Search Results

You are looking at 31 - 40 of 485 items for :

  • "psychopathology" x
  • All content x
Clear All

187 203 Kazdin, A.E. (1993) ‘Treatment of Conductive Disorder: Progress and Directions in Psychotherapy Research’, Development and Psychopathology 5, 277

Restricted access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Megan E. Cowie, Hyoun S. Kim, David C. Hodgins, Daniel S. McGrath, Marco D. T. Scanavino, and Hermano Tavares

including greater gambling severity, greater duration of gambling problems, more absences from work ( Ladd & Petry, 2003 ), and psychopathology ( Abdollahnejad, Delfabbro, & Denson, 2014 ; Cunningham-Williams, Cottler, Compton, Spitznagel, & Ben

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Seung-Yup Lee, Donghwan Lee, Cho Rong Nam, Da Yea Kim, Sera Park, Jun-Gun Kwon, Yong-Sil Kweon, Youngjo Lee, Dai Jin Kim, and Jung-Seok Choi

Interclass comparisons of the male subgroups showed similar results to those of the whole-group model. The dual-problem group displayed more severe psychopathology and addictive behaviors than the problematic Internet and the healthy groups (Table  5 ). The

Open access
Journal of Behavioral Addictions
Authors: Martin Bielefeld, Marion Drews, Inken Putzig, Laura Bottel, Toni Steinbüchel, Jan Dieris-Hirche, Gregor R. Szycik, Astrid Müller, Mandy Roy, Martin Ohlmeier, and Bert Theodor te Wildt

psychopathology in several ways ( Arfi & Bouvard, 2008 ; Yen et al., 2017 ). Systematic reviews have identified ADHD as a typical predictor ( Weiss, Baer, Allan, Saran, & Schibuk, 2011 ) and comorbidity ( Weinstein & Weizman, 2012 ) for IGD especially in children

Open access

A hála gyakorta átélt társas érzelmeink egyike. Jellemzően olyan helyzetekhez kötődik, amelyekben azt észleljük, hogy a másik személy (szándékos) cselekvése ránk nézve pozitív következménnyel jár, vagyis számunkra valamilyen módon hasznos. A hála megjelenhet vallási kontextusba ágyazottan vagy attól függetlenül, egy olyan általánosabb életszemlélet részeként is, amely az életünk pozitív aspektusainak felismerésével és fokozott értékelésével függ össze. A kétezres évektől kezdve (döntően a pozitív pszichológia térnyeréséhez kapcsolódóan) ugrásszerűen megnőtt a hálával kapcsolatos tudományos publikációk, azon belül is főként a hála és egyes személyiségvonások, a jóllét, a pszichopatológiák, a társas kapcsolatok és a megküzdés összefüggéseit feltáró empirikus kutatások száma. A jelen tanulmány célja egyfelől annak bemutatása, hogyan gondolkodik a pszichológia tudománya a hála természetéről, milyen módon konceptualizálja és teszi mérhetővé azt; másrészt azoknak a kutatási eredményeknek az áttekintése, amelyek a hála átélése és kifejezése, valamint a mentális egészség és boldogság közötti összefüggéseket vizsgálják. Végül olyan terápiás intervenciók is említésre kerülnek, amelyek hatékonynak bizonyultak a hála, és azon keresztül a jóllét fokozása szempontjából.

Restricted access

S. Richa J. P. Olié 2003 Psychopathology and comorbidity of psychiatric disorders in patients with kleptomania American

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: László Fodor, István Fehér, György Szabados, Éva Júlia Varga, Róbert Herold, and Tamás Tényi

and dangerousness. Psychopathology 1994; 27: 215–219. 9 Casu G, Cascella N, Maggini C. Homicide in Capgras’ syndrome. Psychopathology 1994; 27: 281–284. 10 Horn

Open access

Az írás áttekintést ad a buddhista pszichológia tradicionális irodalmának nyugati recepciójáról, illetve egyes gondolatainak a nyugati pszichológiával történt összehasonlító elemzéseiről. Ezt követően a nyugati és a buddhista pszichológia általános jellegzetességeit veti egybe, hasonlóságaikat és különbségeiket foglalja össze. Ehhez kapcsolódóan a cikk a nyugati tudományosság és a buddhista szemlélet módszertani azonosságait és eltéréseit tárgyalja, majd felhívja a figyelmet arra, hogy a buddhizmus módszertana a „tudományosság” kritériumainak napjainkban zajló paradigmaváltási folyamatába illeszkedik. Az írás bemutatja a buddhizmus és a tudomány kapcsolatának főbb pontjait, valamint azt, ahogyan a nyugati pszichológia és a buddhizmus közötti dialógus útján haladók Karen Horney, Carl Gustav Jung és Erich Fromm úttörő vállalkozásainak nyomdokaiban járnak. A cikk rámutat továbbá arra, hogy a buddhista nézetek egyre szélesebb körű ismertségét követően e szemlélet bizonyos elemei az 1960-as évek végére a transzperszonális pszichológia létrejöttekor már meghatározó szerepet játszottak, de a jelenkori tudatkutatás terén, a neurofenomenológia születésénél, vagy az agykutatásban is érvényesülnek a hatásaik. Az utóbbi évtizedekben növekedett a nyugati pszichológia arra vonatkozó felismerése is, hogy a buddhizmus releváns a nyugati pszichopatológia és pszichoterápia számára. Figyelemre méltó a magatartás megváltoztatására irányuló buddhista stratégiák összevetése a modern viselkedésterápiák egyes technikáival, melynek során számos hasonlóságra derül fény, miközben a profilaxis, illetve a mentálhigiénia szempontjából Nyugaton a buddhista meditációk alkalmazása kínál új lehetőségeket. A meditációnak ez a szerepe különösen érvényes az „éberség–belátás” (páli: szatipatthána–vipasszaná) típusú, nem-reaktív meditáción alapuló terápiás módszerek esetében, melyeket a tanulmány szintén ismertet röviden.

Restricted access

Absztrakt

A történelmi regények, miként a történelmi elbeszélések általában, egy nemzet identitásképzésének és az identitás fenntartásának fontos eszközei (László, 2005; Liu és László, 2007). Korábbi kutatásainkban magyar történelmi regények identitáskonstrukciós és identitásközvetítő funkcióját vizsgáltuk a pozitív identitás közvetítése (Vincze és László, 2001), az értékmintázatok (László, Vincze és Kőváriné, 2003), a megküzdési minták (Vincze és László, 2004), valamint az empátiás stratégiák (László és Somogyvári, 2008; Somogyvári és László, 2010) szempontjából. Jelen vizsgálatunk ezt a kutatási szálat folytatja, ezúttal a magyar nemzeti identitás érzelmi oldalára összpontosítva. A valós történelmi eseményekhez kapcsolódó csoportalapú érzelmekre irányuló kísérletünkben (Fülöp, 2008; László és Fülöp, 2010) a magyar csoport jellegzetes érzelmi mintázatát mutattuk ki. Történelmi konfliktushelyzetekben a magyarok jellemző érzelmei a félelem, a remény, a lelkesedés, a csalódás és a szomorúság voltak. Hasonló eredményeket kaptunk általános és középiskolás történelemtankönyvek tartalomelemzésével (Fülöp, 2008). A magyarok legjellemzőbb érzelmei a tankönyvekben a félelem, a remény, a lelkesedés és a szomorúság voltak, melyek a nekik tulajdonított összes érzelemválasznak több mint harmadát tették ki. Eredményeinket a kulturális (Markus és Kitayama, 1991; Rozin, Lowery, Imada és Haidt, 1999) és társadalmi érzelemelméletekre (de Rivera, 1992; Bar-Tal, 2001; Jarimovicz és Bar-Tal, 2006; Bar-Tal, Halperin és de Rivera, 2007) támaszkodva a történelmi pályához kapcsolódó érzelmek fogalmával magyaráztuk, vagyis azt feltételeztük, hogy az egyéni élettörténetekhez hasonlóan a nemzeti-etnikai csoportok történetének is van pályája – a kollektív emlékezetben megőrzött, pozitívan vagy negatívan értékelt eseményeknek a lefutása –, amelyhez sajátos érzelmi mintázat kapcsolódik. Az ismétlődő érzelmi élmények beépülnek a nemzeti csoport reakciókészletébe és visszatérnek, amennyiben a csoport hasonló szituációba kerül. Egy nemzet érzelmi irányultsága tehát – legalábbis a történelmileg releváns csoportközi események tekintetében – magából a nemzetnek a történelméből ered.

Jelen vizsgálatban négy, a magyar nemzeti történelem alakulásában jelentős állomást elbeszélő történelmi regényt elemeztünk az érzelmi megnyilvánulások szempontjából. Arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon azok a magyar történelmi pályához kötődő érzelmi mintázatok, melyeket történelemkönyvekben és kísérletileg előállított történelmi szövegeken kaptunk, megjelennek-e történelmi témájú irodalmi alkotásokban, s vajon a műfaji sajátosságok miként befolyásolják az érzelmek megjelenését. Eredményeink részben megerősítik a történelmi pályához kapcsolódó érzelmek modelljét, ugyanakkor a regényekben hangsúlyosabb személyközi érzelmek tovább árnyalják a modellt. A történelmi pályához kapcsolódó érzelmek fogalmát Bibó István nemzeti pszichopatológiájára, illetve a modern traumaelméletekre támaszkodva egy dinamikus magyarázattal egészítjük ki.

Restricted access

, A. , & Seifer , R. ( 1993 ). Contextual risk and resiliency during late adolescence . Development and Psychopathology , 5 ( 4 ), 741 – 761 . Békés , V. ( 2002

Restricted access