Search Results

You are looking at 31 - 40 of 201 items for :

  • "health behaviors" x
  • All content x
Clear All

, anxiety and depression, addictive behaviors, obsessive–compulsive symptoms, personality as well as sociodemographic and health behaviors. The survey was announced as an investigation of “Health behavior, eating habits, and well-being.” The link to the

Open access

. 132–147. Schwarzer, R. (1999): Self-regulatory processes in the adoption and maintenance of health behaviors. The role of optimism, goals and threats. Journal of Health Psychology, 4: 115

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsófia Ocsovszky, Beatrix Rafael, Tamás Martos, Márta Csabai, Zsolt Bagyura, Viola Sallay, and Béla Merkely

, Sygnowska E. Is level of social support associated with health behaviours modifying cardiovascular risk? Results of the WOBASZ study. Kardiol Pol. 2012; 70: 803–809. 39 Gariépy G

Open access
Acta Alimentaria
Authors: S. Balogh, F. Hajnal, B. Belec, M. Kómár, R. Papp, L. Nagymajtényi, and E. Paulik

Several risk factors of diet-related diseases are present in the nutrition of the Hungarian population. The aim of the study was to investigate the health status and the association of the daily consumption of fruits and vegetables as indicators of healthy diet with sociodemographic factors, health behaviours in the south-eastern part of Hungary. In 2002, a cross-sectional study based on interviewer-administered questionnaires was conducted in the south-eastern part of Hungary. The sample comprised of 3419 people, aged between 15 and 75, with about 40 persons from each practice. The results demonstrated that fruit and vegetable consumption of the studied population were determined by certain demographical, economical and lifestyle factors, and were also associated with self-assessed health and health status.  Altering the habits of nutrition is an integral part of health intervention programs. Success rate may, however, be largely reduced by the social and economic background of the habits in question.

Restricted access

Az egészségfejlesztésben és betegségmegelőzésben az egészségtudatos táplálkozás, a táplálkozáskontroll kérdése egyre nagyobb figyelmet kap. A fiatalok táplálkozási szokásai számos problémát vetnek fel világszerte, mivel a globalizációs hatások következtében a tendenciák egyre kedvezőtlenebbek, ráadásul serdülőkorban kedvezőtlen irányba változik az egészségmagatartás is. A kutatások más egészségmagatartásoktól (mint például dohányzás, alkoholfogyasztás) eltérően azonban azt találták, hogy a serdülők étkezési magatartására kevésbé hatnak a kortársak, a szülői hatás továbbra is erős marad. Jelen vizsgálatunkat 15–20 éves szegedi középiskolások körében végeztük. Az adatgyűjtéshez önkitöltéses kérdőíves módszert alkalmaztunk, amely kiterjedt a minta étkezési magatartásának és az azzal összefüggő társas hatásoknak a megismerésére. Adataink alapján arra következtethetünk, hogy a szülők hatása igen erős a serdülők étkezési magatartására, a barátok szerepe pedig inkább indirekt módon, főként a testképpel, testsúllyal összefüggő hatásokban nyilvánul meg. Míg a testképpel összefüggő változók a lányokra, a társas hatások inkább a fiúkra hatnak. A lányok több tekintetben is előnyben vannak: a táplálékok kiválasztásában, sőt elkészítésében önállóbbak a fiúknál, kevésbé vannak ráutalva a szülőkre, a családra. A családban előforduló túlsúly is inkább preventív módon egészségtudatosabb táplálkozásra ösztönzi a serdülő lányokat. A serdülők étkezési magatartásának megismerése elősegítheti az egészségtudatosabb döntéseket a táplálkozás terén is.

Restricted access

The research aims to examine the health conscious consumer behaviour on the market of functional foods. In the survey two focus groups with 8 participants from two Hungarian cities were involved. People, whose health behaviour has changed positively in the past few years, were chosen to take part in the focus groups. The respondents connected the concept of health consciousness to the conscious way of life, nutrition and active physical exercises as well. Most of them are interested in the possibilities of healthy nutrition, they consider themselves capable of controlling their state of health, but only few of them take particular steps. The difference is caused by the lack of time and financial background, but the low level of motivations also plays a significant role. The consumers accept the presence of functional foods, which is interpreted as a long run innovation trend. They have limited information about functional ingredients; they do not know nutritional benefits and most of them are mistrustful of this product category. The organisations that are mainly responsible for information are not authentic for the consumers, but the authentic ones do not reach their stimulus threshold. Beliefs, attitudes, subjective norms do not exert enough influence on the consumers and perceived behavioural control does not reach that critical level at which these factors can motivate them to take particular steps.

Restricted access

A diverse class of stimuli, including certain foods, substances, media, and economic behaviours, may be described as ‘reward-oriented’ in that they provide immediate reinforcement with little initial investment. Neurophysiological and personality concepts, including dopaminergic dysfunction, reward sensitivity and rash impulsivity, each predict the existence of a latent behavioural trait that leads to increased consumption of all stimuli in this class. Whilst bivariate relationships (co-morbidities) are often reported in the literature, to our knowledge, a multivariate investigation of this possible trait has not been done. We surveyed 1,194 participants (550 male) on their typical weekly consumption of 11 types of reward-oriented stimuli, including fast food, salt, caffeine, television, gambling products, and illicit drugs. Confirmatory factor analysis was used to compare models in a 3×3 structure, based on the definition of a single latent factor (none, fixed loadings, or estimated loadings), and assumed residual covariance structure (none, a-priori / literature based, or post-hoc / data-driven). The inclusion of a single latent behavioural ‘consumption’ factor significantly improved model fit in all cases. Also confirming theoretical predictions, estimated factor loadings on reward-oriented indicators were uniformly positive, regardless of assumptions regarding residual covariances. Additionally, the latent trait was found to be negatively correlated with the non-reward-oriented indicators of fruit and vegetable consumption. The findings support the notion of a single behavioural trait leading to increased consumption of reward-oriented stimuli across multiple modalities. We discuss implications regarding the concentration of negative lifestyle-related health behaviours.

Open access

A környezeti tényezők közvetlenül és közvetetten is hatást gyakorolnak egészségi állapotunkra, betegségeinkre, egészségmagatartásunkra. Az embert körülvevő környezetnek számos definíciója létezik, melynek meghatározásával és vizsgálatával szinte mindegyik tudományterület foglalkozik. Az egészségkutatások szempontjából mérvadó a WHO 1991-es Sundsvall-i Nyilatkozatában elfogadott értelmezés. E szerint a környezet nem csupán fizikai hely, hanem szociális, gazdasági, politikai és kulturális médium is. Mindezen dimenziók mellett szükséges értelmezni az egészséget támogató környezeti feltételeket, lehetőségeket. Mind szűkebb (otthon, lakás), mind tágabb lakókörnyezetünk (lakóhely) fontos szerepet tölt be életünkben. Befolyásolja egészségünket, hatással van rizikó- és egészségmagatartásunk alakulására, valamint a különböző betegségek és pszichoszomatikus tünetek megjelenésére. A különböző környezeti elemek a szabadidős tevékenységek befolyásolásán keresztül meghatározóak az életkörülményekben és az életmódban is. Jelen tanulmányban legfőbb célunk egy rövid áttekintést adni a környezet és egészség kapcsolatának eddigi hazai és külföldi szakirodalmi előzményeiből, különös tekintettel a környezetnek a pszichoszociális egészségtünetek kialakulásában betöltött szerepére.

Restricted access

A család meghatározó tényező az ember életében, több szempontból. Funkciói közül a szocializációra koncentrálunk. E folyamat során a gyermekek szüleiktől tanulják meg a társadalmi viselkedési módokat és szabályokat. A szülő–gyermek kapcsolat a kötődés és a világban való biztonságérzet talapzata, mely az átadott minták mellett társas támogatást is jelent, továbbá a család fontos védőfaktorként is funkcionál az egészségkárosító magatartással szemben. Kutatások kimutatták, hogy a szerfogyasztás gyakorisága a zilált, kevés támogatást biztosító családok gyermekeinél magasabb. Jelen tanulmány szegedi középiskolásokat (N = 881) mutat be. Vizsgálatunk középpontjában a káros szenvedélyek (dohányzás, „nagyivás” és marihuána használat), illetve a fiatalkori depresszió megjelenése, valamint a protektív faktorok között számon tartott társas támasz mértéke, az élettel való elégedettség és a szülő–gyermek kapcsolat minősége állt. Eredményeink szerint a káros szenvedélyek előfordulására hatással van a szülői kontroll és „monitoring” mértéke: minél nagyobb a szülői figyelem mértéke, annál valószínűbb, hogy a fiatalok nem élnek egészségkárosító szerekkel. A depresszió megjelenését növeli, az élettel való elégedettséget csökkenti az anyától és az apától kapott társas támogatásnak, valamint a szülőkkel való szoros kapcsolatnak a hiánya.

Restricted access

A modern társadalomban a vallás jelentősen átalakult; nem csak a vallás intézményes háttere, hanem a hittartalmak, a valláshoz való viszonyulás, a vallásgyakorlás formái is. Míg korábban a vallás fogalma mindenki számára egyértelmű volt, manapság a hit, a spiritualitás és a vallásosság már nem fonódnak olyan szorosan össze. Serdülőkorban az egyéni életút és életcélok vonatkozásában, a világkép megalapozásában, az értékek és erkölcsi elvek integrálásában egyfajta útkeresés zajlik. Az identitáskeresés pedig szorosan összefügg a spirituális fejlődéssel. Tanulmányunk célja a vallásgyakorlás, a valláshoz való viszonyulás feltérképezése a szegedi középiskolás ifjúság körében, beleértve a vallási hovatartozást, a vallási aktivitást, a spirituális és vallási hittartalmak elfogadását, a vallás fontosságát életükben, valamint a spirituális jóllétet. Az elemzéshez a Szegedi Ifjúságkutatás 2010-es adatbázisát használtuk fel (N = 656). Saját mintánk vallási aktivitása nem tér el jelentősen sem az országos reprezentatív vizsgálatok eredményeitől, sem más hazai kutatások eredményeitől, ellenben jóval elmarad az amerikai fiatalok értékeitől. Klaszteranalízis segítségével a fiatalok négy csoportját sikerült elkülöníteni a valláshoz/spiritualitáshoz való viszonyulásuk alapján: vallást elutasító nem hívők; vallásra/spiritualitásra nyitottak; vallásos/spirituális hívők; misztika és vallás híján boldogulók – ezek nagyjából lefedik a Lambert által leírt csoportokat. A középiskolások vallásossága/spiritualitása tehát sokszínű, és összefügg lelki egészségükkel, egészség-magatartásukkal.

Restricted access