Search Results

You are looking at 31 - 40 of 1,281 items for :

  • All content x
Clear All

The aim of this paper is to reconstruct the history of the Jöchid, placing emphasis on the “inner sources of the Jöchid”, especially on the Chingīz-nāma. First, we re-examine the essence of the term “Golden Horde”, and make an attempt to point out that the appellation “Golden Horde” used for the Jöchid may go back to earlier times than the late 16th century. Secondly, it is demonstrated that the Jöchid had been divided into Right and Left Wings after the reign of Toqtagha at the latest and this structure continued even after the unification of both wings by Toqtamïsh, a fact that historians in the Timurid Empire were also well aware of. Thirdly, the study shows that, at least by the late 14th century, it was recognised that the “White Horde” referred to the Right Wing or the entire Jöchid, while the “Blue Horde” to the Left Wing.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Dombi, Árpád Illés, Judit Demeter, Lajos Homor, Zsófia Simon, Miklós Udvardy, and Miklós Egyed

Absztrakt

Bevezetés: A betegségregiszterek kialakítása és működése az epidemiológiai adatok gyűjtésén túl a korszerű betegellátás és a hosszú távra is tervező egészségpolitikai döntések meghozatalát segíti. Célkitűzés: A szerzők a magyarországi Philadelphia-negatív myeloproliferativ neoplasiában szenvedő betegek és a betegség hazai jellemzőinek összegyűjtését tűzték ki célul. Módszer: A Tudományos és Kutatásetikai Bizottság 2013. április 8-án kelt engedélyének birtokában online elektronikus adatgyűjtés indult a magyarországi hematológiai ellátóhelyeken. Az epidemiológiai adatok rögzítésén túl felmérték a betegségek jellemzőit a diagnózis idején (vérkép- és csontvelőeltérések), valamint a kísérő cardiovascularis kockázati tényezőket, amely alapján kockázatstratifikáció is történt. Vizsgálták továbbá a hazai kezelési szokásokat. Eredmények: 2015. június 30-ig 901 beteg adatát rögzítették 15 hazai centrumból, tisztítás után 858 beteg (426 polycythaemia verás, 350 essentialis thrombocythaemiás és 82 myelofibrosisos) adata volt értékelhető. Következtetések: Megállapítható, hogy jól működő, könnyen kezelhető országos, online regiszter került kialakításra, amely lehetővé teszi a hazai betegség- és kezelési jellemzők felmérését, azonban további centrumok csatlakozása még pontosabb elemzést tenne lehetővé. Orv. Hetil., 2016, 157(3), 98–103.

Open access

A Statius Achilleis ében olvasható három hajnalleírás (1. 242–5; 1. 819–20; 2. 1–4) szorosan kapcsolódik Achilles „átváltozásaihoz” a műben. E részletek felidézik az Ilias 19. énekét nyitó hajnalt, valamint azt a homérosi metafora- és szimbólumrendszert is, mely a hős harcba való visszatérését a fény, illetve a hajnal érkezéséhez hasonlítja. Különösen összetett kapcsolat fedezhető fel Achilles hőssé való visszaváltozása és a napfelkelte között a harmadik statiusi hajnalleírásban, melyet Achilles mint epikus és mint elégikus hős jövőjének lehetséges előrejelzéseként is értelmezhetünk. Az ugyanitt említett genitor coruscae lucis Iuppiterrel, illetve Diespiterrel azonosítható; a hajnalleírás ezáltal a főisten által az Achilleis ben játszott szerepet is árnyalja.

Restricted access

A tanulmány Apollónios Rhodios eposzának egy, a korábbi tradícióban sosem említett hőssel kapcsolatos elbeszélését vizsgálja. A férfielső pillantásra az Argonautika azon mellékszereplői közé tartozik, akik csupán lokális eredetmítoszok héros epónymosaiként kerülhetnek az elbeszélés felszínére, annak történeti, földrajzi hitelét erősítve. A Butés-elbeszélés valójában jóval több marginális alapítástörténetnél. Míg a férfineve pasztorális képzeteket ébreszt, alakja elválaszthatatlan Orpheusétól, s ez a kismítosz metapoetikus olvasatának lehetőségét eredményezi. Butés a Szirénekkel való találkozás során válik ideiglenes főszereplővé: a társait védő Orpheus különös hangokkal igyekszik túlharsogni a madárlányok énekét, azonban így sem képes megakadályozni, hogy a zene által rabul ejtett Butés ne vesse magát a vízbe, a Szirének felé igyekezve. A habokban elmerülő férfit Aphrodité menti meg s emeli maga mellé társistenként hegyi szentélyébe. A tanulmány az apollóniosi epizód és az annak elsődleges modelljét jelentő homérosi szirénjelenet kapcsolatának vizsgálata után további lehetséges előképek felkutatására vállalkozik. A Hésiodos óta az esztétikum szférájától való idegenséget megtestesítő pásztoralak zene általi megigézettségének gondolata, illetve a zenélő pásztor szerelmes istennő segítette apoteózisának motívuma lexikális egyezések alapján (egyebek mellett) a Theogonia avatásjelenetét és a homérosi Aphrodité-himnuszt idézheti, míg a pásztorfigura és a Szirének egymás mellé helyezése a Phaidros enthusiasmosszal kapcsolatos egyik helyét. Mindezek alapján Butés apollóniosi kismítosza a költészet és megismerés viszonyával kapcsolatos görög esztétikai gondolkodás néhány alapszövegének közvetett kommentárjaként is értelmezhető.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Dombi, Árpád Illés, Judit Demeter, Lajos Homor, Zsófia Simon, Ádám Kellner, Éva Karádi, Erika Valasinyószki, Miklós Udvardy, and Miklós Egyed

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A HUMYPRON munkacsoport által 2013-ban létrehozott Philadelphia-negatív myeloproliferativ neoplasiás betegek magyar regiszteréből a polycythaemia verás betegek adatait elemezzük. Módszer: A 15 hematológiai centrumból regisztrált 351 JAK2V617F- és exon-12-mutációpozitív polycythaemia verás beteg epidemiológiai, klinikai, diagnosztikus és kezelési jellemzőit, vascularis és transzformációs eseményeit dolgoztuk fel. A diagnózist megelőző és azt követő thromboemboliás eseményeket a Landolfi szerinti rizikófelmérés alapján értelmeztük. Eredmények: A diagnózist megelőzően 106 betegben 116, a diagnózist követő időszakban 106 betegben 152 thromboemboliás eseményt regisztráltunk. A major artériás események szignifikánsan csökkentek (p<0,0001), a minor vénás események szignifikánsan fokozódtak (p<0,0001) a diagnózist követően. A betegség transzformációját 26 esetben, a major vérzést 25 esetben észleltük. Következtetések: Online regiszterünk könnyen kezelhető, lehetővé teszi a hazai betegek jellemzőinek felmérését és az eredmények gyors kiértékelését. A Landolfi-rizikóbecslés eredményesnek bizonyult. Kérdőívünket a kiértékelést követően pontosítottuk. A diagnosztikus kritériumok, a rizikóbecslés és az ennek megfelelő kezelési ajánlás pontosabb betartása szükséges, amelyre ajánlásokat tettünk. Orv Hetil. 2017; 158(23): 901–909.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Dombi, Árpád Illés, Judit Demeter, Lajos Homor, Zsófia Simon, Miklós Udvardy, Éva Karádi, Ádám Kellner, and Miklós Egyed

Absztrakt:

Bevezetés: Myeloproliferativ neoplasia regisztert alkalmaztunk a magyarországi betegek adatainak gyűjtésére. Célkitűzés: A regisztrált essentialis thrombocythaemiás betegek adatait kívántuk bemutatni. Módszer: A WHO 2008-as diagnosztikus kritériumaira épülő online regisztert, a thrombosisrizikó-becslésre a Landolfi-stratifikációt alkalmaztuk. Eredmények: 15 magyar hematológiai centrum 2015. júniusig regisztrált 350 essentialis thrombocythaemiás betegének adatait elemezzük. Az átlag követési idő hat év. Az epidemiológiai paraméterek, a diagnózist megelőző és azt követő thromboemboliás események hasonló eredményt mutattak az irodalomból már ismertekkel. 139, anagreliddel és 141, hidroxiurea + aszpirin kezelt beteg adatait hasonlítottuk össze. A major artériás és vénás események tekintetében nem találtunk eltérést a két csoport között, de ötödannyi minor eseményt észleltünk az anagrelidkezelteknél (p<0,001). A diagnózist követő események csak a kezeléssel és a diagnózist megelőző thromboticus eseményekkel mutattak összefüggést. Következtetések: Az anagrelid mellett szignifikánsan kevesebb minor thromboticus eseményt észleltünk a diagnózist követően, a hidroxiurea + aszpirin kezeléshez képest, bár a thrombosisrizikó magas maradt, különösen a már thromboticus eseményt elszenvedettekben. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 111–116.

Open access

A remények tekintete

Megjegyzések Pindaros 5. isthmosi ódájának 56-58. sorához

Antik Tanulmányok
Author: Zsolt Adorjáni

Az I. 5. 56-58. egyike Pindaros sokat vitatott helyeinek, bár a nehézség nem annyira szöveg-kritikai, mint inkább értelmezésbeli. A bizonytalanság gócpontja az oú]pij e>lpi/dwn kifejezés. Az interpretációs kísérletek áttekintése után a ritka és különleges oú]pij szó előfordulásait Homérostól kezdve közelebbről elemzem. A mögötte álló képzet olyan erőteljes látási metaforának bizonyul, amely Pindarosnál is értelmet nyerhet. Olvasatomat: nec labor ingens occaecatus est, nec tot sumptus, qui aciem spei excitaverunt igyekszem a költemény egészébe és e költészet látásszimbolikájába ágyazni.

Restricted access

A charis Pindaros költészetének s egyszersmind ars poeticá jának egyik központi fogalma. Jelen vizsgálat célja nem a személyes istennő vagy az elvont erő jelentésének meghatározása, sokkal inkább hatáskörének felderítése. A 14. és a 7. olympiai óda olyan metaforákkal jeleníti meg a Charist, melyek a virágzás (ΘΑΛ-), a szerelem (ΕΡΑ-) és a látás (ΙΔ-) képzetkörét idézik fel. E motívumok végigkísérik a Charisok pindarosi ábrázolását. Dolgozatom az állandó képi szemlélet változó formáit követi végig, kitér a Charisszal rokon Múzsa jellemzésére és bemutatja a tekintet motívumának központi jelentőségét.

Restricted access

A tanulmány a homérosi Hermés-himnusz néhány nevezetes szövegkritikai és értelmezési kérdésével foglalkozik. Az első fejezet a szandálkészítő jelenet (82–86) kapcsán Hermés leleményes tettének valódi indokát keresi, és megoldást kínál a romlott 86. sor javítására, a második egység a tettetési epizód összefüggésében a csecsemő isten színészképességeit vizsgálja, és javítja a szintén hibásan hagyományozódott 242. sort, végül az utolsó fejezet arra keresi a választ, hogyan alakul át Hermés a himnusz befejező részében ravasz tolvajból ihletett dalnokká, miközben mégis megőrzi eredeti tulajdonságait.

Restricted access

Dolgozatomban Pindaros költészetének egyik legvitatottabb szöveghelyét elemzem. Jóllehet a kódexhagyomány teljesen egységes, a legtöbb kiadó a kérdéses helyet javítással látja tisztázandónak. Én ezzel szemben a kézirati hagyomány minél teljesebb megőrzése mellett érvelek. A sor általam ajánlott értelmezése - immo nuper delectat Neptunum ad gentem Pelei cognatam etiam nunc transgressum materterus tuus, Pythea - a nemeai óda és a pindarosi kardal jobb megértéséhez segíthet hozzá. Az új megközelítési mód mindemellett azzal a tanulsággal is szolgálhat, hogy a győzedelmi ódák szövegkritikainak látszó problémái mögött alkalmasint herméneutikai problémák rejlenek.

Restricted access