Search Results

You are looking at 41 - 50 of 308 items for :

  • "fejlődés" x
  • All content x
Clear All

A tanulmány első részét a Társadalomkutatás 2005/4. száma közölte. Az írás második része a továbbiakban is a személyes gondoskodást végzők adatainak áttekintésével és elemzésével foglalkozik, amely jogszabályi felhatalmazás alapján kerül rögzítésre a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központjában. Főbb megállapításai, hogy a szociális szférában örvendetes a szakképzettek számának gyarapodása, de még mindig viszonylag sok szakképzetlen is dolgozik ezeken a területeken. A szakmai képzettség megszerzése hosszú ideig tarthat és nem egyszerű feladat azoknak, akik munka mellett igyekeznek a szociális képzettséget megszerezni. Míg a szakképzettség szintje az ágazatban emelkedik ugyan, az informatikai elmaradás a közeljövőben a fejlődés akadályává válhat.

Restricted access

Öröklés (nature) és környezet (nurture) viszonya a viselkedéssel foglalkozó tudományok egyik legelcsépeltebb, mégis legkevésbé jól megválaszolt problémája. Általánosan elfogadott, hogy a környezet és a biológiai adottságok együttesen működnek közre a fejlődés hátterében, az „is” válasz azonban gyakran felszínes evidencia marad. A tanulmány kritikailag elemzi azt a szemléletet, amely a fejlődést befolyásoló biológiai és környezeti tényezőket tömbszerűen dichotóm, egymástól független kettősségként fogja fel, és a pszichológia társtudományainak (etológia, viselkedésgenetika, evolúciótan) kulcsterületein sorra veszi azokat az érvrendszereket, amelyek túlmutatnak a biológiai determinizmus és a környezetelvűség leegyszerűsítő magyarázatain. A tanulmány amellett érvel, hogy mind teljesebben lebontsuk a „természetet” és „környezetet” szétválasztó falat, és meghaladjuk az ezzel járó berögzött előfeltevés-rendszert.

Restricted access

Az elmúlt 20 évben az igazságügyi pszichológiában végbement fejlodés alapvetoen megváltoztatta a hagyományos kriminálpszichológiáról való gondolkodásmódunkat. A kezdeti megközelítés - mely a bunözoi viselkedés pszichológiai magyarázatára, a bírósági szakértésre és a börtönbeli rehabilitáció lélektani kérdéseire fókuszált - extenzív és intenzív módon jelentosen kibovült. A pszichológia alkalmazása - különösen a nyugati országokban - polgárjogot nyert az igazságszolgáltatás teljes folyamatában (nyomozás, kihallgatás, bírói döntés, büntetés-végrehajtás), emellett elotérbe kerültek olyan kérdések, mint az áldozattá válás lélektana, a lakosság attitudje a bunözéssel szemben, a bunmegelozés pszichológiai kérdései stb. Jelen tanulmányban foglalkozunk az igazságügyi pszichológia-kriminálpszichológia elméleti, fogalmi kérdéseivel és a kriminalisztikai pszichológia tárgykörébe tartozó két témával: a bunözoi profilalkotással és a tanúkihallgatás új módszerével, a kognitív interjúval.

Restricted access

A tanulmány a modernizáció összefüggésében próbálja meg értelmezni a kilencvenes évek rendszerváltását. Abból indul ki, hogy a XX. századi magyar fejlődés egyik fontos jellemzője, hogy annak menetében időről időre gyökeres, gyors, gazdaságilag és társadalmilag megalapozatlan, ugrásszerű és ideologikus alapvetésű változások - rendszerváltások - következnek be. E társadalmi jelenségegyüttesek egyik sajátossága, hogy a magyar társadalom nem saját (szerves) fejlődési irányai és dinamizmusai, válságai és alternatívái által meghatározott úton és módon kerül olyan helyzetbe, amikor rendszerváltásra kényszerül, hanem külső, világgazdasági és nagyhatalmi-katonai korszakváltások nyomán. (Ilyen volt az első és második világháború időszaka, illetve a globálkapitalista korszakváltás.) A megalapozatlan és ugrásszerű váltások azzal kapcsolatosak, hogy a magyar gazdaság és társadalom évszázadok óta jelentősen eltérő fejlődési pályán mozog, mint a világgazdaság fejlődési irányát és dinamikáját az utóbbi évszázadokban meghatározó modernizációs trend, és amikor ez utóbbiban új irányzatok válnak dominánssá, akkor a magyar fejlődés is új pályára kényszerül. Korszakváltásokkor az eltérő fejlődésből-fejlettségből következően sajátos helyzet áll elő, hiszen részben kezelni kéne a magyar fejlődésből adódó kihívásokat, részben pedig a modernizáció új irányzataira is választ, méghozzá sikeres választ kéne adni. Ebben az értelemben a nyolcvanas-kilencvenes években is „kettős”kihívás érte az országot: egyfelől ekkorra került válságba az államszocializmus keretei közt gyors modernizációt felmutató Kádár-rendszer, másfelől akkorra dominánssá váltak a világgazdaság új modernizációs irányát meghatározó globálkapitalizmus folyamatai. Bár a két kihívás egy tőről fakadt, és egy időben jelentkezett, mégis két eltérő problémáról van szó. A tanulmány részletesen foglalkozik a rendszerváltás körülményeivel, és arra a következtetésre jut, hogyarendszerváltó politikai osztály nem adott adekvát választ a „kettős”kihívásra.

Restricted access

): A fejlődés rejtett képletei I–II. Kézirat. Elmozdulás a mélypontról – Stagnáló helyzet, avuló kilátások (2009): Tárki Sajtóközlemények. Megjelent: HVG. 2009. augusztus 9. GKI (2009): A

Restricted access

the Non-Debates of the 1970s. http://www.binghamton.edu/fbc/gaasa96.htm . Letöltés ideje: 2007. 06. 08 Béládi László – Kollár Zoltán (szerk.) (1980): Fejlődés-tanulmányok 4.: „Periférikus” nemzetek és nemzetek feletti

Restricted access

): Globalizáció, regionális integrációk és nemzeti fejlődés korunk világgazda-ságában [Globalisation, regional integrations and national development in today's world economy]. Szombathely: Savaria University Press

Restricted access

Életmű a tanyás mezővárosi társadalmasodás igézetében

Erdei Ferenc társadalomszerkezeti elemzéseinek sajátosságairól

Társadalomkutatás
Author: Bulcsu Bognár

A tanulmány Erdei Ferencnek a pályakezdéstől a második világháború végéig tartó nagy hatású szociográfusi időszakának társadalomszerkezeti elemzéseit vizsgálja. A szöveg értelmezése arra mutat rá, hogy Erdei társadalomértelmezése az általa a magyar polgári fejlődés egyetlen letéteményesének tekintett alföldi mezővárosi parasztfejlődés perspektíváján keresztül történik. Ez a társadalomfejlődés jeleníti meg számára a „paraszti autentikusságot”, megfeledkezve arról, hogy annak létrejötte valójában az Alföld adott térségének, adott korszakában létrejött különös településrendszerének speciális helyzetével magyarázható, és ennyiben erősen kétséges, hogy az az egész magyarság lényegét fejezné ki. A tanulmány másrészt Erdei ideologikus elemzésének gyökereit vizsgálva amellett érvel, hogy a korszakban keletkezett majd összes írása valójában politikai elképzelései függvényének tekinthető. Az írások társadalomképe már eredeti szándékában sem egyszerűen a társadalom jellegzetességeinek a rögzítésére törekszik, hanem a társadalom értelmezését alapvetően Erdei politikai elképzelései határozzák meg. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy Erdeinek a magyar társadalomtudományos gondolkodást máig meghatározó munkái ilyen módon az érvelés szakszerűségében mutatnak különbségeket, de nem az alapvetően elhibázott céltételezésében.

Restricted access

A tanulmány az aktuálisan elbeszélt élettörténeti epizód fejlődés-lélektani megközelítését mutatja be. Számos kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy a korai kapcsolatok sajátos énszerveződési mintákhoz vezetnek. Ebben a folyamatban a jelentést általános szervezési elvnek tekintik, és az érzelmeknek kitüntetett szerepet tulajdonítanak. Az érzelmi élmények minőségére került a hangsúly, vagyis az események érzelmi jelentésére, ami tudatos és nem tudatos folyamatokat egyaránt magában foglal. Az élettörténeti elbeszélés, legyen az beszélgetés, klinikai interjú vagy pszichoterápiás folyamatokban létrejött szöveg, nemcsak az explicit történetek szintjén ragadható meg, hanem magában foglalja a self és másik, self a másikkal reprezentációját is. Ez a klinikai munkát és az élettörténeti szövegekkel foglalkozó kutatásokat új megvilágításba helyezi. A klinikai gyakorlatban ez a megközelítés azt teszi hangsúlyossá, hogy a terapeuta és a beteg által közösen létrehozandó történet alakításában a közvetlenül nem interpretálható, szimbolikusan nem reprezentált (tehát nem elfojtás alatt lévő) implicit kapcsolati tudásnak meghatározó jelentősége van.

Restricted access

A velőcső-záródási rendellenességek a leggyakoribb és legsúlyosabb fejlődési rendellenességek közé tartoznak. A csoportba tartozó malformatiók multifaktoriális kóreredete a környezeti hatásokon túl a genetikai tényezők jelentőségére hívja fel a figyelmet. Számos tanulmány született már az idegrendszeri fejlődés genetikai hátterének megvilágítására. Ugyancsak több vizsgálat tárgyát képezték azok a jeltovábbító rendszerek (planar cell polarity jeltovábbító rendszer, sonic hedgehog jeltovábbító rendszer), amelyek alapvető szerepet játszanak az idegrendszeri fejlődés olyan folyamataiban, mint a velőlemez-képződés vagy a velőcsőzáródás. További említésre érdemes célterülete volt számos közzétett tanulmánynak a neurulatio különböző fázisait reguláló gének működésének, esetleges mutatióinak a vizsgálata. A velőcső-záródási rendellenességek kóreredetében szerepet játszó környezeti tényezők közül a legjelentősebbnek a folsav tűnik. Ennek megfelelően a folsavanyagcsere számos enzimje, illetve azokat kódoló gének esetleges hibája ugyancsak érdeklődésre számot tartó területnek számít. A szerző összefoglaló referátumában igyekezett áttekinteni a genetikai tényezők szerepét az idegrendszer fejlődése, valamint a velőcső-záródási rendellenességek kialakulása kapcsán.

Open access