Search Results

You are looking at 31 - 40 of 309 items for :

  • "fejlődés" x
  • All content x
Clear All

. , Sajó E. , Várnai Zs., Balázs A. (2007) Az autizmus spektrum zavarok diagnózisa a klinikumban és a kutatásban: az ADI-R és az ADOS eljárások. In Racsmány M. (szerk.) A fejlődés zavarai és vizsgálómódszerei. Neuropszichológiai diagnosztikai

Restricted access

, 914–920. Masten, A. S., & Obradovic, J. (2006). Competence and resilience in development. Annals New York Academy of Sciences, 1094, 13–27. Péley B. (2010). Fejlődés és evolúció: Evolúciós

Restricted access

A szerző az érzelmekkel kapcsolatos elméleteket és kutatást négy fő téma köré csoportosítva tárgyalja: ezek a biológiai, szociális/fejlődés, kognitív és integráló hangsúlyú megközelítések. A biológiai elméletek kifejtésénél az evolúciós aspektusok, az agyi érzelmi rendszerek, a periféria szere­pe és a diszkrét emóciók/alapérzelmek témáit taglalja. A szociális/fejlődés hangsúlyú elméleteket két rész­ben tárgyalja a történelmi/kulturális különbségekre, illetve a szociális/fejlődéselméletekre vonatkozóan. A kognitív hangsúlyú megközelítéseket két pontban részletezi: egyrészt a kogníció és érzelem kapcso­la­­tára, másrészt a tudatosság kérdésére tekintettel. Végül néhány integratív megközelítés is említésre kerül.

Restricted access

– 345 . 17. Csépe Valéria ( 2005 ): Kognitív fejlődés-neuropszichológia . Budapest , Gondolat Kiadó . 18

Restricted access

Magyarország . KJK Kerszöv, Budapest. Blahó András–Palánkai Tibor–Kengyel Ákos (2004): Regionális integrációk és blokkok. In: Blahó András (szerk.): Világgazdaságtan . Gazdasági fejlődés és diplomácia. Aula Kiadó, Budapest

Restricted access

A tanulmány áttekinti, hogyan jelentek meg az 1960-as évek végén egymással párhuzamosan azok a felfogások, amelyek a különbségek öröklését, a korai fejlődés jelentőségét s az általában vett genetikai programokat hangsúlyozták. A viselkedésgenetikai és a korai tapasztalással való érvelés egyszerre jelent meg a pszichológiában, s ez adta az intelligencia öröklésével kapcsolatos viták tágabb kontextusát

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: György Ádám, Csaba Pléh, and Zsófia Vörös

Klinikai vitairatból orvostörténeti munka [GeorgesCanguilhem: A normális és a kóros] (Ádám György)A kettős agy egysége [HámoriJózsef: Az emberi agy aszimmetriái] (Pléh Csaba)Az információs társadalom [ManielCastells: Az információ kora: Gazdaság, társadalom és kultúra - A hálózati társadalom kialakulása. I. kötet] (Vörös Zsófia)A gyermeki agy és a lélek [CsépeValéria: Kognitív fejlődés-neuropszichológia] (Pléh Csaba)

Restricted access

A gazdaságifolyamatok alapvetoen befolyásolják a kollektív érdekvédelem alakulásának körülményeit, és közvetlenül hatást gyakorolnak a kollektív szerzodések számának alakulására is. A vizsgált idoszakban a magyarországi gazdasági fejlodés nem járult hozzá a kollektív szerzodések számának növekedéséhez. Éppen ellenkezoleg, a statisztikai elemzés alapján fordított irányú kapcsolat mutatható ki. Ezt támasztják alá a kollektív szerzodések száma és a regionális gazdasági jellemzok közötti összefüggések is.A gazdasági fejlodés motorja a külföldi toke beáramlása volt, amelynek következtében két szempontból is jelentosen megváltoztak a munkahelyi szintu érdekvédelem feltételei. A munkahelyek átlagos méretének csökkenése alacsonyabb munkaero-suruségeteredményezett, ezzel az objektív feltételek oldaláról csökkentette a munkavállalók megszervezodésének esélyeit. Másrészt az átlagbérek emelkedése (a szubjektív feltételek) aláásta a szolidaritás alapjait, ellenérdekelttétette az embereket a kollektív érdekvédelmi akciókban, teret engedve az egyéni érdekvédelemnek. A kollektív szerzodések elofordulásának az esélyei tehát nagyobbak a gazdaságilag fejletlenebb régiókban.

Restricted access

A kétrészes tanulmány első részében bemutatjuk az életminőség egyéni és társadalmi különbségeinek legfontosabb összefüggéseit, valamint ezek kapcsolatát a társadalmi jellemzőkkel és a gazdasági fejlettséggel. Számos kutatás eredménye utal arra, hogy a gazdasági fejlődés önmagában nem vezet magasabb jólléthez, sőt egyes modellek szerint a kapcsolat fordított: a társadalom lelki erőforrásainak megléte a gazdasági fejlődés alapja. Munkacsoportunk 1983 óta nemzetközileg egyedülállóan széles körű országos reprezentatív felmérések segítségével vizsgálta a magyar népesség életminőségét és annak változásait. A tanulmányban a hazai felmérések és a nemzetközi eredmények alapján javaslatot teszünk egy Nemzeti Összjólléti Index kialakítására, melynek rendszeres felmérésével monitorozni lehet a magyar társadalom életminőségét, és így ellenőrizni lehet, hogy a gazdasági fejlődés mértéke hosszú távon milyen viszonyban van az egyének és a társadalom egészének jóllétével.

Restricted access

A tanulmány első részét a Társadalomkutatás 2005/4. száma közölte. Az írás második része a továbbiakban is a személyes gondoskodást végzők adatainak áttekintésével és elemzésével foglalkozik, amely jogszabályi felhatalmazás alapján kerül rögzítésre a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központjában. Főbb megállapításai, hogy a szociális szférában örvendetes a szakképzettek számának gyarapodása, de még mindig viszonylag sok szakképzetlen is dolgozik ezeken a területeken. A szakmai képzettség megszerzése hosszú ideig tarthat és nem egyszerű feladat azoknak, akik munka mellett igyekeznek a szociális képzettséget megszerezni. Míg a szakképzettség szintje az ágazatban emelkedik ugyan, az informatikai elmaradás a közeljövőben a fejlődés akadályává válhat.

Restricted access