Search Results

You are looking at 41 - 50 of 209 items for :

  • "aggressiveness" x
  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All

A metasztatikus daganatok okozta krónikus disszeminált intravaszkuláris koagulopátia (DIC) hátterében leggyakrabban a hasnyálmirigy-, gyomor- és a prosztatarák áll. A trombotikus trombocitopéniás purpura és a hemolitikus urémiás szindróma (TTP-HUS) hasonló klinikai és laboratóriumi eltérései miatt a krónikus DIC diagnózisa differenciáldiagnosztikai nehézséget jelent. 71 éves férfi betegünk kórelőzményében COPD, BPH, szignifikáns carotis-sztenózis, gyomorfekély és alkoholos májbetegség szerepel. Szurokszéklet miatti hospitalizációja során aktuálisan nem vérző koagulummal fedett nyombélfekély igazolódott. Négy nap múlva akut veseelégtelenség (AVE) miatt került Intézményünkbe. A trombocitopénia, a perifériás vérben fragmentocita, sisaksejtek, a normális INR, magas LDH és az AVE felvetette a TTP-HUS szindróma gyanúját. Többszöri dialízis és plazmaferezis kezelésekben részesítettük. A talpakon megjelenő trombotikus mikroangiopátia miatt készült alvadási vizsgálat (emelkedett D-dimer, normális fibrinogén, a kissé megnyúlt INR, APTI, normális retikulocita- és mérsékelten csökkent vérlemezkeszám) krónikus DIC fennállását mutatta. Az emelkedett PSA (109,6 ng/mL) hátterében a prosztata-adenokarcinóma igazolódott. A csontizotóp kiterjedt csontáttéteket mutatott. TAB kezelés mellett betegünk állapota három hónap után is kielégítő (PSA 4,6 ng/mL). Tisztázatlan eredetű trombocitopénia és a normális vagy megnyúlt INR-, APTI-értékek, emelkedett D-dimer melletti normális fibrinogén és retikulocita felfedheti a krónikus DIC folyamatát. A krónikus DIC-ben jó effektussal alkalmazható a terápiás dózisú LMWH. A metasztatikus prosztatarák szövődményeként kialakult súlyos DIC antiandrogén és nagydózisú ketokonazol kombinációval kezelhető. Magyar Onkológia 54: 351–357, 2010

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A „spam” (ejtsd: szpem), azaz a levélszemét fogalma azokra a kéretlen elektronikus levelekre utal, melyek valamilyen reklámüzenet formájában próbálnak valamilyen terméket eladni a címzettnek. A világ összes elektronikusan küldött levelének 80%-a spam, és ez az arány nemcsak a termékek eladását szolgáló, de az egészséget érintő kérdésekben is egyre növekszik. Ez utóbbiakat a szerzők két részre osztják: a laikusokat, illetve az orvosokat és a tudományos kutatókat célba vevő levélszemétre. Módszer: A szerzők az egy éven keresztül kapott 12 986 kéretlen levél alapján a következőket állapították meg: ha az egészséggel összefüggő spamek százalékos részesedését nézzük az összes levélszeméthez viszonyítva, sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy az egészséggel összefüggő témájú kéretlen ajánlatok a második leggyakoribb spamfajták (27%) a különféle használati cikkek vásárlását szorgalmazó spamek (63%) után, messze megelőzve a többi szolgáltatást és tudományos témát ajánlgató leveleket. Eredmények: A lakosság egészségét célba vevő spamek között a legveszélyesebbnek tekinthető a laikusok részére küldött gyógyítási ajánlat (31%). Az egészséget érintő egyéb spamek közül a különböző szerek orvosságként való javallata 19%, a szexuális diszfunkció kezelésére ajánlott szerek 11% volt. A szakemberek számára küldött spamek az összes levélszemét 4%-át tették ki, köztük áltudományos újságok számára kért cikkek 68%-ban, különböző gyanús kongresszusokra való felhívás 27%-ban szerepelt. Következtetés: A spamek veszélye abban rejlik, hogy gyakran olyan egészségi problémák megoldását ígérik a laikusoknak, melyeket a jelenlegi orvosi ténykedések nem tudnak a beteg számára kielégítően gyógyítani (onkológiai, mozgásszervi, anyagcserezavarok stb.). Ezáltal nemcsak becsapják a reménykedő betegeket, de egyúttal – hatékonyságuk miatt – a betegek felvilágosítását, az egészségnevelési tevékenységet is nagymértékben rombolják. Ezen egészségügyi csalások ellen a jog eszközeivel még hatásosabban kellene fellépni, és még hatásosabb, szakmailag korrekt betegtájékoztatási módszereket szükséges kidolgoznunk. Orv Hetil. 2019; 160(43): 1706–1710.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Szabó, Miklós Szűcs, András Horváth, Eszter Székely, Gitta Pánczél, Gabriella Liszkay, Péter Holló, Norbert Wikonkál, and Péter Nyirády

Absztrakt:

Bevezetés: Az urogenitalis lokalizációban előforduló mucosamelanomáknak mind a primer, mind az áttétes esetei ritka daganatok. A primer melanomás esetek mindössze 4–5%-a extracutan eredetű, melyek általában későn kerülnek felismerésre, ezért prognózisuk rossz. Betegek és módszer: Intézetünkben az elmúlt években húgy-ivar szervi melanomát 7 esetben észleltünk. Egy amelanoticus húgycső, egy húgyhólyag, két hímvessző melanomás esetet és három metasztatikus daganatot. A megjelenésről, a kezelésről és a klinikai kimenetelről rendelkezésre álló adatokat retrospektív módon értékeltük. Eredmények: Három inoperábilis áttétes esetben palliatív, urológiai-sebészeti beavatkozás és szisztémás daganatellenes terápia történt. Négy primer urogenitalis tumorból kettő lokalizálódott a péniszre. Az egyik esetben helyi recidíva alakult ki műtéti ellátás után, azonban radikális, ismételt műtéttel a beteg másfél éve tünetmentes. A másik, igen elhanyagolt hímvessző-melanoma radikális műtét és inguinalis blokkdissectio után két évvel disszeminálódott. A nőbeteg primer húgycsőmelanomájánál az első szövettani vizsgálat primer mesenchymalis tumort írt le, a másfél évvel később kialakult recidív tumorból igazolódott a melanoma diagnózisa. A húgycsőérintettség miatt elvégzett radikális műtét 5 év tünetmentességet eredményezett, ezt követően alakult ki helyi recidíva és távoli áttét. A negyedik, először primer húgyhólyag eredetű melanomának tartott esetben a rapid progressziót mutató kórlefolyás és a tumor BRAF-pozitivitása alapján felmerült, hogy nem az elsőként húgyhólyagban diagnosztizált melanoma volt a primer tumor. Következtetés: A húgy-ivar szervi melanoma előfordulása igen ritka. Felfedezése sokszor már disszeminált állapotban történik, ezért az esetek várható prognózisa is rossz. A terápiás hatékonyságot növelő legfontosabb tényezők a korai diagnózis és a radikális műtéti beavatkozás. A cutan melanomához képest prognózisuk rosszabb, aminek hátterében a klinikai és patológiai diagnosztikus nehézség állhat. A legújabb célzott és immunterápiás szerek az áttétes betegek túlélését lényegesen javíthatják. Orv Hetil. 2019; 160(10): 378–385.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Anikó Berencsi, Edit Dósa, Balázs Nemes, Kálmán Hüttl, Péter Legeza, Zoltán Oláh, Vera Kristóf, György Acsády, and Péter Sótonyi

EG, Dym RJ, et al.: A new method for aggressive management of deep vein thrombosis: retrospective study of the power pulse technique. J Vasc Interv Radiol 2006; 17: 1043–1049 19

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Zsolt Baranyai, Ákos Balázs, Péter Kupcsulik, and László Harsányi

perforation: a continuing challenge. Ann Thorac Surg 1992; 53: 534–543. 4 Vogel SB, Rout WR, Martin TD, Abbitt PL: Esophageal perforation in adults: aggressive

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Géza Tóth, Ferenc Győry, Miklós Bodor, Csaba Molnár, and V. Endre Nagy

with more aggressive disease. Thyroid 2012; 22: 3–8. 10 Morris LG, Tuttle RM, Davies L. Changing trends in the incidence of thyroid cancer in the

Open access

: fifth edition. Crit Care 2019; 23: 98. 11 Riskin DJ, Tsai TC, Riskin L, et al. Massive transfusion protocols: the role of aggressive resuscitation

Open access

, R. and Marconato , L. ( 2015 ): Canine indolent and aggressive lymphoma: clinical spectrum with histologic correlation . Vet. Comp. Oncol. 13 , 348 – 362 . Bauer , N. B

Open access

general aggressiveness of sarcomas and their high capacity for local and distant recurrences, treatment with adjuvant chemotherapy through mesna, adriamycin, ifosfamide, and dacarbazine and radiation therapy at a dose of 44 Gy to the renal fossa and

Open access

present with less aggressive clinical stage and low recurrence. Endocr. Pathol., 2011, 22 (3), 144–149. 26 Repplinger, D., Bargren, A., Zhang, Y. W., et al.: Is

Restricted access