Search Results

You are looking at 41 - 50 of 1,141 items for :

  • "Magyarország" x
  • All content x
Clear All

A tanulmány a bizonytalanságérzetet és az azt meghatározó tényezőket vizsgálja fókuszcsoportok segítségével. Az elemzés tíz magyarországi fókuszcsoporton alapul, amelyekre nagyrészt 2001 második felében került sor. Az egyes fókuszcsoportok más-más társadalmi rétegek képviselőiből álltak. A fókuszcsoportok egy részére falvakban került sor, más részükre a fővárosban, harmadik részükre egyéb városban. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a korábban sok változáson keresztülment, sok új veszélyforrást tartalmazó társadalmi-gazdasági környezettel szembesülve milyen percepciók alakultak ki a fókuszcsoportok résztvevőinek körében a közvetlen szférájuk és a tágabb világ kiszámíthatatlanságáról, és mennyire érzik magukat biztonságban a jövőjükkel kapcsolatban. Az elemzés további tárgya, hogy legkevésbé milyen területeken érzik magukat biztonságban a résztvevők, mely területek köré csoportosulnak félelmeik. A tanulmány foglalkozik egyes társadalmi-demográfiai változók és a bizonytalanságérzet kapcsolatával is.

Restricted access

A nukleáris energia hazai alkalmazásának egyik érdekessége, hogy míg a paksi atomerőmű építése, üzembe helyezése, működtetése és élettartam-hosszabbítása kapcsán számottevő társadalmi tiltakozásra mindmáig nem került sor, számos kisebb-nagyobb konfliktus kísérte a radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos törekvéseket. A cikk áttekinti a radioaktívhulladék-kezelés magyarországi történetét a hetvenes évektől napjainkig. A cikk egyik következtetése, hogy a radioaktívhulladék-kezelő létesítmények hazai társadalmi elfogadottságát illetően az elmúlt évtizedben fordulat állt be. Ennek lényege, hogy - a fejlett nyugati országok mintájára - a pusztán technikai orientáltságú, hierarchikus közelítést egy demokratikusabb, a helyi elfogadottságot szem előtt tartó közelítés váltotta fel. E közelítés legfontosabb eleme a hulladékkezelő létesítményeket befogadó (és szomszédos) települések számára nagyvonalú kompenzáció nyújtása és az érintett önkormányzatok számára bizonyos fokú ellenőrzés biztosítása. Az elemzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a fejlett nyugati országok radioaktívhulladékpolitikájának több fontos komponensét - pl. a döntések átláthatóságát, egy széles körű társadalmi vitában kikristályosodott és elfogadott nemzeti (és ezen belül nukleáris) energiapolitika és radioaktívhulladék-kezelési stratégia kialakítását - a hazai döntéshozók nem vették át.

Restricted access

A környezetvédelmi büntetőjog a közelmúltban mind Franciaországban, mind Magyarországon az európai uniós környezeti büntetőjog égisze alatt fejlődött. Franciaországban és Magyarországon is létezett környezetvédelmi büntetőjog az európai uniós zöldbüntetőjog keletkezése előtt is. A francia és a magyar zöldbüntetőjogban hasonlóságokat és eltéréseket is találunk. Magyarországon új büntető törvénykönyv készül. Az új magyar Btk. további lépéseket tesz egy kongruens európai zöldbüntetőjog megteremtése felé.

Restricted access

Absztrakt:

A bizalom nem pusztán általános szervezeti-közösségi szempontból érinti a felsőoktatást. A hallgatók továbbtanulási motivációiban, a fenntartók és az állami irányítás szervezeti megoldásaiban és az egyéni, illetve finanszírozási döntésekben jelentős szerepe van a bizalomnak, így azok konkrétan befolyásolják az egyetemi működést, irányítási és pénzügyi szempontból egyaránt. A tanulmány empirikus kutatások alapján elemzi, hogy a magyar felsőoktatást jelentős közbizalom övezi, a nemzetközi kitekintés pedig jelzi, hogy a társadalom politikai polarizációja kihathat az egyetemek megítélésére is, amint ez az USA-ban történt. A továbbtanulási adatok elemzése a hallgatói bizalom stabilitását bizonyítja, miközben a felsőoktatás-politika orientáló prioritásainak elfogadása csak részben jellemző a jelentkezőkre. A bizalom elvének érvényesülése a felsőoktatási irányításban hatékonyabb megoldásokhoz vezet, mint a bürokratikus és a bizalmatlanságon alapuló túlszabályozás, amit egy alternatív modell bemutatásával is szemléletet a tanulmány.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Cs. Horváth, Andor Sebestyén, Bálint Molics, István Ágoston, Dóra Endrei, András Oláh, József Betlehem, László Imre, Gabriella Bagosi, and Imre Boncz

Bevezetés: Az otthoni szakápolás 1996 végén indult meg Magyarországon. Célkitűzés: A szerzők célja a magyar otthoni szakápolási rendszer egészségbiztosítási és igénybevételi mutatóinak bemutatása. Módszer: Az elemzésben szereplő adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási adatbázisából (2001–2012) származnak. Elemezték a betegszámokat, a vizitszámokat, a szakápolási és szakirányú terápiás tevékenységek (gyógytorna, fizioterápia, logopédia) arányát. Eredmények: Az ellátott betegek száma a 2001. évi 36 560-ról 2012-re 51 647-re nőtt, 41,3%-kal emelkedett. A teljesített vizitek száma ugyanezen időszak alatt 841 715-ről 1 194 670-re, 41,9%-kal nőtt. A szakápolási és szakirányú terápiás tevékenységek, valamint az ápolási fokozatok vonatkozásában jelentős megyék közötti eltéréseket figyeltek meg. A szakápolásra kifizetett összegek aránya a legmagasabb volt Nógrád (80,4%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (79,7%) és Komárom-Esztergom (74,6%) megyékben, míg a legalacsonyabb Zala (53,0%) és Csongrád (52,7%) megyékben, illetve Budapesten (47,9%). Következtetések: Az otthoni szakápolásban jelentős területi egyenlőtlenségek mutatkoznak, amelyek mérsékléséhez olyan szakmai irányelvek fejlesztésére van szükség, amelyek az otthoni szakápolás speciális vonatkozásait szabályozzák. Orv. Hetil., 2014, 155(15), 597–603.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Imre Boncz, Lajos Döbrőssy, Zoltán Péntek, Attila Kovács, András Budai, László Imre, Réka Vajda, and Andor Sebestyén

Bevezetés: Az országos kiterjedésű, szervezett emlőszűrési program 2002 januárjában indult el Magyarországon a 45–65 év közötti nők számára 2 éves szűrési intervallummal. Célkitűzés: A dolgozat célja a szervezett országos emlőszűrési program 2008–2009. évi részvételi mutatóinak meghatározása. Módszer: Az elemzésben szereplő adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási adatbázisából származnak. A 45–65 éves nők körében meghatározásra került azok aránya, akik a program 4. ciklusában (2008–2009) akár szűrési, akár diagnosztikai célú képalkotó emlővizsgálaton vettek részt. Eredmények: A szűrési célú képalkotó emlőfelvételen részt vettek aránya (átszűrtség) a 2000–2001-es 7,6%-ról a 2008–2009-es szervezett emlőszűrési ciklusban 31,2%-ra emelkedett. A diagnosztikus célú képalkotó emlőfelvételen részt vettek aránya (átvizsgáltság) pedig ugyanezen időszakokban 20,2%-ról 20,4%-ra (2008–2009) nőtt. Az országos lefedettség (átszűrtség + átvizsgáltság) ennek megfelelően a szervezett szűrés hatására 26,6%-ról (2000–2001) 50,1%-ra (2008–2009) nőtt a 45–65 év közötti nők esetében. A részvételi arány 2002–2009 között stagnált. Következtetések: Az emlőrák miatti halálozás érdemi csökkentéséhez az emlőszűrési program részvételi arányainak emelése szükséges. Orv. Hetil., 2013, 154(50), 1975–1983.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A pertussis (szamárköhögés) akut légúti fertőző betegség, amelyet a Bordetella pertussis okoz, és krónikus, súlyos köhögés jellemez. A pertussis védőoltás beadásának optimális rendje nem tisztázott, így országonként eltér. Célkitűzés: A pertussis szeroprevalenciájának becslése magyarországi felnőttek körében. Módszer: Szérum-antipertussistoxin-immunglobulin-G (anti-PT-IgG)-antitest-szintek elemzése enzimhez kötött immunoszorbens vizsgálattal felnőttekben, háziorvosi praxisokban, egy éven át. A szérumminták a gyártó utasításainak megfelelően kerültek osztályozásra, úgymint: erősen valószínűsíthető a fennálló/közelmúltban lezajlott fertőzés (≥1,5 optikaisűrűség [OS]-egység); valószínű a fennálló/közelmúltban lezajlott fertőzés (≥1,0 OS-egység); szeropozitivitás (>0,3 OS-egység); illetve szeronegativitás (≤0,3 OS-egység). Eredmények: A vizsgálatban 1999 felnőtt (60,6% nő; átlagos életkor 47,4 ± 17,7 év) vett részt. Közülük 14,8% volt szeropozitív, 1,1% esetében valószínűsíthető, míg 0,1% esetében erősen valószínűsíthető volt a fennálló/közelmúltban lezajlott fertőzés. Következtetések: A résztvevők 85,2%-a szeronegatív volt, és ily módon fogékony a pertussisfertőzésre. Körülbelül 1% esetében volt valószínűsíthető a fennálló/közelmúltban lezajlott fertőzés, amely potenciálisan átterjedhet fiatal csecsemőkre. A felnőttek immunizálása kulcsjelentőségű a csecsemők közvetett védelme szempontjából. Orv Hetil. 2018; 159(13): 503–510.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Adrienn Katalin Poór, Miklós Sárdy, Tamás Cserni, Valentin Brodszky, Péter Holló, László Gulácsi, Éva Remenyik, Andrea Szegedi, Fanni Rencz, and Márta Péntek

Absztrakt:

Bevezetés: Magyarországon a psoriasisos betegpopuláció egészségi állapota és életminősége kevéssé ismert. Célkitűzés: Kutatásunk célja a hazai psoriasisos betegek életminőségének vizsgálata és összehasonlítása az általános populációval, illetve az életminőséget befolyásoló tényezők azonosítása. Módszer: 2012 és 2016 között két keresztmetszeti kérdőíves felmérést végeztünk két hazai egyetemi klinika psoriasisos betegeinek bevonásával. Az életminőséget az EQ-5D-3L és a hozzá tartozó Vizuális Analóg Skála (EQ VAS), valamint a Bőrgyógyászati Életminőség Index (DLQI) segítségével vizsgáltuk. Az életminőséget befolyásoló tényezőket többváltozós lineáris regresszióval elemeztük. Eredmények: A kérdőívet 434 psoriasisos beteg töltötte ki (átlagéletkor 49 év, 65% férfi, 81% középsúlyos vagy súlyos psoriasis). A felmérés időpontjában a betegek 43%-a biológiai terápiában részesült. A mintában az EQ-5D-3L, az EQ VAS és a DLQI átlaga 0,74 ± 0,28, 69,06 ± 20,98, illetve 6,78 ± 7,38 volt. A fájdalom/rossz közérzet, szorongás/lehangoltság, mozgékonyság, szokásos tevékenységek és önellátás dimenziókban rendre a betegek 54, 43, 40, 32 és 15 százaléka jelzett problémát. Az EQ-5D-3L-index alapján a betegek életminősége rosszabb volt, mint a nemben és korban illesztett általános populációé, a különbség férfiaknál a 25–34 és 45–64 éves korcsoportokban, illetve nőknél a 18–64 éves korcsoportban volt statisztikailag szignifikáns (p<0,05). Szignifikánsan rosszabb volt a nők (p = 0,042), az arthritis psoriaticás (p<0,001) és a tenyéri/talpi psoriasisos (p = 0,031) betegek életminősége. Jobb életminőséget találtunk a felsőfokú végzettségű és a teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott betegeknél (p<0,001). Következtetések: Kutatásunk az első kiterjedt életminőség-felmérés az EQ-5D-kérdőívvel psoriasisos betegek körében Magyarországon és tágabban egész Közép-Kelet-Európában. Az eredmények hasznosak lehetnek a psoriasis terápiáinak költséghatékonysági modellezésében, illetve egészségpolitikai döntések előkészítésében. Orv Hetil. 2018; 159(21): 837–846.

Open access