Search Results

You are looking at 31 - 40 of 78 items for :

  • All content x
Clear All

Az előadás Pataki Ferenc (1928–2015) vezető magyar szociálpszichológus munkáiban elemzi a közösség és haladás fogalmak történetét. A közösség Pataki számára a csoporttal szemben értéktelített fogalom, Az érintett értékek többnyire a kibontakozásra, fejlődésre, a változás lehetőségére vonatkoznak. A dolgozat ezt a közösségi irányultságú megközelítést szembeállítja a következő nemzedékek egyénközpontúbb hozzáállásával. Ehhez kapcsolódva a haladás értelmezésében Pataki a demokratikus értékelkötelezettség mellett nagy szerepet tulajdonít a nemzeti mozzanatnak is. A nemzeti elem mint fontos identitásképző tényező jelenik meg nála, ugyanakkor magát az identitásalakulást nem öröktől adott lényegek keretében, hanem dinamikus konstrukcióként értelmezi.

Restricted access

. Dósa , I. 2007 . Minden a pénz körül forog . Egy fogalom pénzügyi és számviteli kifejezéstárának terminológiai elemzése. In: Silye , M. (szerk.) Porta Lingua 2007 – Szaknyelvoktatásunk – határokon átívelő híd . Debrecen: Debreceni

Restricted access

„Érezd magad otthon!”

Az otthonhoz fűződő viszony projektív, környezetpszichológiai szempontú vizsgálata

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Viola Sallay and Andrea Dúll

DÜLL A. (2002b) Kísérlet egy tranzakcionális környezetpszichológiai fogalom operacionalizálására: a lakó-otthon összeillés empirikus vizsgálata. I. A kutatás elméleti háttere. Pszichológia , 22 , 57

Restricted access

A társadalmi helyzet fogalma meglehetősen tisztázatlan és sokértelmű fogalom a mai szociológiaelméleti irodalomban. E tanulmány első részében röviden a szociológia klasszikusainak, nevezetesen Marxnak és Webernek a felfogására utalunk. A második részben azt hangsúlyozzuk, hogy a társadalmi helyzet fogalmának különböző értelmezései szorosan kapcsolódnak a különböző szociológiai szemléletmódokhoz; és ebből a szempontból megkülönböztetjük a társadalmi helyzet fogalmának normativista, a strukturalista szemléletmódra jellemző kategoriális és konfliktuselméleti, kreativista, racionalista és hálózatelméleti értelmezését. Az egymástól nagyon különböző felfogások általában értelmezhetők úgy, hogy a társadalmi helyzet bizonyos értelemben a társadalmi viszonyok rendszerében elfoglalt helyzet. Azonban ahogyan a különböző szemléletmódokat képviselő szerzők különbözőképpen értelmezik a társadalmi viszony fogalmát, különbözőképpen értelmezik a társadalmi helyzet fogalmát is.

Restricted access

A tanulmány a terminológia terminus elemzésére vállalkozik szövegkorpusz elemzése útján. A terminológia szó előfordulásait értelmezve meghatározási irányokat jelöl ki. Tizenegy olyan kategorizálási lehetőség fogalmazódik meg, amelyek egymástól eltérő definíciós irányok megalapozására alkalmasak. Ezt öt lehetséges meghatározás követi, melyeket ugyancsak a szövegből származó idézetek támasztanak alá. A meghatározások öt kategóriát alkotnak (terminusrendszer, szakkifejezés-halmaz, tudományág, nyelvészeti ág, diszkurzusmód). A szövegek értelmezése azt megmutatja, hogy nem a halmazjelleg a szignifikáns, hanem inkább a terminus fogalomhoz való kötődés. Ennek megfelelően a szerző a terminológia fogalmát pragmatikailag közelíti meg, olyan nyelvhasználati módnak nevezi, melynek szignifikáns eleme a terminusok használata. A tanulmány ezzel a megállapítással ér véget, azonban az okfejtés csak megszakad: a cikk igényli és ígéri a terminus fogalom hasonló elemzését.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Sára Kálmán, Magdolna Pákáski, and János Kálmán

Az esendőségszindróma fokozott stresszérzékenységgel, csökkent alkalmazkodási potenciállal járó állapot, leginkább az időskorúakat és krónikus betegeket érinti. Növeli az adverz egészségügyi kimenetel kockázatát (fertőzés, elesés, delírium, institucionalizáció és mortalitás), gyorsítja a társbetegségek progresszióját. A szindróma hátterében immun és neuroendokrin diszreguláció állhat. A fenotípusmodell szerint kritériumai az izomgyengeség, kimerültség, meglassultság, fogyás, aktivitáscsökkenés, míg a kumulatív modell szerint az egészségügyi problémák száma határozza meg. Hangsúlyozandó, hogy az öregedés, esendőség, dementia és depresszió önálló klinikai entitások: fennállhatnak egymástól függetlenül, de potencírozhatják is egymást, így a szűrőtesztek többsége a fizikai, mentális, szociális dimenziókat együtt vizsgálja. Egyénre szabott gondozási tervvel az enyhe-mérsékelt esendőség potenciálisan reverzíbilis, progressziója lassítható. Ennek feltételei a primer ellátásban használható gyors, egyszerű szűrőtesztek, amelyek alapján e kockázati csoport további diagnosztika és kezelés céljából szakambulanciákra irányítható. Jelen írásban a szerzők áttekintik ezen újra felfedezett, napjainkban időszerűvé váló klinikai fogalom irodalmát, különös tekintettel az alapellátás gyakorlati vonatkozásaira. Orv. Hetil., 2014, 155(49), 1935–1951.

Restricted access

A szervezetszociológia a szervezeteket általában célokat kitűző rendszerként határozza meg. Számomra ez a fogalom sok szervezet esetében gyakorlatilag értelmezhetetlen, hiszen számos bürokratikus szervezetnek sem az érdekeit, sem a céljait nem lehet látni, de ugyanígy nehezen lehet meghatározni a célját sokszor olyan szervezeteknek is, mint a fogyasztóvédelem, a polgármesteri hivatal, az ügyészség vagy a bíróság. Egy azonban biztos, és megközelítésemben alapvető: a szervezetek embereket irányítanak, kontroleálnak. Ez pedig nem más, mint a hatalom kérdése. A tanulmány a szervezeteket mint hatalmi gépezeteket fogja fel. Amelyik szervezetben a hatalom nem működik, nem stabil, az maga is krízisben van. Vagyis minden működés alapja a hatalom és ezáltal mindent át is itat a hatalom problémája. - Vagyis a szervezeti struktúra és működés minden eleme része és egésze csak a hatalmi megközelítés alapján elemezhető.  A hatalom azonban sajátságos működési logikát is hordoz, másként működik mint az erkölcs, a gazdaság, vagy a csoportkapcsolatok. Ez a hatalom működési és egyben értelmezési logikája is.  A hatalomelmélet felépítése részben szervezetszociológiai alapokon nyugszik, habár az itteni megközelítések csak korlátozottan voltak beépíthetők az elméletbe. Másrészt sok elemet vettem át bizonyos filozófiákból, habár sokszor eltérő értelmezéssel, mint azt a filozófiai elméletek és elemzések tárgyalják. Sokat jelentett filozófiai szempontból számomra a Biblia, Ciceró, Berkeley, Hegel, Marx, Kierkegaard, Hobbes, Sellars, W. James, Ducasse, illetve Tordai Zádor. Az ő munkáik illetve bizonyos értelmezéseik jól felhasználhatók voltak a szervezeti hatalom elméletéhez. Számomra talán a legfontosabb az, hogy a hatalom nézőpontjából minden másképpen látszik, mindennek más az értelme, és talán a valóságban is minden más, mint ahogyan azt látni véljük - más megközelítésekből. Más lesz az igazság és igazságosság, az erkölcs, a felelősség tartalma éppúgy mint a megismerés, a tény, a bizonyíték, ok és okozat is, ahogy az társadalmi élettérből hatalmi erőtér lesz stb.

Restricted access

A társadalmi viszony fogalma meglehetősen tisztázatlan és sokértelmű fogalom a mai szociológiaelméleti irodalomban. A társadalmi viszony fogalmának a meghatározásában mi a legtágabb viszonyfogalomból indulunk ki, amely az emberek közötti területre vonatkozik, az emberi viszony fogalmából. Az emberi viszonyok bizonyos szempontok szerinti tipizálásának az eredményeként jutunk el – az emberi viszony fogalmához képest jóval szűkebben értelmezett – társadalmi viszony fogalmához. Az emberi viszonyokon belül a tipizálás első lépéseként megkülönböztetjük a motivációs viszonyokat és a szituációs viszonyokat. A tipizálás következő lépéseként a szituációs viszonyokon belül különbséget teszünk a nem intézményes és az intézményes viszonyok között. Majd az intézményes viszonyokon belül megkülönböztetjük a közösségi viszonyokat, a társadalmi viszonyokat és az intézményes testiségi viszonyokat, valamint e viszonyok további altípusait. A társadalmi viszonyok altípusaiként megkülönböztetjük a belsőleges és a külsőleges társadalmi viszonyokat, valamint az ilyen szempontból felemás társadalmi viszonyokat.

Restricted access

A Scheier és Carver (1985) által kidolgozott Életszemlélet Teszt (Life Orientation Test, LOT) a vonásoptimizmus mérésére leggyakrabban használt mérőeszköz. Az optimizmus (fizikai) egészségre (úm. testi tünetek száma, gyógyulás sebessége, mortalitás és immunfunkciók) vonatkozó prediktív erejét számos vizsgálatban igazolták. A mérőeszköz eredeti (LOT), majd annak átdolgozott (LOT–R) változatát, valamint az optimizmus konstruktumát azonban sok kritika érte és éri a mai napig, amelyek egy része a mérőeszköz faktorszerkezetét, másik része pedig a vonásoptimizmus diszkriminációs validitását, illetve az úgynevezett harmadik változó problémát érinti. A skála és a fogalom, valamint az azokat ért kritikák rövid bemutatása után ismertetjük a LOT–R magyar változatának validitási, reliabilitási adatait és a feltáró és konfirmatív faktorelemzéssel kapott eredményeket. A teszt hazai változatának reliabilitás- és validitásadatai a külföldi eredményekkel összhangban jónak adódtak. A LOT–R faktorszerkezetére vonatkozó eredmények azonban nem támasztják alá egyértelműen a teszt egy- vagy kétfaktoros modelljét.

Restricted access

In 1993, Gyula Hajnóczi added supplementary thoughts to Lajos Fülep’s earlier interpretation of Memorism, according to which the mentioned concept would also apply to the history of architecture, similarly to other branches of art. He perceived a remembering-like continuity in architecture, starting from ancient times, through the Renaissance, to the present day. He formulated three topics that generate a theoretical problem, thus require further investigation. According to him, the form-based approach shows the otherness of the Middle Ages. And after the age of historicism, he perceived a kind of “agonization” with negative content. His third conjecture was the transcendence being inherent in architec ture and unfolding in history.

The line of thought, originating from nearly thirty years ago, may come into new light if the history of architecture is approached not exclusively from the direction of the history of forms. If not the differences but continuity gets into the focus, and all this is extended to the problems of the present and the future. Of course, all the above issues can only be interpreted with further contemplation.

Hajnóczi Gyula 1993-ban Fülep Lajos korábbi memorizmus értelmezéséhez kiegészítést fűzött, miszerint az említett fogalom az építészettörténetre is vonatkozik, hasonlóan a művészet egyéb ágaihoz. Emlékező jellegű folyamatosságot érzékelt az építészetben, az ókortól kezdve, a reneszánszon keresztül, egészen napjainkig. Megfogalmazott három témát, mely elméleti problémát gerjesztve, további vizsgálatot igényel. Szerinte, a formai alapú szemléletből kitűnik a középkor mássága. A historizmus kora után pedig egyfajta negatív tartalmú „agonizálást” érzékelt. A harmadik sejtése az építészetben rejlő, a történelemben kibontakozó transzcendencia volt.

A közel harminc évvel ezelőtti gondolatsor új megvilágításba kerülhet, ha az építészettörténet nem csak formatörténet szerinti megközelítésű. Ha nem a különbözőséget, hanem a folyamatosságot vizs gálja és mindez kiterjed a jelen és jövő problémáira is. Természetesen mindez csak továbbgondolva értelmezhető.

Open access