Search Results

You are looking at 41 - 50 of 203 items for :

  • "adatbázis" x
  • All content x
Clear All

A tanulmány egy szimulációs modell segítségével azt elemzi, hogy a képességek korai fejlettségi szintjéből milyen biztonsággal lehet a később elért szintre következtetni, és megvizsgálja, hogy az eredményeknek milyen konzekvenciái vannak az iskolai szelekciós mechanizmusokra. Az elemzés empirikus alapjául az induktív gondolkodással négy életkorban (az 7., és 11. évfolyamokon) összesen közel 7800 tanulóval elvégzett felmérés szolgált. Az első lépesben a mérési adatokhoz (a megfelelő életkori csoportok átlagához) egy logisztikus görbét illesztettünk, meghatároztuk a görbe paramétereit. Ezután a hetedik évfolyam adataiból kiindulva minden egyes egyénhez egy logisztikus görbét generáltunk úgy, hogy az eleget tegyen a következő feltételeknek: a szimulált adatok átlaga feleljen meg a felmérésből származó tapasztalati adatoknak, és az egyes életkorok közötti korrelációk feleljenek meg az irodalomból ismert tipikus értékeknek. Az így előállított adatbázis segítségével megvizsgáltuk, milyen eséllyel maradnak az adott fejlettségi sávban azok a tanulók, akiket a 4., a 6. vagy a 8. évfolyamon az akkori fejlettségük alapján mint legfejlettebbeket kiválasztottunk. Az elemzéshez a 8, a 6 és a 4 osztályos gimnáziumok valódi beiskolázási arányait használtuk fel. Elemzéseink azt mutatták, hogy ha a fejlődés a modellben feltételezett szabályok szerint menne végbe, akkor a 10 éves korban kiválasztott felső 3,5%-nak csak egyötöde, a 12 évesek közül kiválasztott 9,6%-nak több mint a fele, a 14 évesek közül kiválasztott felső 31,6%-nak pedig a négyötöde marad az adott felső sávban a 12 évfolyam végére. A szimulált adatbázis segítségével tetszőleges más arányok mellett is el lehet végezni a modellszámításokat. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a gyakorlatban a kognitív fejlődés folyamatait számos személyes tulajdonság és a szocio-kulturális hatások is befolyásolják.

Restricted access

Gósy 2008 = Gósy Mária: Magyar spontánbeszéd-adatbázis – BEA [Hungarian Spontaneous Speech Database – BEA]. Beszédkutatás (2008): 194–207. Gósy M. Magyar spontánbeszéd-adatbázis

Restricted access

A tanulmány célja az volt, hogy felmérje a legnagyobb hazai területi lefedettséggel rendelkező, túlnyomóan archív adatokat tartalmazó talajtani adatbázisok harmonizációs lehetőségeit nemzetközi adatbázisokkal. A cikk fókuszában a Világ Talaj Referenciabázis (World Reference Base for Soil Resources, WRB) rendszere által meghatározott követelmények állnak, mivel számos modern adatbázis talajadat-struktúrája igyekszik alkalmazkodni annak követelményeihez. Négy kiválasztott adatbázison vizsgáltuk, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján lehetséges-e meghatározni alapvető, a hazánk környezeti viszonyai között előforduló WRB egységeket. Mindegyik adatbázis saját módszertanából kiindulva egyszerűsített algoritmusokat hoztunk létre, hogy a lehető legtöbb archív információ hasznosuljon. Az eredmények alapján látható, hogy a WRB rendszerét adoptáló adatbázisokba a hazai archív talajadatok korlátozott mértékben ugyan, de beilleszthetőek. Megfigyelhető továbbá, hogy míg az egyes archív adatbázisok önmagukban csupán korlátozott információt nyújtanak a WRB számára, kombinációjukkal ez az információhiány jelentősen csökkenthető.

Restricted access

Magyarországon nincs egy egységes nemzeti egészségügyi adatbank. A jelenleg rendelkezésre álló adatbázis csupán a finanszírozási szempontból fontos paramétereket gyűjti, azokat is csak a közfinanszírozott szolgáltatóktól. A különböző kórházak betegadatai kívülről nem hozzáférhetők, de az irattárolás nem megfelelő volta és az elmúlt évek kórházbezárásai miatt gyakran a kórházban sem elérhetők. A szerző külföldi példákat bemutatva szorgalmazza, hogy Magyarországon is létesüljön olyan egészségügyi adatbank, amely mind az egészségügyi személyzetet, mind a kutatást, tervezést el tudja látni hiteles betegadatokkal. Orv. Hetil., 2012, 153, 1158–1162.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Sándor Molnár, Gyöngyi Barna, Eszter Draskovits, Rita Földényi, Hilda Hernádi, Zsófia Bakacsi, and András Makó

Összefoglalás

Tanulmányunkban 27 különböző hazai talajszelvényben vizsgáltuk, hogy a talajok N2-BET fajlagos felületét mely talajtulajdonságok milyen mértékben befolyásolják.

Az egytényezős elemzések alapján elmondható, hogy a talajok mechanikai összetétele mutatja a legszorosabb kapcsolatot a fajlagos felülettel, az agyagtartalommal szoros pozitív kapcsolat van, ugyanakkor a homoktartalom növekedésével a fajlagos felület csökken. Igazolható a mész- és humusztartalom negatív előjelű nem túl szoros kapcsolata is a N2-BET felület értékekkel. A korrelációs vizsgálat gyenge pozitív kapcsolatot mutat a Hargitai-féle humuszstabilitási mutatóval. A talaj kémhatása és fajlagos felület közötti kapcsolatot nem tudtuk igazolni.

Vizsgáltuk a különböző talajtulajdonságok együttes hatását is a talaj N2-BET fajlagos felületére, valamint a talajok főtípusának, illetve a talajtípusoknak a szerepét. A teljes adatbázis alapján a N2-BET fajlagos felület kialakításában a legfontosabb tényezők az agyagtartalom, majd a humusztartalom, végül a mésztartalom. Amennyiben a talajok humuszanyagainak minőségéről is rendelkezünk információkkal, akkor az agyagtartalom, a humusztartalom, a humuszminőség és kémhatás azok a talajtulajdonságok, amelyek elsősorban felelősek a talajok a N2-BET fajlagos felületének kialakításáért. Megállapítottuk, hogy a fajlagos felületet becslő modellek pontossága tovább javítható a talajok rendszertani besorolásának (főtípus, típus), mint kategóriaváltozónak figyelembevételével. A talajok rendszertani helyének ismerete ugyanis számos olyan talajjellemzőről, azok együttes hatásairól nyújt közvetett információt, melyekről egyébként nem rendelkezünk közvetlen mérési eredménnyel.

Open access

Absztrakt

Az elmúlt évek alapkutatásainak fejlődése, új tumorellenes gyógyszerek felfedezése volt az alapja, hogy a tüdőrák TNM-rendszerét is revízió alá vegyék. Alátámasztotta az a hiányosság is, hogy a 6. kiadású TNM-klasszifikáció alacsony adatbázisra épült. Az IASLC kezdeményezésére egy multicentrikus elemzést indítottak, és biostatisztikai kiértékelést végeztek. Összesen 100869 eset gyűlt össze, amelyből 81015 volt értékelhető a követés során (NSCLC: 67725, SCLC: 13290). A változtatás igényét mind a T, N és M vonatkozásában előre meghatározták. A változtatásra tett ajánlatuk nagy adatbázis és a túlélési elemzés támasztja alá. Várható, hogy ez a változtatás kedvezően befolyásolja a kezelési algoritmust, ezáltal a betegek túlélését is.

Restricted access

A cikk a XVIII-XIX. századi kovácsoltvas épületszerkezetek tulajdonságaival foglalkozik. Röviden összefoglalja a kovácsoltvas technológia fejlődését, a kovácsolásnál használatos alapanyagokat, a kovácsolható vasak fajtáit és azok legfőbb jellemzőit. Bemutatja a kovácsvasnál előforduló ötvöző és szennyező anyagokat, a kovácsolható vasfajták jellemző hibáit, és ezek okait, valamint a minőség ellenőrzésének régi és újabb módszereit. A korabeli irodalom alapján összegzi az anyag minőségére vonatkozó jellemzőket, és a különféle forrásokban található szilárdsági adatokat, valamint bemutat néhány, a XIX. századi irodalomban található, kovácsoltvas tulajdonságaira vonatkozó kísérletet.  A XVIII. és XIX. századi irodalomban talált adatok összegzése után az ezekből készített adatbázis szilárdsági és metallográfiai kísérlettekkel nyert adatokkal történő kiegészítését tűzi ki célul.  A kísérletek első felében, a Gyulai várból és budapesti Sándor-palotából származó XVIII. századi kovácsoltvas falkötővasak anyagait vizsgáltuk. Az anyagokon szilárdsági szakítóvizsgálatokat és metallográfiai vizsgálatokat végeztünk. A kísérletek második felében a mai kereskedelmi forgalomban beszerezhető anyagokból készített munkadarabok szilárdsági jellemzőinek és fémszövetének kovácsolással történő alakítása következtében bekövetkezett változásait vizsgáltuk. A kísérletek eredményeit egymással, valamint az előzőekben tárgyalt XVIII. és XIX. századi irodalom adataival vetettük össze, megállapítva belőle a történeti kovácsoltvasak általánosan feltételezhető anyagi jellemzőit, valamint a kovácsmunkák hatását az anyag minőségének változására.

Restricted access

Összefoglaló. A Harvard Egyetem Orosz Kutatási Központja egyedülálló projektet valósított meg 1949 és 1953 között, több száz szovjet emigráns életútinterjújának rögzítésével. A szociológiai indíttatású beszélgetések angol átiratban maradtak fenn, az adatbázis elérhető online (Harvard Project on the Soviet Social System). Magyarországon nem elemezték még az 1917 és 1945 közötti szovjet hétköznapokról tanúskodó anyagot, mely két részre tagolódik: A-jegyzék (személyes élettörténetek), B-jegyzék (speciális témák). Tanulmányom mindkét összeállításból merítve mutatja be, hogy milyen kép rajzolódott ki a pszichológia és pszichiátria helyzetéről az adatközlők és rögzítők interaktív összjátékában: tanárok, klinikai pszichológusok, pszichiáterek beszélnek szakmáról és annak politikai felhasználásáról.

Summary. A unique project was developed between 1949 and 1953 by the Harvard University Russian Research Center, based on hundreds of interviews recorded with Soviet emigrants, conducted by sociologists. The organized system of transcripts, transcribed into English, are available online (Harvard Project on the Soviet Social System). These interviews reflect everyday Soviet reality between 1917 and 1945, and they have not yet been analysed in Hungary. The corpus is constituted by two parts: A-Schedule (personal life stories) and B-Schedule (special topics). Based on both, I give an acount of the positions of Stalinist psychology and psychiatry, as created in the interactions of the emigrants and the interviewers, in which teachers, clinical psychologists and psychiatrists spoke about their profession placed in the dimension of the political situation.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány az értékelt iskolai univerzális prevenciós programok irodalmát összegzi. 3 releváns adatbázis körében, a kérdést megjelenítő kereső algoritmus alapján 8 általános prevenciós program 9 értékelése kerül bemutatásra. Négy közbülső célt azonosítottunk, melyek a (problémás) szerencsejáték használattal kapcsolatban kedvező irányú változást idéztek elő: 1) ismeretátadás; 2) hiedelmek lebontása; 3) attitűdök befolyásolása; 4) készségfejlesztés. Az értékelt programok egy- vagy többüléses intervenciók, tartalmaznak interaktív és/vagy multimédiás elemeket, egy kivételével mindegyik eszköztárában szerepel frontális előadás. Eredményeink a szerencsejáték használat kockázatainak csökkentésére a komplex programok alkalmazását javasolják.

Open access

Absztrakt:

A felsőoktatás átalakulásával a hallgatói társadalom is átalakult. A hallgatói összetétel heterogenitásával megjelent a lemorzsolódás jelensége, ami nemcsak a felsőoktatást és Magyarországot érinti, hanem a közoktatást és szinte az egész világot. Számos szerző hangsúlyozza az első egyetemi év jelentőségét (Horn 1998), hiszen ekkor szocializálódik az egyén az egyetem világába (Pusztai 2011). Munkámban arra keresem a választ, hogy a továbbtanulás előtt álló szakgimnáziumokba járó diákok körében milyen korai lemorzsolódáshoz vezető kockázati faktorok azonosíthatók, és ezek mennyiben különböznek a gimnáziumból jelentkezőkétől. A 2017-es felvételi adatbázis alföldi régióiban található középiskolákból jelentkező tanulókat vizsgáltam. Az eredmények azt mutatják, hogy nem minden rizikófaktor tekintetében lehet egyértelműen beazonosítani az intézményi különbséget.

Open access