Search Results

You are looking at 31 - 40 of 193 items for :

  • All content x
Clear All

Absztrakt:

A hormonális imprinting (bevésődés) a célhormon és a fejlődő hormonreceptor első találkozása alkalmával történik meg, és életreszólóan meghatározza a receptor kötési képességét. Elmaradása esetén a komplex működése tartósan hiányossá válik. Az imprinting optimális időpontja perinatalisan van, amikor a fejlődési ablak nyitva áll: ez megteremti annak lehetőségét, hogy a célhormonhoz hasonló molekulák (rokon hormonok, szintetikus hormonok, endokrin disruptorok stb.) kapcsolódjanak a receptorhoz, ami hibás imprinting kialakulásához vezet. Az orvostudományi adatbázis (PubMed) tanulmányozása arra enged következtetni, hogy a fejlődési ablak nyitva tartása alkalmával nemcsak a célhormonhoz hasonló molekulák tudnak hibás imprintinget létrehozni, de a legkülönbözőbb gyógyszerek is (nem feltétlenül endokrin célpontokon); ez arra utal, hogy a hibás imprinting kialakulásában a fiziológiás molekulaszerkezethez való hasonlóságnál fontosabb szerepet játszik a kritikus periódus (a fejlődési ablak nyitottsága), ami megengedi az idegen molekulák általi provokációt. A gyógyszerek által kiváltott imprinting hatása a hormonális hibás imprintinghez hasonlóan tartós és hosszú idő után fellépő elváltozásokban (betegségekben) mutatkozik meg. Kritikus fejlődési periódus nemcsak perinatalisan van, de a pubertáskor is igényli a fiziológiás átprogramozást, és megengedi idegen molekulák (gyógyszerek) beavatkozását, ami ugyancsak késői betegségek megjelenéséhez vezet (pubertal origin of health and disease = POHaD). Míg hormonszerű hibás imprinterek esetében a receptorok játszhatnak szerepet a hibás imprinting kialakulásában, a gyógyszerek imprintingje esetében ez (figyelembe véve széles körű különbözőségüket) nem bizonyított, így a hatásmechanizmus tisztázatlan. Ez azonban nem akadályozhatja a jelzett időpontokban a gyógyszerelés elkerülését vagy maximális óvatossággal történő használatát. Orv Hetil. 2020; 161(2): 43–49.

Open access

A hazai sclerosis multiplex betegpopuláció életkori és nemi megoszlása 2004 és 2016 között

Age and gender characteristics of patients affected with multiple sclerosis in Hungary between 2004 and 2016

Orvosi Hetilap
Authors: Anna Iljicsov, Dániel Bereczki, Balázs Dobi, Ferenc Oberfrank, Mónika Bálint, András Ajtay, Dániel Milanovich, and Magdolna Simó

Összefoglaló. Bevezetés: Mivel hazánkban a sclerosis multiplex gyakoriságáról, valamint életkori és nemi jellegzetességeiről az elmúlt évtizedekben – egészen 2020-ig – csak regionális jellegű felmérések készültek egy-egy centrum betegforgalma alapján, az újonnan diagnosztizált és már ismert betegek országos koreloszlásáról és annak időbeli változásairól nincsenek ismereteink. Célkitűzés: Jelen munkánkban több mint 14 000 beteg adatainak elemzésével a prevalens és incidens betegek koreloszlásának változását vizsgáljuk 2004–2016 során, és eredményeinket összevetjük az elmúlt évtizedekben közölt hazai adatokkal. Módszer: Munkacsoportunk az egészségbiztosítási pénztár anonimizált NEUROHUN adatbázisát elemezte, amely tartalmazza a 2004 és 2016 között az összes hazai, államilag finanszírozott, a fekvő- és járóbeteg-szakellátásból neurológiai diagnózissal jelentett esetet. A sclerosis multiplex BNO-kódjának előfordulása alapján korábban létrehoztuk a betegség adminisztratív definícióját, és megbecsültük a sclerosis multiplex országos prevalenciáját és incidenciáját. Eredmények: A prevalens betegek átlagéletkora 2015-ben 47,9 év, ugyanebben az évben az incidens betegek átlagéletkora 37,4 év volt. Vizsgálatunk szerint a prevalens betegek átlagéletkora szignifikánsan – évente egyötöd–egyharmad évvel (p<0,001) – emelkedik, mégpedig a nők esetében nagyobb mértékben. A nők átlagosan fél évvel idősebbek, mint a férfi páciensek (szignifikáns különbség: p = 0,002). A prevalens betegekben a legnépesebb korosztály az ötvenévesek felől a fiatalabb, 35–40 éves korosztály felé mozdul. Az incidens betegek átlagéletkora lassan, de szignifikánsan – évente átlagosan egyharmad évvel (p<0,001) – csökken. Következtetés: Eredményeink szerint az újonnan diagnosztizált sclerosis multiplexes páciensek átlagosan egyre fiatalabbak, és a prevalens betegek között is egyre fiatalabb korosztályok a legnépesebbek, de a javuló túlélés és a hosszabb élettartam miatt a prevalens betegek átlagéletkora összességében valószínűleg fokozatosan emelkedik. Orv Hetil. 2021; 162(19): 746–753.

Summary. Introduction: The nationwide age and gender distribution of newly diagnosed and prevalent multiple sclerosis patients has been unknown in Hungary, as until 2020 only regional studies had been reported about the frequency and age characteristics of subjects with multiple sclerosis, based on single-center patient registries. Objective: In the present study with the analysis of over 14 000 patients, we describe the changes in age distribution of prevalent and incident subjects between 2004 and 2016 and compare our results with the data published on the subject during the last decades in Hungary. Method: We have analyzed the pseudonymized NEUROHUN database provided by the single-payer National Health Insurance Fund, that contains each claim submitted by public hospitals and outpatient services for neurologic diseases between 2004 and 2016. Using the ICD10-code of multiple sclerosis, we have previously established the administrative definition of the illness and estimated its prevalence and incidence in the country. Results: The mean age of prevalent patients was 47.9 years in 2015, whereas in the same year the mean age of incident cases was 37.4 years. The average age of prevalent patients shows a significant rise – with an annual increase of one fifth–one third year (p<0.001) – with a more pronounced increase among women. The age of women is higher by half a year (p = 0.002). The most populous age groups among prevalent subjects shift from the fifties towards the younger generations between 35–40 years of age. The average age of incident subjects slowly, but significantly decreases, with a mean annual decrease of about one third year (p<0.001). Conclusion: Our results suggest that though new patients are younger year-by-year and the most populous age groups are also younger, altogether the average age of prevalent subjects continuously increases, probably due to the longer survival and lifespan of patients with multiple sclerosis. Orv Hetil. 2021; 162(19): 746–753.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: András Szarka, Gábor Bánhegyi, and Balázs Sümegi

. Natl Acad. Sci. USA, 2005, 102 (50), 17993–17998. Melov, S., Ravenscroft, J., Malik, S., et al.: Extension of life-span with superoxide dismutase/catalase mimetics. Science, 2000, 289 (5484), 1567

Open access

130 Tavernarakis N, Drisoll M: Caloric restriction and lifespan: a role for protein turnover? Mech. Ageing Dev. 123, 215–229 (2002) Drisoll M

Restricted access

Bagdy E. (2000): Fejlődéslélektan az életfolyamaton át. Pszichoterápia, 9 (10): 263–296. Baltes, P. B. (1987): Theoretical proposition of life-span developmental psychology: on the dynamics

Restricted access

Absztrakt:

A „developmental origin of health and disease” (DOHaD-) teória 1986-ban jelent meg, összehasonlító epidemiológiai vizsgálatokkal bizonyítva a korai fejlődésben megmutatkozó kóros eltérések (például alul- vagy túltápláltság, csecsemőkori halálozás) statisztikai összefüggését felnőttkori nem kommunikábilis betegségek (például ischaemiás szívbetegségek, hypertonia) megjelenésével – és azóta széleskörűen elterjedt. A teória nagyon hasonló a hormonális imprinting koncepciójához, mely 6 évvel korábban jelent meg, és állatkísérletek alapján bizonyította a hormonszerű molekulákkal való perinatalis találkozás szerepét a felnőttkori endokrin és endokrin szabályozás alatt álló kóros jelenségek fellépésében. Ami mindkét teóriában azonos, az a perinatalis expozíció és a felnőttkori jelenség (betegség) összefüggése – ez az epigenetikai programozás zavarára utal. Barker a rendkívül fontos DOHaD-elmélet megalkotásakor már ismerte a hormonális imprintinget, amelyet a DOHaD lehetséges okának minősített, s ez bátoríthatta az elmélet kidolgozásakor. Barker szerint a DOHaD a nem fertőző betegségekre vonatkozik, de figyelembe véve, hogy a hibás hormonális imprinting az immunrendszer felnőttkori működését is alapvetően és életreszólóan befolyásolja, lehetséges a fertőző betegségek, sőt az élettartam érintettsége is. A perinatalis időszakon kívüli kritikus periódus még a pubertás, amikor hibás átprogramozódás fordulhat elő, de bizonyos, folyamatosan differenciálódó sejtrendszerekben (például az immunrendszerben) a hibás imprinting felnőttkorban is létrejöhet. A két teória nem versenyez egymással, de eltérő módszereket alkalmazva és azonos következtetésre jutva kiegészíti és támogatja egymást, számos betegség epigenetikai magyarázatát (hibás átprogramozás) adva meg. A DOHaD és előzménye, a hormonális imprinting tehát nemcsak teóriák, de realitások, melyeket a diagnosztikában éppúgy, mint a terápiában ajánlatos figyelembe venni. Végiggondolva az emberi alkotótevékenység tendenciáit, a DOHaD (és a hibás imprinting) jelentősége a közeli és távoli jövőben várhatólag növekedni fog. Orv Hetil. 2020; 161(16): 603–609.

Open access

Összefoglalás

A megújuló energiaforrások felhasználásának növekedésével hazánkban is egyre nagyobb szükség lesz a biomasszára, mint energiahordozóra. Fontos, hogy a tűzifa mellett egyre inkább a kevésbé értékes szántóföldi területeken is termelhessünk energetikai alap-anyagot fás szárú ültetvényekkel. Ez egyrészt előmozdíthatja a mezőgazdasági termelők több lábon állását, jövedelemforrásaik diverzifikációját, másrészt a fás szárú energiaültetvényeknek fontos környezetvédelmi aspektusai is vannak, mint például a talajvédelem, vagy a széndioxid megkötése. E környezetvédelmi hatások számszerűsítésére vállalkoztunk ebben a tanulmányunkban, amelyet a GaBi4 életciklus elemző szoftver Ecoinvent 2.2 adatbázissal végeztünk el. A számítások alapjául a Szent István Egyetem energiafűz kísérleteinek eredményei szolgáltak, amelyek szerint az ültetvény két éves vágásforduló esetén 40 t/ha 49,5%-os nedvességtartalmú hozamot produkál 50 kg/ha/N műtrágyázás és 12 éves élettartam mellett.

Az ültetvény környezeti hatásait a dugvány előállítástól az apríték alapanyag a felhasználás helyére történő szállításáig vizsgáltuk 50, 100 és 150 km-es szállítási távolságok esetén. A környezeti hatásokat az üvegházgáz kibocsátási mérlegen, az energia input-output hányadoson és a savasodási potenciálon keresztül kívántuk megjeleníteni. Ezen eredményeket hasonlítottuk össze a kukorica és a búza ugyanezen mutatóival.

A területhasználat összehasonlíthatósága érdekében eredményeinket egy hektárra vonatkoztattuk. A kukorica és búza termesztésekor hektáronként évente 7101 kg, illetve 4697 kg CO2 nyelődik el, míg a kétéves vágásfordulójú fűz esetében ugyanez az érték 17 093 kg CO2. Az egy hektárra vetített savasodási potenciál a kukorica esetében 48,43 kg SO2 egyenérték, a búzánál 27,73 kg SO2 egyenérték, a fűz esetében pedig mindössze 11 kg SO2 egyenérték kibocsátást jelent. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a fűz energiaültetvény mérhetően kedvezőbb környezeti hatásokkal bír, mint a hagyományos szántóföldi növények közül a vizsgálat tárgyát képező búza és a kukorica.

Restricted access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Grace M. Barnes, John W. Welte, Marie-Cecile O. Tidwell, and Joseph H. Hoffman

J. H. Hoffman 2011 Gambling on the lottery: Sociodemographic correlates across the lifespan Journal of Gambling Studies 27 575

Open access

). Most of the workers were engaged in task 1, followed by task 2 and task 3. The average age when workers began to sleep was 11 ± 6.1 days for the full investigative period. The average life-span of workers with sleep was determined by searching

Restricted access

.B., Staudinger, U.M., Lindenberger, U. (1999b): Lifespan psychology: Theory and application to intellectual functioning. Annual Review of Psychology , 50: 471–507. Bandura, A. (1986): Social foundations of thought and action

Restricted access