Search Results

You are looking at 31 - 40 of 117 items for :

  • "questionnaire survey" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

A versenyszféra által támasztott gyakorlatorientált felsőoktatás iránti igény hívta életre hazánkban is a duális formában zajló képzéseket. Jelen tanulmány célja a duális képzésben részt vevő hallgatók gyakorlati kompetenciáinak mérésére és értékelésére irányuló felmérés koncepcionális kereteinek felvázolása, mely az Eszterházy Károly Egyetemen duális képzési formában is választható 12 szakon tanuló hallgatók körében kerül megvalósításra. A kompetenciamérést a felsőoktatási intézmény a gyakorlóhelyekkel együttműködve végzi el kérdőíves felmérés, értékelő központ és tereptanári értékelés alapján.

Open access

Bevezetés: A transzfúziós terápiában részt vevő valamennyi személy szakmai, jogi és etikai felelősséggel tartozik saját tevékenységéért. A kompetenciák megfogalmazásához elengedhetetlen az ápolás funkcióinak meghatározása. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a transzfúziós terápia gyakorlatának, valamint az ápolók transzfúziós terápiával kapcsolatos ismereteinek feltérképezését. Módszer: A vizsgálathoz leíró statisztikai megközelítésben a megfigyelés, a kérdőíves felmérés és az interjú módszerét választották. A saját készítésű kérdőív megbízhatóságát és érvényességét matematikai statisztikai módszerekkel vizsgálták, amelynek során variancia-, standarddeviáció-, valamint Cronbach-alfa-számítást és Pearson-korreláció-meghatározást végeztek. Eredmények: Az ápolók transzfuziológiai ismeretei az érvényes transzfúziós szabályzat tekintetében megközelítették a 90%-ot, az ápolási funkciókat az ápolók 56,2%-a rendszerezte helyesen. Az intézményeknél jelentős különbséget találtak a transzfúziós terápia gyakorlatára, az idevonatkozó dokumentációk alkalmazására vonatkozóan. Az intézmények 75–77%-a rendelkezik saját protokollal, és a betegosztályok ötödén dolgozik megbízott transzfúziós felelős ápoló. Következtetések: A szerzők a megoldást az ápolás vezetőinek a transzfúziós terápia ápolási vonatkozásainak nagyobb mértékű felügyeletében, a kollégák szakmai felelősségének növelésében látják. Orv. Hetil., 2015, 156(9), 366–378.

Open access

Bevezetés: A serdülőkor a káros szenvedélyt okozó szerek kipróbálásának időszaka. A prevencióhoz segítséget nyújthat a fiatalok motivációinak ismerete. Célkitűzés: A szerzők középiskolás fiatalok dohányzással és alkoholfogyasztással kapcsolatos motivációinak vizsgálatát tűzték ki célul. Módszer: Kérdőíves adatfelvételre Debrecenben négy középiskola tanulóinak bevonásával került sor (n = 501; életkor: 14–22 év között; átlagéletkor 16,4 év; 34% fiú és 66% lány). A leíró statisztikán túl logisztikus regresszióelemzéssel állapították meg a szerfogyasztás és a motivációk közötti összefüggéseket jelző esélyhányadosokat. Eredmények: Nemenként alig, szerfogyasztási státus szerint viszont jelentős különbségek voltak a motivációs struktúrában. Az alkoholfogyasztás esetében a társas motiváció bizonyult prediktornak. A cigaretta esetében azonban nemcsak a társas hatások szerepe igazolódott, hanem az unaloműzés és az érzelmi reguláció (coping) jelentősége is. Következtetések: Az eredmények azt sugallják, hogy a fiatalok társas környezetben, kortársaik hatására kezdenek el cigarettázni és alkoholt fogyasztani. A prevenciós stratégiáknak ezért elsősorban a szociális készségek fejlesztésére kell épülniük. Orv. Hetil., 2014, 155(3), 100–105.

Open access

Background and aims

Even the richest statistical databases leave the reasons of student dropout from higher education largely obscure. It is the answers of the students who drop out that the panel examinations of the cohorts of students do not contain. The theoretical background to our research was provided by Coleman’s concept of social capital (1961), Tinto’s integrational and Astin’s involvement theory, as well as Pascarella and Terenzini’s institutional integration/embeddedness ideas (2005).

Methods

To find a solution to that problem, we devised a quantitative, questionnaire survey, based upon the qualitative examination of students who have dropped out (DEPART 2018; N = 591). For data gathering, the snowball method was used, and almost all academic fields are represented in the database. The primary objective of the research was revealing and identifying the factors preventing students from obtaining a degree, surveying the processes and decisions that resulted in their not being able to graduate. School career, educational experience, the attitude of the family to the student’s studies, job/career orientation, educational and social experience in higher education, competitive activities, and social–economical characteristics were the topics we examined. We collected the data of the students who have dropped out with the questionnaire (IESA 2015; N = 2017) and compared the information thus collected with the social and demographic characteristics, school career, and higher educational integration of persistent students. We also compared the data to the embeddedness of (the persistent) students in various voluntary organizations (civic, sport, and religious). For the examination of persistence, a 9-item, highly reliable scale [Cronbach, 883 (IESA)] has been used since 2012.

Results

The results suggest that the influence of institutional factors and that of the social network is more powerful than the individual characteristics. We found considerable differences between the intra- and extra-campus influences.

Discussion

Our findings highlight the necessity of providing empirical foundations for the institutional dropout prevention programs.

Open access

Vári A.-Ferencz Z. (2002): Flood Risk Management Policy in the Upper Tisza Basin: An Integrated Approach. Analysis of a Questionnaire Survey. Laxenburg, Austria: International Institute for Applied Systems

Restricted access

A stressz olyan rizikófaktor, amely életminőségünket és egészségünket veszélyezteti. Különösen érintettek bizonyos foglalkozási csoportok, mint például az egészségügy. Célkitűzés: A szerzők az ápolók észlelt stresszterheltségét és copingstratégiáit, valamint pszichoszomatikus egészségét vizsgálták. Módszer: A kérdőíves adatfelvétel a Szegedi Tudományegyetem diplomás ápoló szakára járó 208 hallgató körében történt; a minta 136 levelező és 72 nappali tagozatos hallgatóból állt. Az önkitöltéses kérdőív kiterjedt a pszichoszomatikus tünetekre, a copingstratégiákra és a stresszterheltségre. Eredmények: A magas stressz-szintű és gyakori tünetképzéssel jellemezhető egyének sokkal gyakrabban alkalmaztak nem adaptív copingtechnikákat; a viszonylag alacsonyabb stressz-szintű és kevesebb tünettel rendelkezőkre viszont nem az aktív copingmódszerek alkalmazása, hanem a nem adaptív módszerek hiánya volt jellemző. Következtetések: Mindezek alapján a szerzők arra következtetnek, hogy a mintában részt vevő leendő diplomás ápolók pszichoszomatikus veszélyeztetettsége igen nagy, hiszen kevéssé hatékonyan alkalmaznak olyan copingtechnikákat, amelyek nemcsak a problémamegoldást célozzák, hanem saját egészségüket is védik. Orv. Hetil., 2012, 153, 1225–1233.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A felsőoktatásban tanuló hallgatók jól-létének vizsgálata a nemzetközi kutatások érdeklődési körébe került, mert a felnőttkori egészség, mint érték, fontos szerepet játszik a jövő generációjának életében. Célkitűzés: A szerzők orvos- és egészségtudományi tanulmányaikat megkezdő hallgatók körében vizsgálták a hallgató jól-lét értékét befolyásoló változókat (élettel való elégedettség, hallgatói eredményesség, egyetemi infrastruktúrával való elégedettség, sport, szülők anyagi helyzete). Módszer: A jól-lét mérésére az Egészségügyi Világszervezet WBI-5 (Általános Jól-lét Index, 5 tételes) magyar változatát használták. A WBI-5 belső megbízhatósága magas (Cronbach-alfa: 0,778). Eredmények: A kérdőív rotálatlan főkomponens-elemzése megerősíti a kérdőív homogenitását, az adatbázis használhatóságát (Kaiser–Meyer–Olkin-index = 0,748; Bartlett-teszt<0,0001). Lineáris regresszió alkalmazásával (R = 0,458, R2 = 0,21, F = 16,33, p = 0,001, a VIF-értékek 1 körüliek) kiszűrve a válaszokból azokat a magyarázó változókat, amelyek a legjobban befolyásolják a függő változó, a WBI-5 értékét: 1. pozitív lineáris kapcsolatot mutat a karral, az SWLS-pontszámmal, a sportolással, az egyetemi infrastruktúrával való elégedettséggel; 2. negatív lineáris kapcsolatot mutat a nemmel, a szülők anyagi helyzetével. Következtetés: A hallgatók jól-lét vizsgálata segítséget adhat a karoknak, az oktatóknak a hallgatóikban rejlő lehetőségek kibontakoztatásához, a feleslegesen stresszt okozó helyzetek kiküszöböléséhez. Orv. Hetil., 2016, 157(44), 1762–1768.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Bálint Bánfai, Krisztina Deutsch, Melinda Petőné Csima, Sára Jeges, Dóra Domina-Tancsics, József Betlehem, and Kinga Lampek

Absztrakt

Bevezetés: A gyermek-alapellátás fejlesztése abban az esetben valósulhat meg hatékonyan, ha ismerjük az ellátók és ellátottak véleményét is. Célkitűzés: A kutatás célja volt a 0–7 éves gyermeket nevelő szülők elégedettségének felmérése gyermekük háziorvosával kapcsolatban. Módszer: A kutatás a Társadalmi Megújulás Operatív Program 6.1.4/12/1-2012-0001 „Koragyermekkori (0–7 év) program” kiemelt projekt keretében zajlott Budapesten és további öt megyében. Az adatfelvételt követően 980 kérdőív volt értékelhető (n = 980), továbbá 10 fókuszcsoportos interjúban 93 szülő (n = 93) vett részt. Eredmények: A kérdőívekben adott válaszok alapján (1–4 skálán értékelve) a szülők leginkább az orvostól kapott tájékoztatással voltak elégedettek (3,8), legelégedetlenebbek pedig a várakozási idővel és a rendelés időpontjával (3,4). A fókuszcsoportos interjúk eredménye hasonlóan alakult a kérdőíves vizsgálat eredményeihez. Következtetések: Az eredmények birtokában a megkérdezett szülők kérdőívekben és fókuszcsoportos interjúkban adott válaszai alapján „inkább elégedettek” vagy „elégedettek” gyermekük háziorvosával, ami jó eredménynek tekinthető, de a negatív vélemények értékelésével további javulás lehetséges. Orv. Hetil., 2015, 156(31), 1253–1260.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Fanni Rencz, Valentin Brodszky, Márta Péntek, Orsolya Balogh, Éva Remenyik, Andrea Szegedi, Péter Holló, Sarolta Kárpáti, Hajnalka Jókai, Krisztina Herszényi, Emese Herédi, Sándor Szántó, and László Gulácsi

Bevezetés: A psoriasis a leggyakoribb krónikus, szisztémás, immunmediált gyulladásos kórkép, amely elsősorban a bőrt és az ízületeket érintheti. Célkitűzés: Arthritis psoriaticával társuló középsúlyos és súlyos psoriasisos betegek életminőségének és betegségköltségeinek vizsgálata. Módszer: Két egyetemi bőrgyógyászati klinikán keresztmetszeti kérdőíves felmérést végeztek. Eredmények: A vizsgált 57 beteg (65% férfi) átlagéletkora 54,3±11,6 év, életminősége az EQ-5D indexszel mérve 0,48±0,4 volt. Az egy betegre jutó éves átlagköltség 2,56 millió Ft, amelyből 71% a biológiai terápiához kapcsolódó költség és 21% az indirekt költség. Az indirekt költség 95%-a, 506 ezer Ft/beteg/év a psoriasis miatti munkából való kiesés miatt jelentkezik. A szisztémás kezelésben nem részesülő (21%), a tradicionális szisztémás (32%) és a biológiai szisztémás terápiában részesülő (47%) betegek egy betegre jutó éves átlagköltsége sorrendben 493 ezer Ft, 513 ezer Ft és 4,84 millió Ft. Következtetések: A biológiai terápia szignifikáns életminőség-javulást eredményez. Mivel az arthritis psoriaticával társuló psoriasis-betegcsoportban a szisztémás kezelések mindkét kórképben hatásosak, ezért a terápiával elérhető egészségnyereség mérése egészség-gazdaságtani szempontból a két kórkép esetén együttesen is célszerű, mert a valós egészséghaszon nagyobb lehet, mintha csak az egyik kórképet vizsgáljuk. Orv. Hetil., 2014, 155(48), 1913–1921.

Open access

Az anorexia nervosa előfordulása magas az evészavarok szempontjából nagy kockázatú populációnak számító sportolók körében, amit anorexiaatlétika néven jegyez az irodalom. Célunk az evészavarok prevalenciájának felmérése a magyar élsportolók között. Betegek és módszerek: A 2008-ban megrendezésre kerülő olimpia előtt több magyarországi edzőtáborban kérdőíves vizsgálatot végeztünk: demográfiai és edzési adatok, anorexianervosa-felmérő teszt (ANIS) és bulimianervosa-felmérő kérdőív (BITE). Az adatokat SPSS programcsomag segítségével dolgoztuk fel. Eredmények: A különböző sportágakban (kajak-kenu, öttusa, kézilabda, kosárlabda, röplabda, súlyemelés) a 72 sportoló életkorátlaga 22±4,9 év. Testtömegindex-átlag (22,15±2,12 kg/m 2 ) a normáltartományban. Tizenkettő (16,7%) klinikai anorexia nervosa és 5 (6,9%) klinikai bulimia nervosa prevalencia. Legalább egy kóros tünet 73,6%-ban fordult elő az egész populációt tekintve. A sportolók közel egyharmada (29,2%) több alkalommal is átélt mély depresszív hangulatot, de biztosan egy letargiás epizódról 27 (37,5%) sportoló számolhat be. A súlyemelő-, a röplabda- és az öttusasportág versenyzői voltak inkább érintettek. Következtetések: Az átlagpopulációhoz viszonyítva a sportolók körében közel négyszeres az evési attitűdök és a klinikai evészavarok előfordulási gyakorisága, ami korrelál a nemzetközi adatokkal. Kiemelkedő a depressziós tünet gyakorisága, amelynek háttértényezői további részletes vizsgálatokra sarkallnak.

Restricted access