Search Results

You are looking at 31 - 40 of 67 items for :

  • "hálózat" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Katinka Pónyai, Márta Marschalkó, Mária Ackermanné Schöffler, Eszter Ostorházi, Ferenc Rozgonyi, Viktória Várkonyi, and Sarolta Kárpáti

Klinikánk STD Centrumában 2004 óta végezzük a syphilis, gonorrhoea és egyéb STD-fertőzésben szenvedők ellátását. STD Centrumunkon szűrőállomás működik, ahol anonim HIV- és syphilisszűrést végzünk. 2005. január 1-jétől 2008. december 31-ig összesen 42 114 orvos–beteg találkozás történt. 25 362 HIV- és syphilisszűrő vizsgálatot végeztünk el, orvosi vizittel egybekötve (HIV: 12 337, syphilis: 13 025). Önkéntes szűrővizsgálat 18 883 esetben történt (HIV: 16 614, syphilis: 2269). Négy év alatt 600 új syphilis- és 339 új gonorrhoeafertőzést diagnosztizáltunk. A kötelezően ajánlott HIV-szűrés során a 4 év alatt összesen 47 új HIV-fertőzést találtunk, illetve ismert és gondozott HIV-szeropozitív betegek közül 63 esetben állapítottunk meg új syphilis- vagy gonorrhoeafertőzést. Országosan, a gondozói hálózat bevonásával sikeres kontaktuskutatást syphilisnél évente 400, gonorrhoeánál évi 150–200 alkalommal végeztünk. Cikkünk célja, hogy felhívjuk a figyelmet a klasszikus nemi betegségek közé számító syphilis- és gonorrhoeafertőzések, valamint a többszörös STD-betegségek jelentőségére.

Open access

A HIV-vírus azonosításának 25. évfordulója kapcsán a hazai AIDS-ellenes küzdelemben kezdetektől részt vevő virológus és klinikus szerzők áttekintik a vírus felfedezésének, kimutatásának jelentőségét, a diagnosztika erre alapuló fejlődését, ami lehetővé tette a hatékony antivirális kezelés bevezetését. Kitérnek az epidemiológiai, társadalmi vonatkozásokra is, és részletesen taglalják a HIV/AIDS járvány magyarországi eseményeinek kronológiáját, az első HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek kimutatásától a rendszeres országos szűrővizsgálatok és gondozási hálózat megteremtésén át a gyógyszerrezisztens mutánsok és afrikai HIV-vírustörzsek nemrégiben kimutatott hazai megjelenéséig. További teendőket sürgetnek világszerte – és hazánkban is – az ember mint gazdaszervezet és a HIV közötti kölcsönhatások jobb megértésére a gyógyítás érdekében. Ehhez világszerte politikai segítségnyújtásra, jelentős mértékű, hosszú távú anyagi támogatásra, megfelelő tudományos szintű és közegészségügyi vonatkozású nézetekre, valamint a társadalom egészének közreműködésére is szükség van.

Open access

–27. Granovetter, Mark (1982): The strength of weak ties. A network theory revisited. In: Marsden, P.–Lin, N. (eds): Social structure and network analysis . Beverly Hills. (Magyarul: A gyenge kötések ereje. A hálózat elmélet felülvizsgálata. In: Angelusz Róbert

Restricted access

Summary

Translation activities have long been on the rise since Turkey committed itself to join the European Union. The majority of the translation activities fall into the category of technical translation in Turkey, which is an indicator of the significance of terminology. Problems encountered in translating technical texts can be solved with the help of terminology databases. Unfortunately, the importance of such databases has not been recognized in Turkey yet. Furthermore, the lack of consistency in terms used in translations stands out as a problem. The lack of established terminology networks for specific fields is also a major problem for the public organizations which are in close contacts with EU bodies. Consistency in the use of terms in translations produced by various departments or institutions is a must for sound translations. Such an inconsistency leads to economic losses due to different interpretations of the same translated texts. In this regard, launching an EU-funded project on terminology called TermTurk became a must in order to attract the attention of private and public bodies to the importance of terminology. Accordingly, this paper presents the TermTurk project as a terminology policy case in Turkey.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Noémi Mihalik, Bernadett Hidvégi, Judit Hársing, Judit Várkonyi, Judit Csomor, Ilona Kovalszky, Márta Marschalkó, and Sarolta Kárpáti

Bevezetés: A mastocytosis a hízósejtek (mastocyták) felszaporodásával járó ritka megbetegedés, amely a WHO-besorolás szerint cutan és szisztémás formákra osztható. A klinikai tünetekhez a hízósejtek szöveti infiltrációja és/vagy a mediátorfelszabadulás vezet. Célkitűzés: A szerzők a Semmelweis Egyetem Mastocytosis Hálózat részeként a jellegzetes bőrtüneteket mutató betegek kivizsgálásával szerzett tapasztalatainak összefoglalását tűzték ki célul. Módszer: Összesen 22 mastocytosisos felnőtt beteget vizsgáltak. A diagnózis felállítása bőrszövettani vizsgálat, csontvelővizsgálat, D816V szomatikus c-KIT-mutációanalízis alapján történt. Eredmények: Húsz beteg esetében urticaria pigmentosát, egy esetben teleangiectasia macularis eruptiva perstanst észleltek. A bőr szövettani vizsgálata minden esetben igazolta a klinikai diagnózist. Cristabiopsziával 9/12 esetben a csontvelői részvétel alapján indolens szisztémás mastocytosis diagnózisa volt felállítható. c-KIT-mutációt (D816V) egy betegben igazoltak mind a csontvelőben, mind a bőrben. A betegek a klinikum függvényében antihisztamin, PUVA, a c-kit-szekvenálás eredménye alapján alfa-interferon vagy tirozinkináz-gátló terápiában részesültek. Következtetések: A mastocytosis diagnózisának felállításában a bőrgyógyász szerepe kiemelten fontos, de a betegség kiterjedtségének tisztázására a csontvelő vizsgálatát minden esetben tanácsos elvégezni. Orv. Hetil., 2013, 154, 1469–1475.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Judit Bene, Kinga Hadzsiev, Katalin Komlósi, Erzsébet Kövesdi, Petra Mátyás, and Béla Melegh

Absztrakt

A Dravet-szindróma vagy régebbi nevén súlyos csecsemőkori myoclonusos epilepszia igen ritka formája az epilepsziának. Az autoszomális domináns öröklésmenetet mutató kórkép leggyakoribb oka a feszültségfüggő nátriumcsatorna alfa-1 alegységet kódoló SCN1A gén mutációja. Az esetek többségének hátterében de novo pontmutáció áll, azonban néhány betegben a gén kópiaszám-változása figyelhető meg. Az SCN1A gén által kódolt fehérje a neuronalis ingerület kiváltásában és vezetésében játszik szerepet. A génmutációk többsége következtében kialakuló funkcióvesztés a neuronalis hálózat fokozott ingerelhetőségéhez vezet, ami az epilepsziás görcsök kialakulását eredményezi. A szerzők intézetében 2013 óta elérhető az SCN1A gén kópiaszám-változásának (deletio/duplikáció) vizsgálata is a gén teljes szekvenálása mellett. Jelen közleményben egy 7 éves beteg esetét mutatják be, aki 2 éves betegút után került intézetükbe. A molekuláris genetikai vizsgálat, amely de novo SCN1A géndeletiót detektált heterozigóta formában, fényt derített a rendkívül terápiarezisztens görcsök hátterében az SCN1A gén asszociálta monogénes epilepszia szindrómára. Orv. Hetil., 2015, 156(49), 2009–2012.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Kovács, Lajos Döbrőssy, András Budai, Ágnes Cornides, and Imre Boncz

A rosszindulatú daganatos megbetegedések súlyos népegészségügyi problémát jelentenek Magyarországon. A daganatos halálozás mérséklésére a tünet- és panaszmentes személyek szervezett szűrővizsgálata a legígéretesebb stratégia. A szakterület mai állása szerint a népegészségügyi szűrővizsgálat kritériumait a mammográfiás emlőszűrés, a citológiai vizsgálatot alkalmazó méhnyakszűrés és a székletbeli rejtett vér immunkémiai kimutatásán alapuló vastagbélszűrés elégíti ki. A szájüregi daganatok és a prosztatarák korai felismerésére szolgáló epidemiológiai módszerek hatásossága máig nem bizonyított, ezért csak az orvosi gyakorlat részeként, alkalomszerűen alkalmazhatók. A korai tüdőrák felismerésére még nem rendelkezünk hatásos módszerrel, ezért nem szerepel a népegészségügy napirendjén. – A szervezett, azaz személyes meghívást, visszahívást és követést alkalmazó szűrővizsgálatok helyt kaptak a Nemzeti Népegészségügyi Programban. A népegészségügyi szűrés koncepciója összhangban van az Európai Unió irányelveivel. A szűrővizsgálati programok megszervezése, koordinálása és értékelése az Országos Tisztifőorvosi Hivatal feladata. Az elmúlt években kiépült a feladat ellátására alkalmas adminisztratív és információs rendszer, beleértve az országos szűrési nyilvántartást, az ÁNTSZ intézeteire alapozott szűrési koordinációs rendszer, valamint az országos igényeket kielégíteni képes mammográfiás és citológiai hálózat. A vastagbélszűrés feltételeinek megteremtése folyamatban van. A közlemény összefoglalja a megoldásra váró feladatokat és a szervezett szűrés várható eredményeit.

Restricted access

A múlt század nyolcvanas éveitől kezdődően számos vizsgálat bizonyította, hogy az immunsejtek (lymphocyták, granulocyták, monocyták, makrofágok, hízósejtek) hormonokat állítanak elő, azokat tárolják és szecernálják. Bár e hormonok mennyisége relatíve csekély, az immunsejtek mennyisége oly nagy, hogy endokrin szerepükkel foglalkozni kell. Jelentős különbségek vannak a klasszikus endokrin rendszer és az immun-endokrin rendszer között. Míg a „klasszikus” endokrin szervek sejtjei egyfajta hormont termelnek (monoproducerek), addig az immunrendszer sejtjei poliproducerek. E sejtek a hormonokat a termelőapparátussal együtt a szükségletek helyére tudják szállítani, ezáltal a hormonok hatásukat lokálisan tudják kifejteni. Ez mutatkozik meg például az endorfintermelő immunsejtek esetében a gyulladásos közegben, vagy a korai terhességben a chorionbolyhok körüli lymphocyták esetében. A hormontermelő immunsejtek receptorokkal is rendelkeznek, amelyekkel számos hormon jelét fogják fel. Ezáltal kétirányú kapcsolat jön létre a neuroendokrin rendszer és az immun-endokrin rendszer között, miközben az immun-endokrin rendszeren belül is van egy hormonális hálózat. A sejtes szállítmányozási (packed transport) teória e jelenségek magyarázatát adja meg. Orv. Hetil., 2011, 152, 777–784.

Open access

Jelen tanulmány különböző neurokognitív folyamatok versengő kapcsolatát vizsgálja az implicit tanulás és a végrehajtó funkciók működésének bemutatásán keresztül. Az implicit tanulásról ma már tudjuk, hogy — a végrehajtó funkciókat működtető frontális területekkel átfedésben — a fronto-striatális hálózat működésén alapszik. Ez az átfedés egymással kooperáló és kompetitív folyamatokat is eredményezhet. Két kognitív folyamat versengő kapcsolatát többféle kísérleti elrendezésben is lehet vizsgálni, például az egyik folyamat gyengítésével vagy egy olyan vizsgálati populáció választásával, amelyben az egyik vagy a másik funkcióért felelős agyi terület sérült. Jelen áttekintő tanulmány célja, hogy az utóbbi években megjelent, ezeket a módszereket használó kutatásokon keresztül bemutassa az implicit tanulás és a végrehajtó funkciók kapcsolatát. A felsorakoztatott eredmények alapján a frontális lebeny függő végrehajtó funkciók és az implicit tanulás között negatív kapcsolat áll fenn, tehát a gyengébb végrehajtó funkciók jobb implicit tanulási képességgel járhatnak együtt. Ennek a versengő kapcsolatnak a hátterében a felhasznált kognitív erőforrások átfedése állhat. A kognitív folyamatok interaktív szemlélete a kognitív funkciókat más funkciókkal való interakcióban vizsgálja, ami hozzájárulhat a pszichológiai funkciók jobb megértéséhez általában véve. Ez a szemléleti keret segíthet az atipikus fejlődési mintázatok és kognitív nehézségek jobb megértésében és fejlesztő módszerek kidolgozásában.

Restricted access

Absztrakt

A tanulmány alapkérdése, hogy az alábbi nem-logikus gondolkodást igénylő problémák megoldásaiban szétválnak-e a verbális és a téri-vizuális problémák vagy nem. A problémák a következők: 1) négytagú A:B::C:D típusú analógiák, 2) vizuális és 3) verbális kreativitástesztek, 4) vizuális és 5) verbális belátásos problémák, 6) térszemléletteszt, 7) hasonlósági ítéletek mély struktúrájukban analóg sztoriproblémák között (pl. orvos-daganat-probléma) páros összehasonlítással, 8) az analóg és a kontroll nem analóg sztoriproblémák ítéletei közötti különbség. Négy probléma emelkedett ki egymással erősen szignifikáns korrelációban: a négytagú analógiák, a térszemléletteszt, a verbális és a vizuális belátásos problémák. Ugyanezek alkottak közös faktort. Ezek mellett gazdag alacsonyabb szintű, de még erősen szignifikáns kapcsolati hálózat alakult ki. A közvetett és a közvetlen kapcsolatok feltárása céljából parciális korrelációkat számoltunk egyenként a négytagú analógiákkal, a térszemléletteszttel és a verbális belátásos problémákkal. Az eredmények szerint közvetlen kapcsolatok maradtak az előbbi négy probléma között, kivéve a vizuális belátásos problémák és a négytagú analógiák közöttit. A kreativitástesztek legtöbb kapcsolatát a négytagú analógiák közvetítették, de megmaradt a közvetlen kapcsolat a vizuális kreativitás és a hasonlósági ítéletek, plusz a különbség között. A vázolt összefüggésekből arra következtethetünk, hogy az ilyen komplex, nehéz problémák/feladatok megoldása során a téri-vizuális és a nyelvi feldolgozás szorosan együttműködik.

Restricted access