16 centrum csatlakozott a vizsgálathoz. A program indulásától 2011. május 1-jéig 4293 beteg adatait rögzítették. A regisztrált betegek 52,1%-ánál ST-elevációval járó (STEMI), 42,1%-ánál nem ST-elevációval járó myocardialis infarctust (NSTEMI), 3%-ánál instabil angina pectorist, 2,8%-ban egyéb diagnózist állapítottak meg a kórházi elbocsátás idején. A szerzők vizsgálják a programba tartozó STEMI miatt kezelt betegek ellátásának jellemzőit Budapesten és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A 301 budapesti beteg ellátásában öt, a 402 vidéki beteg ellátásában egy szívkatéteres centrum vett részt. A STEMI miatt kórházba került budapesti betegek 79,7%-a szívkatéteres centrumba került, és ezen betegek 84,6%-ánál intervenció történt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a STEMI miatt kezelt betegek 62,9%-a került szívkatéteres centrumba, és a betegek 77%-ánál történt katéterterápiás beavatkozás. A 301 budapesti beteg esetén 8%-os, a 402 vidéki beteg esetén 10%-os kórházi halálozást észleltek. A kórházból eltávozott betegek esetén a szekunder prevenció szempontjából fontos gyógyszereket a Budapesten ellátott beteg esetén javasolták gyakrabban. A szerzők megállapítják, hogy az egységes diagnosztikus kritériumokat alkalmazó, prospektív adatgyűjtésen alapuló Infarctus Regiszter Pilóta Vizsgálat kivihető, az adatok népegészségügyi szempontból fontosak. A program országos bevezetése a finanszírozás során nyert adatoknál pontosabb képet adhatna az infarktusos betegek ellátásának helyzetéről. Orv. Hetil., 2011, 152, 1278–1283.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Noémi Nyolczas, Krisztina Heltai, Attila Borbély, Tamás Habon, Zoltán Járai, Erzsébet Sziliczei, Péter Stadler, Réka Faludi, Béla Herczeg, Előd Papp, Ferenc Lakatos, Katalin Nagy, András Katona, Imre Kovács, János Tomcsányi, András Nagy, and Róbert Sepp

Absztrakt:

A szívelégtelenség az elmúlt évtizedek jelentős terápiás fejlődése ellenére is rossz prognózisú és különösen a nagyszámú kórházi felvétel miatt igen magas költségigényű kórkép. Mindezek miatt a magas szakmai színvonalú ellátás alapvető érdeke a betegeknek, az ellátóknak és a finanszírozóknak egyaránt. Egy adott kórkép vonatkozásában az ellátási színvonal értékelésének legjobb módszerét a betegségspecifikus regiszterek jelentik. Mind ez ideig Magyarországon a szívelégtelenségben szenvedő betegek jellemzőit, ellátását értékelő regiszter nem volt. E hiány pótlására hozta létre a Magyar Kardiológusok Társasága a Magyar Szívelégtelenség Regisztert. Jelen közlemény célja a regiszter céljainak, módszertanának, működésének és első éves eredményeinek bemutatása. A regiszter célja egy korszerű, internetalapú adatbázis kialakítása, ami nagyszámú, aktuálisan vagy korábban szívelégtelenség miatt kórházi felvételre került, illetve aktuálisan vagy korábban súlyos szívelégtelenség (NYHA III–IV.) miatt ambuláns ellátásban részesült beteg adatait összegzi. A regiszter kialakításában jelenleg 17 kardiológiai osztály vesz részt. A tervezett betegszám 2000. A betegeket első lépésben egy évig tervezzük követni (pilot vizsgálat), majd ezt követően, a megfelelő tapasztalatok értékelése után, hosszú távú követést tervezünk. A regiszterben adatokat gyűjtünk a szívelégtelenség típusára (csökkent – LVEF≤45% – vs. megtartott ejekciós – LVEF>45% – frakciójú szívelégtelenség), etiológiájára, a komorbiditásokra, a diagnózishoz felhasznált vizsgálatokra, a kezelés során alkalmazott terápiás módszerekre, valamint a hospitalizációra és a mortalitásra vonatkozóan. Az első év során a regiszterbe bevont 698 beteg kiindulási adatait értékelve azt láttuk, hogy a betegek többsége (87,8%) csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben szenved, 39,8%-ban a szívelégtelenség hátterében coronariabetegség áll, a társbetegségek közül leggyakoribb a hypertonia, ezt követik a diabetes mellitus, a veseelégtelenség és a COPD. A betegek 94,4%-a kapott ACE-gátlót vagy angiotenzinreceptor-blokkolót, 95,9%-a béta-receptor-blokkolót és 73,9%-a mineralokortikoidreceptor-antagonistát. A neurohormonális antagonista készítmények átlagos dózisa minden szer esetében meghaladta az irányelvekben meghatározott céldózisok felét. A kardiális reszinkronizációs kezelés alkalmazása 11,7%-os, az implantálható cardioverter defibrillátorral élők aránya 25,8% volt. A Magyar Szívelégtelenség Regiszterbe eddig bevont betegek gyógyszeres és eszközös kezelése megfelel az aktuális irányelvek előírásainak. Ez azonban minden bizonnyal nem azt jelenti, hogy hazánkban a szívelégtelenség-ellátással nincs probléma, hanem azt, hogy a szívelégtelenség kezelése iránt elkötelezett kardiológiai osztályokon az irányelveknek megfelelő szívelégtelenség-gondozással magas színvonalú betegellátás érhető el. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 94–100.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A trimetazidin olyan metabolikus hatású anyag, amelynek hatékonysága igazolást nyert a stabil koszorúér-szindróma kezelésében. Az ajánlás szerint a trimetazidin második vonalbeli kezelésként megfontolandó az angina gyakoriságának csökkentésére és a terhelési tolerancia javítására azokban a betegekben, akiknek a tünetei nem kontrollálhatók megfelelően béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók és tartós nitrátok adása mellett. Célkitűzés: Jelen vizsgálatunkban a különböző adagolású (3 × 20 mg, 2 × 35 mg, 1 × 80 mg) trimetazidinkészítmények hatékonyságát kívántuk tisztázni stabil angina pectorisban. Az elsődleges klinikai célváltozók a következők voltak: heti anginaszám, valamint a heti rövid hatástartamú sublingualis nitrátfogyasztás. Módszer: Mindketten adatgyűjtést végeztünk a PubMed, a Cochrane Library és a Cochrane Central Register of Controlled Trials adatbázisokban az 1967-től 2019. szeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan. A statisztikai elemzést standard metaanalízis-módszerekkel hajtottuk végre. Eredmények: Összesen 31 randomizált, kontrollált, illetve obszervációs tanulmány került bevonásra. 9856 beteg (átlagéletkor: 59,6 év, férfi: 61,6%) kezelését értékeltük. A trimetazidin a randomizált tanulmányokban a placebóval összehasonlítva csökkentette a heti anginaszámot (átlagos különbség: –1,84, 95% CI: –2,39; –1,30; p<0,0001) és a heti nitroglicerin-fogyasztást (–1,65, 95% CI: –2,17; –1,14; p<0,0001). A trimetazidin a kiinduláshoz képest a kombinációs és az obszervációs vizsgálatokban csökkentette a heti anginaszámot (átlagos különbség: –3,73, 95% CI: –4,53; –2,92; p<0,0001) és a heti nitroglicerin-fogyasztást (–3,23, 95% CI: –4,23; –2,24; p<0,0001). A három kezelési dózis között az anginaszám csökkenésében és a nitroglicerin-fogyasztásban nem lehetett különbséget kimutatni (p = 0,57, illetve p = 0,48). További eredményeink: a két primer változó vizitről vizitre csökkent; nagyobb beválasztási anginaszám a rövidebb időtartamú tanulmányokban és a kisebb adagú trimetazidint kapók között fordult elő gyakrabban, és ezek a betegek a többieknél fiatalabbak voltak. A rövidebb időtartamú tanulmányokban a kezdeti nitroglicerin-igény, illetve a -csökkenés nagyobb volt a hosszabb időtartamúakhoz képest. Következtetések: A trimetazidin kedvező klinikai hatású stabil angina pectorisban, az alkalmazott adagtól függetlenül. Új megállapításunk az, hogy a súlyosabb állapotú, fiatalabb betegek kezelésének klinikai haszna a legnagyobb. Orv Hetil. 2020; 161(16): 611–622.

Open access

.: Cardioselective beta-blockers for chronic obstructive pulmonary disease. Cochrane Database Syst. Rev., 2005, (4), CD003566. Etminan, M., Jafari, S., Carleton, B., et al.: Beta-blocker use and COPD mortality: a systematic

Restricted access

Cruckshank, J. M.: Beta-blockers and diabetes: The bad guys come good. Drugs, 2002, 16 , 457–470. Cruckshank J. M. Beta-blockers and diabetes: The bad guys come good

Restricted access

acute coronary syndromes. N. Engl. J. Med., 2015, 372 (25), 2387–2397. 12 Rasmussen, J. N., Gislason, G. H., Rasmussen, S., et al.: Use of statins and beta-blockers

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Kristóf Rácz, Tamás Tiszai-Szűcs, János Gál, and Miklós Kertai D.

1789 1794 Lindenauer, P. K., Pekow, P., Wang, K. és mtsai: Perioperative beta-blocker therapy and mortality after major noncardiac surgery. N. Engl. J. Med., 2005

Open access