Search Results

You are looking at 31 - 40 of 60 items for :

  • "konfliktus" x
  • All content x
Clear All
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: István Csertő, Zsolt Péter Szabó, Noémi Zsuzsanna Mészáros, Ben R. Slugoski, and Tibor Pólya

Jelen tanulmány a kollektív bűntudat többdimenziós mérésére alkalmas Kollektív Bűntudat Skála (Collective Guilt Scale) magyar nyelvű adaptációját mutatja be. A Branscombe, Slugoski és Kappen (2004) által publikált eredeti, három alskálát tartalmazó skálát egy további alskálával kiegészítve egy négy alskálából álló, összesen húsz állítást tartalmazó kérdőívet adaptáltunk. A Kollektív Bűntudat Elfogadása alskála a saját csoport által elkövetett múltbeli igazságtalanságok nyomán átélt bűntudat mérésére szolgál; a Kollektív Bűntudat Elvárása alskála a külső csoportoktól elvárt bűntudat mértékét mutatja; a Csoport Felelősségrevonhatósága alskála a kollektív bűnösség elvével való egyetértés indikátora; végül a Saját Csoport Iránti Személyes Felelősség Elutasítása alskála a saját csoport által elkövetett igazságtalanságokért vállalt egyéni felelősség relatív hiányát mutatja. A feltáró és a megerősítő faktorelemzések eredményei szerint magyar mintán az eredeti négy alskálából az előbbi két alskála használható megbízhatóan. A diszkrimináns érvényességre vonatkozó eredmények a szakirodalommal összhangban azt mutatják, hogy az egyes alskálákon kapott pontszámok nem magyarázhatók a személyes bűntudatátélési hajlammal, a személyes önbecsüléssel és a jó benyomásra való törekvéssel. A konvergens érvényesség vizsgálata szintén a szakirodalom alapján várt összefüggéseket mutatta ki. A magyar nemzettel való azonosulás két módját tekintve, a kollektív bűntudat elfogadása a kötődéssel korrelál pozitívan, melyre a magyar csoport iránti kritikus lojalitás jellemző, míg a kollektív bűntudat külső csoportoktól való elvárása a magyarok felsőbbrendűségét hirdető glorifikációval mutat pozitív korrelációt. A kollektív bűntudat elvárása továbbá pozitívan korrelál a társas dominancia orientációval. Végül a magyar–szlovák csoportközi viszony kontextusában végzett vizsgálatunk demonstrálta, hogy a kollektív bűntudat elvárása pozitív prediktora a csoportközi konfliktus észlelt megoldatlanságának.

Restricted access

társadalmi konfliktus . Gondolat Kiadó, Budapest. Elster, Jon (1998): A plea for mechanisms. In: Hedström, Peter – Swedberg, Richard (eds): Social Mechanisms. An Analytical Approach to Social Theory. Cambridge University

Restricted access

Ádám Sz., Győrffy Zs., László K. (2009): A munkahelyi elégedetlenség magas prevalenciája orvosnők körében: a munkahelyi és családi szerepek közötti konfliktus mint lehetséges rizikótényező. Orvosi Hetilap , 150 (31

Restricted access

terepmunka a néprajztudományban [Fieldwork in Ethnographic Scholarship] . Ethno-lore 33 : 9 – 17 . Nagy , Zoltán 2017 Konfliktus és terepmunka [Conflict and Fieldwork] . Ethno-lore . 34 : 129 – 145 . Polonsky , A. – Michlic , J. B. (eds

Restricted access

-keleti amerikai stratégia az iráni megállapodás és a szíriai konfliktus tükrében [The US Strategy in the Near East in the Light of the Iranian Agreement and the Syrian Conflict] . Nemzet és Biztonság 2015 ( 5 ): 65 – 76

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Anna Susánszky, Éva Susánszky, Piroska Balog, and Mária Kopp

Ádám Sz., Győrffy Zs., László K. (2008): A családi és munkahelyi szerepek közti konfliktus és a pszichés jól-lét közti mutatók kapcsolata. In: Kopp M. (szerk.). Magyar Lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai

Restricted access

. ( 2009 ). A konfliktus-feldolgozás neurotikus módjai –Pszichoanalitikus neurózistan klasszikus és új megközelítésben . Budapest : Lélekben Otthon Kiadó Mitscherlich , A

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Melinda Látos, Ágnes Devecsery, György Lázár, Zoltán Horváth, Pál Szenohradszky, Edit Szederkényi, and Márta Csabai

. M ENTZOS , S. (é. n.). A konfliktus-feldolgozás neurotikus módjai. Budapest: Lélekben Otthon. M USLINM , H. L. ( 1971 ). On acquiring a kidney

Restricted access

The percentage of those who have mental health problems is much higher in the group of people who chose supporting occupations ( teachers , psychologists, etc.), than in the whole society. Teachers need personal development as psychotherapists do. In Rumania the realisation of such a project would involve many difficulties. Because of a misbelief (education is unidirectional) there is an expectation, indeed a very strong one, that teachers adopt the role of the Rescuer, somebody who tries to solve other people’s problems, even if the other refuses help. Experimental data confirm the tendency of teachers to adopt the role of the Rescuer. Adopting this role can have two negative consequences. 1) It negatively affects the maturation process of the child and 2) it becomes a source of psychological games in which participants make efforts both to suffer and to make others suffer. For prevention, an education for maturation is necessary, which is possible only in assertive conflict solving and in OK–OK life positions. Different psychological schools are analysed. This life position is adopted by humanist psychology and by transactional analysis. The promotion of humanistic psychology or transactional analysis-based pedagogy in Rumania can be helpful, but is not the only solution and is not the solution. The problem is that humanistic Gordon pedagogy is unknown, and there are no certified trans actional analysis trainers in Rumania today.

Restricted access

In der Supervision wird mit und an Erfahrungen aus dem Berufskontext gearbeitet. Sie ermöglicht dem Klienten eine jeweils besondere, individuelle Art des reflektierenden Erfahrungslernens. Sie zielt auf die Stärkung der Berufspersönlichkeit, auf Veränderung in der Berufspraxis durch Lernen ab. Die Supervision als gemeinsamer Reflexionsprozess beruht auf dem Lernengagement des Supervisanden und geht davon aus, dass das Entscheidungsrecht über die einzelnen Schritte auch beim Supervisanden liegt. Der Supervisor hat dabei im Prinzip nicht das Recht, über die beruflichen Situationen, die von der jeweiligen Person in die Supervision eingebracht werden, hinauszugehen. Manche beruflichen Probleme, Schwierigkeiten oder Konflikte (Kompetenzunsicherheit, Hemmungen und Blockaden in bestimmten Arbeitssituationen, Konflikte mit Kollegen/Kolleginnen und Vorgesetzten usw.) können jedoch einen unbearbeiteten persönlichen Hintergrund haben und auf frühere Sozialisationserfahrungen oder sogar auf Ereignisse oder Momente in der Familiengeschichte zurückgeführt werden. Diese emotional mitschwingenden Erinnerungen aus der persönlichen Lebensgeschichte oder aus der über mehrere Generationen hinweg wirkenden Familiengeschichte (z. B. Stigmatisierungserfahrungen, Familienmythen, Ängste, Verbote, Befehle, „Botschaften“) beeinflussen oft unbewusst die Wahrnehmungs- und Reaktionsmuster des Supervisanden, führen zu „blinden Flecken“ und damit zur undifferenzierten und unkontrollierten Vermischung der beruflichen und persönlichen Sphäre bei ihm. Besonders dann, wenn sie implizit in Form von Metaphern, Symbolen, Geschichten usw. zum Ausdruck kommen oder angesprochen werden, dürfen sie nicht ausgeblendet, sondern sie können und sollen zum Gegenstand der Reflexion gemacht werden. Dabei ist aber die Gefahr unbedingt zu vermeiden, dass der Prozess über die Grenzen der Supervision hinausgeht und sich zur Therapie entwickelt. An einem Einzel- sowie Teamsupervisionsprozess soll aufgezeigt werden, wie durch die Erschließung, Bewusstmachung und Integration dieser auto- oder familienbiographischen Bezüge die „berufliche Selbsterfahrung“ gesteigert und damit die Berufsidentität gestärkt werden kann.

Restricted access