Search Results

You are looking at 31 - 40 of 148 items for :

  • "eszközök" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: László Rovó, Ádám Bach, László Szakács, Zsolt Bella, and György Lázár

Absztrakt:

A légutak és a tápcsatorna felső szakaszának általános érzéstelenítésben történő, mikroszkópasszisztált direkt endoszkópiája a fül-orr-gégészet egyik alapvető diagnosztikai és terápiás módszere. A műtéti feltárás minősége a terület jó vizualizálhatósága és a mikrosebészeti eszközök kellő manőverezhetősége szempontjából kulcsfontosságú. A leggyakrabban alkalmazott Kleinsasser-laringoszkóp mellett a retrocricoid régió feltárására a kettős lapocú Weerda-laringoszkóp előnyösebb választás. A szűk anatómiai viszonyok, az algarat és a gége több alrégiójára is kiterjedő elváltozások vizsgálata és manipulálása bizonyos esetekben azonban még ezzel az eszközzel is problémás lehet. A szerzők négy eset kapcsán bemutatják az általuk módosított, aszimmetrikus lapochosszúságú Weerda-laringoszkópok alkalmazását. Az eszközökkel a retrocricoid régió, az algarat hátsó falának distalis és a nyelőcső proximalis része is jól vizualizálható. A módosítások lehetővé teszik új műtéti technikák bevezetését az alkalmazott mikrosebészeti eszközök számának növelésével és még rugalmasabb használatával. Orv Hetil. 2019; 160(7): 264–269.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Cserni, Rita Bori, István Sejben, Gábor Boross, Róbert Maráz, Mihály Svébis, Mária Rajtár, Eliza Tekle Wolde, and Éva Ambrózay

A kisméretű emlőrákok sok tekintetben más kezelést igényelhetnek, mint a nagyobbak. Axillaris őrszemnyirokcsomó-biopszián átesett, 15 mm-nél nem nagyobb daganattal diagnosztizált betegeknél, 8 prediktív eszköz segítségével értékeltük a pozitív őrszemnyirokcsomóhoz társuló egyéb nyirokcsomók áttéteinek gyakoriságát és annak megjósolhatóságát. Ötszázhat beteg közül pozitív őrszemnyirokcsomó lelete mellett 138 alkalommal történt hónalji blokkdisszekció, és 39 esetben igazolódott további nyirokcsomóáttét. A prediktív eszközök közül a Stanford-nomogram és a mikrometasztatikus nomogram határozott meg egy olyan kis csoportot, akiknél a pozitív őrszemnyirokcsomók mellett is további áttétek kis kockázata miatt elhagyható lehet a kiegészítő blokkdisszekció. Adataink szerint a Tenon-pontszám is alkalmas lehet egy további, áttétek szempontjából kisebb és nagyobb kockázati csoport elkülönítésére. A kis tumorméretük alapján egyébként is alacsonyabb kockázatú őrszemnyirokcsomó-áttétes betegeknél a többváltozós modelleken alapuló prediktív eszközök némelyike segíthet az utólag feleslegesnek tűnő hónalji blokkdisszekciók egy részének elhagyásában.

Restricted access

Szabó Julianna „Város és szabályozás – A településrendezés hagyományai és paradigmaváltása” című PhD értekezésének védésére 2008. június 17-én került sor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói klubjában. Az értekezés a településrendezés napjainkban aktuális paradigmaváltásával foglalkozott, amelyben a tervezési eszközök mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a szabályozási típusú eszközök. Az értekezés első része négy tartalmi és egy metodológiai hagyományba sorolta az urbanisztikának azokat az áramlatait, amelyek a mai településrendezési eszköztárat meghatározzák. A tervezés és a szabályozás tervezéselméleti összehasonlításán túl a dolgozat a településrendezés mai kulcsproblémáin keresztül mutatta be az új rendezési paradigma szükségességét, kialakulásának lehetséges irányait. Jelen cikk a PhD értekezésből az építészeti kérdésfeltevéshez legközelebb álló építészeti-esztétikai hagyományt és a településrendezésnek az esztétikai megítéléssel kapcsolatos problémakörét emeli ki.

Restricted access

: Aknai D. O. & Fehér P. (eds) Mobil – Világ – Iskola. Válogatott tanulmányok az I. Mobil eszközök az oktatásban konferenciáról. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó. pp. 38

Open access

Theoretical background

MIDI (Musical Instrument Digital Interface) is a connectivity standard that musicians use to hook together musical instruments (such as keyboards and synthesizers) and computer equipment. By applying MIDI-technology the experience induced by different types of software can create an inner motivation for stroke patients to go on the successful healing process.

Aim of the review

The aim of writing the review is to determine the relevance and importance of applying MIDI applications in treatment of stroke patients. The research questions were: 1. What kind of interventions can be accomplished by using MIDI applications in treatment of strokes patients? 2. What are the outcome and result of applying MIDI instruments during the treatment of stroke patients? 3. What type of MIDI applications proved to be effective in the treatment of stroke patients?

Material and Methods

Three databases (PubMed, Scopus, Web of Science) were systematically searched for relevant data. The papers were selected by focusing on key words: midi, musical instrument digital interface, stroke, cerebral accident, seizure.

Results

Finally ten articles were selected and represented by focusing mainly on the type of intervention, treatment duration, outcomes and instruments used with a total of N = 219 treatment and N = 147 control patients.

Conclusions

The conclusion is that the range of possible improvements provided by proper application of MIDI instruments is rather wide: from hand rehabilitation through limb and gait movement optimization till improving overall quality of life of patients. MIDI technology can be suggested because of two main reasons: 1. adjustability and flexibility of instruments, 2. it can improve the motivation of patients by gamifying the treatments. Further research is needed to discover more possibilities by applying the opportunities offered by the wide range of MIDI applications. The suggested name for such intervention is Midicine.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dávid Mária, Taskó Tünde, Héjja-Nagy Katalin, Mester Dolli, Dorner László, and Estefánné Varga Magdolna

Háttér és célok: Új típusú pedagógiai problémákat vet fel az infokommunikációs technológiák elterjedésével általánossá váló önálló információkeresés és feldolgozás. A tanuló oldaláról feltételezi az önálló tanulást, az információk hatékony feldolgozását, megértését. A tanár oldaláról pedig a tudásátadó szerep helyett a tanulásirányító szerep hangsúlyosabbá válását (Molnár, 2011). Az élethosszig tartó tanulás iránti társadalmi igény az önszabályozó tanulási készség fejlődése nélkül nem teljesülhet. Ugyanakkor a tanulók önreflektív és önszabályozó képessége a tanulás, tanítás folyamatában még kiaknázatlan (Molnár, 2002). A cikkben bemutatjuk egy keresztmetszeti összehasonlító kutatás eredményeit, melynek célja a tanulás eredményessége, az infokommunikációs eszközök használatának sajátosságai és az önszabályozó tanulás fejlettsége közötti összefüggések feltárása.

Módszer: 2015 novemberében lezárult keresztmetszeti kutatásunkban a 10–14–18 és 22 éves korosztályban összesen 1257 fős mintán vizsgáltuk az önszabályozó tanulás fejlődését. Vizsgálatunkban a kutatócsoport által kifejlesztett önszabályozó tanulás kérdőívet használtuk, mely 59 itemet tartalmaz, valamint összegyűjtöttük a tanulmányi eredményeket és a matematika és szövegértés kompetenciamérések adatait.

Eredmények: A korcsoportok között szignifikáns különbségek vannak az önszabályozó tanulás fejlettsége szempontjából. Az életkor előrehaladtával az eredmények javulnak, de a kérdőív faktoraiban szinte minden korosztályban alacsony átlagértékeket kaptunk. Az önszabályozó tanulás fejlettségi szintje mérsékelt, de szignifikáns pozitív korrelációt mutat mind a tanulmányi eredményekkel, mind a kompetenciamérés eredményeivel Az infokommunikációs eszközök átlagnál gyakoribb használata az önszabályozó tanulás alacsonyabb szintjével jár együtt.

Következtetések: Az adatok azt mutatják, hogy az önszabályozó tanulás fejlesztésére minden korosztályban szükség van. Törekedni kell arra, hogy az infokommunikációs eszközök használata a tanulóknál ne haladja meg az átlagos mértéket.

Restricted access
Archaeologiai Értesítő
Authors: Małgorzata Kaczanowska, Janusz K. Kozłowski, and Michał Wasilewski

The general inventory of the chipped stone artefacts coming from the LBK features at Apc indicates that a specific, small scale, local lithic production was conducted on-site. Majority of used raw materials are limnoquartzites (nearly 70%) originating mainly from the Mátra and Cserhát Mountains. The use of rather poor quality local raw materials influenced the technique of working raw materials, which was employed throughout the period of the functioning of LBK settlements at Apc. As a consequence, most tools were made on flakes. At the same time, as early as the oldest phase a limited supply of blade blanks and blade tools, produced elsewhere, was used. The ground stone artefacts and fragments included lower and upper grinding stones, plaquettes with polished surfaces, hammerstones, grinders/pounders. The raw materials used in the ground stone industry are either local (quartz, conglomerate, sandstone) or mesolocal (gabbro, basalt) coming from river alluvia or from the hills at the Hungarian—Slovakian border. Andesites, probably from the Mátra Mountains, occur in small quantities. Thus, the raw materials exploited at Apc demonstrate contacts with eastern region, however the site is the easternmost LBK settlement.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Osváth, Attila Kovács, Adrienn Boda-Jörg, Tamás Tényi, Sándor Fekete, and Viktor Vörös

Absztrakt:

A modern információs és kommunikációs eszközök egyre inkább a mindennapok nélkülözhetetlen részeivé válnak. Kutatási adatok bizonyítják, hogy az egészség megőrzése és helyreállítása érdekében is eredményesen alkalmazhatók, nemcsak a fiatalok, de az idősebbek körében is, hiszen mára az idősek között is jelentősen elterjedt az internet használata, az egészségügyi alkalmazások azonban kevésbé ismertek. Ez projektünk jelentőségét támasztja alá, hiszen kiemelt fontossággal bír a betegségspecifikus egészségügyi alkalmazások kialakítása és megismertetése. Előzetes felméréseink arra is utaltak, hogy a férfiak erre kevésbé nyitottak, így az ő esetükben specifikus módszerek szükségesek az elektronikus eszközök alkalmazásának elősegítése érdekében. A nagy arányú internetes aktivitás és az információs és kommunikációs érdeklődés megbízható alapot nyújt ezeknek az új technológiáknak az idősek körében való alkalmazására. Így kutatásunk segítségével olyan – a biopszichoszociális alapelveken nyugvó – komplex ellátási modellt tudunk kidolgozni, mely jelentős előrelépést jelenthet az időskori mentális zavarok megelőzésében és korai felismerésében, valamint a dementiával élők és családjuk testi és lelki terheinek enyhítésében. Orv Hetil. 2018; 159(24): 965–973.

Restricted access

Háttér és célkitűzés

A kiégés a segítő foglalkozásúak gyakori szindrómája, mely az egyéni terheken túl az egészségügyi ellátó rendszer nehézségeihez vezet. Megelőzése alapvető fontosságú egyéni és szervezeti szinten egyaránt. Áttekintő tanulmányunkban a kiégés megelőzésének újabb módszereit összegezzük.

Módszer

Az utóbbi évtized irodalmi adatainak áttekintése. Elsősorban az újabb eljárásokat bemutató és hatékonyságot elemző kutatásokra támaszkodtunk (például az „e-mental health” terén végzett vizsgálatokra).

Eredmények

Az elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevencióban gyakran alkalmaznak hagyományos módszereket (például relaxációkat, kognitív-viselkedésterápiás elemeket). Az újabb eljárások között említendők a stresszmenedzsment programjai, a mindfulness alkalmazása. A legmodernebb eszközök az új információs technológiák, amelyekkel egyre több prevenciós program él. Az új prevenciós stratégiák között ki kell emelni a prevenciós eszközök személyre szabott alkalmazását, valamint a szervezeti kultúra fejlesztését célzó programokat, amelyek egészségpolitikai lépések szükségességére is felhívják a figyelmet.

Következtetés

A kiégés megelőzése a munkalélektanban és a segítő foglalkozások terén lényeges feladat a szakemberek védelme és az ellátás minősége, valamint az egészségügyi gazdaságosság szempontjából. A prevenciót szolgáló programok hatékonysága jó, bár még kevés randomizált, kontrollált vizsgálat készült.

Restricted access

Akadémiai Értesítő

A Magyar Tudományos Akadémia Hivatalos Lapja

Akadémiai Értesítő

helyébe a következő szöveg lép: „ 1. § Jelen szabályzat az MTA Titkársága köztestületi költségvetési szerv által használt eszközök és források számbavételéről és a valóságban meglévő állomány megállapításáról rendelkezik.” 2. § A Határozat mellékletének 4

Restricted access