Search Results

You are looking at 41 - 50 of 78 items for :

  • All content x
Clear All

alakulása és fejlesztésének főbb kérdései . Budapest : MTESZ . 14 Mujzer-Varga , K. 2007 . A reália fogalom változásai és változatai . Fordítástudomány IX ( 2 ), 55 – 84

Restricted access

Sarkady K., Zsoldos M. (1992/93) Koncepcionális kérdések a tanulási zavar fogalom körúl. Magyar Pszichológiai Szemle, 18-19 , 259-270. Koncepcionális kérdések a tanulási zavar fogalom körúl. Magyar

Restricted access

51 345 377 DULL A. (2002) Kísérlet egy tranzakcionális környezetpszichológiai fogalom operacionalizálására: a lakó-otthon összeillés empirikus

Restricted access

Absztrakt

A fehérjemolekulához kovalens kötéssel kötődő szénhidrát-molekulák glikoproteineket alkotnak. A fehérjelánchoz különböző mennyiségű és összetételű szénhidrát-molekulák kapcsolódhatnak változó sorrendben és mennyiségben. Ha a fehérjemaghoz kötötten acidikus uronsavat, SO4-gyököt lehet találni, akkor proteoglikánokról vagy kevésbé helyesen glükózaminoglikánokról szólunk. Az élővilágban fellelhetők polimannanszerkezetek. A glikoproteinek acidikus uronsav vagy szulfatált glikózaminoglikánokat csak kivételszerűen tartalmaznak. Mind a szöveti, sejtes és mátrixszerkezetek, mind a humán „szérumfehérjék” valójában döntően glikoproteinek. A glikoprotein fogalom használata a klinikai orvostudományban máig is csak nagyon gyéren fordul elő, pedig a nem adekvát szófogalom-használat nemcsak nem helyénvaló, hanem egyúttal szemléletbeli zavarral is járhat. A közlemény ezt a gyakorlatot kívánja javítani, figyelembe véve, hogy ma már a „glikobiológia” szinte önálló tudományágként funkcionál. A szerkezeti sajátosságok összesítése mellett a közlemény ennek fontos, gyakorlati következményeit kívánja pótolni, funkcionális és konkrét klinikai vonatkozásait összefoglalni. Így kerül sor a glikoproteinek szerkezeti és biológiai tulajdonságainak bemutatására, hangsúlyt helyezve a klinikai fontosságra. A közlemény kiemeli a kóros struktúra és funkció klinikai vonatkozásait. Az orozomukoidot és a szérum-immunoglobulinokat a szerző külön fejezetben tárgyalja. Orv. Hetil., 2016, 157(30), 1185–1192.

Open access

Absztrakt:

Az informális ellátás az egészségügy formális keretein kívül végzett, nem finanszírozott ápolási tevékenység, amely az idősödő társadalmakban egyre növekvő problémát jelent. Az informális ellátást az egészség-gazdaságtani elemzések gyakran figyelmen kívül hagyták, nemzetközi irodalma az elmúlt években mutatott intenzív fejlődést. A jelen összefoglaló áttekinti az informális ellátás egészség-gazdaságtani értékelésének módszertanát, beleértve a gondozói terhek objektív és szubjektív mérését, pénzügyi és nem pénzügyi értékelését és gyakorlati alkalmazásait, kiemelt figyelmet szentelve a hasznosságalapú gondozói életminőség kérdőívek (például Care Related Quality of Life – CarerQoL kérdőív) bemutatására. A gondozói életminőség az egészséggel kapcsolatos életminőségtől eltérő fogalom, a kettő nem vonható egybe, ezért együttes egészség-gazdaságtani értékelésük több szempontos döntéselemzési módszereket igényel. Ezért fontos, hogy az egészség és az általános gondozói jóllét társadalmi preferenciáit meghatározzuk, illetve a gondozói életminőség hasznosságértékeinek időbeli összefüggéseit feltérképezzük. A gondozói életminőséget mérő eszköztár hazai validálása, szélesebb körű gyakorlati alkalmazása és a döntéshozatalra kifejtett hatásainak elemzése is fontos jövőbeli kutatási feladat. Orv Hetil. 2017; 158(35): 1363–1372.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Egészségtudatosságunk fontos szerepet játszik életünkben. A fogalom magában foglalja az egészséggel kapcsolatos attitűdöket és viselkedéseket. Az egészségtudatosságra ható társadalmi háttérváltozók vizsgálata számos korábbi kutatás alapját képezte demográfiai és pszichológiai faktorok mentén. E vizsgálatok azonban általában önálló kérdések alkalmazásával történnek. Célkitűzés: Kutatásunk célja egy új, egészség-magatartást és egészséggel kapcsolatos attitűdöket vizsgáló kérdőív kialakítása és tesztelése. Módszer: Jelen kutatásban az egészség-magatartás és az egészségtudatossággal kapcsolatos attitűdök vizsgálatára szolgáló kérdőív bemutatása, valamint az erre ható tényezők feltérképezése történt meg egy debreceni mintán (Sportiskolák és Hagyományos Köznevelési Intézmények Tanulóinak Egészségmagatartása = SHTE 2017; n = 256). Eredmények: Az új, fókuszcsoportos beszélgetések tartalomelemzése alapján létrehozott, 10 alskálát tartalmazó, 35 állításos kérdőív megbízhatónak bizonyult a Cronbach-α mutató alapján. Következtetések: A korábbi kutatási eredményekkel egybehangzóan megállapíthattuk, hogy a nem, az apa iskolai végzettsége, a lakóhely típusa, valamint az objektív és szubjektív anyagi helyzet hatása szignifikánsan negatív, míg a sportolás, szubjektív egészségi és edzettségi állapot, valamint a szubjektív vallásosság hatása szignifikánsan pozitív eredményt hozott, tovább erősítve a kérdőív megbízhatóságát. Orv Hetil. 2017; 158(44): 1754–1760.

Restricted access

Mind gyakrabban alkalmazott terminus a reziliencia (rugalmasság), amely rendszerfogalom mivolta következtében gyorsan terjed a tudományágak között új kutatási területeket és célokat létrehozva. A fogalmat a társadalomtudományok terén a rizikós körülményekkel, nehézségekkel sikeresen megküzdő gyermekek és felnőttek esetében alkalmazzák. A jelenség két alapkritériumának, a rizikónak és a kedvező fejlődési kimenetelnek a vizsgálata, valamint a hátterében álló okok azonosítása intenzíven kutatott területté vált. A nemzetközi kutatások eredményeinek megismerése, a nézőpont, valamint a módszerek felhasználása és hazai vizsgálatok kivitelezése szükségszerű. Azonban a témával foglalkozó jelentős hazai tanulmányok száma igen csekély (Békés, 2002; Ribiczey, 2008; Szokoszky és V. Komlósi, 2015).

A jelenség komplexitása és jelentéstartalmának tisztázatlansága következtében számos tényezőt figyelembe kell venni a kutatások megbízhatóvá tételéhez. A tanulmány célja ezeknek a tényezőknek a számbavétele annak érdekében, hogy hozzájáruljon a hazai kutatások megtervezéséhez és kivitelezéséhez.

A kutatások felépítését és a kapott eredmények általánosíthatóságát nagyban meghatározza a reziliencia definíciója, ezért a tanulmány a fogalom meghatározásának sokféleségéből indul ki. Ezt követően a jelenség két alapkritériumának az értelmezésében és értékelésében szerepet játszó körülményeket járja körbe, valamint kitér az értékelésükhöz felhasználható módszerek összegzésére. Végül bemutatja a kedvező fejlődési kimenetel létrejöttéhez feltétlen szükséges erősségek, erőforrások és protektív tényezők koncepciójának alapfogalmait, valamint a reziliencia változókra és személyekre fókuszáló modelljeit.

Restricted access

Annak ellenére, hogy a pszichológia egy népszerű fogalma, az önbelátás nem vált középponti szervező témakörré az empirikus pszichológiában (Wilson és Dunn, 2004). A fogalom tanulmányozása során tapasztalható nehézségek az önmegismerésre irányuló törekvés és a tükröződő én kettőssége miatt merülnek fel. A szerző az alábbi kapcsolódó témák szisztematikus áttekintésére vállalkozik: a megismerő folyamatok közvetlen elérhetetlensége (Nisbett és Wilson, 1977), az önmegismerés paradoxona, az önreflexív cselekedetek motivációs és egyéb komponensei, illetve a szelfről szerzett információ szerveződésének módozatai. Ezen összefüggés mentén az önmegismerés folytatása fontosabb motivációs tényezőnek tekintendő az önmagunkról való tudáselemek egyszerű összegzésénél. Az önmegismerés tanulmányozásának lehetőségei a pszichológiában ennélfogva közvetlenül kapcsolódnak a tudományág egészének eredményeihez.„Mindaddig, amíg a kutatók nem veszik birtokukba mindazon pszichológiai folyamatoknak teljesebb áttekintését, amelyek elvezetnek az önmegítélés pontosságának és melléfogásainak megértéséhez, meglehet, korai lenne átfogó elméletek megfogalmazásához hozzálátni.“ (Dunning, 2005)Hangsúlyozván egyaránt a pszichológiai tudásunk integrálásának és a tudományterület következetességének fontosságát, a szerző kiemeli a megválaszolatlan kérdések időszerűségét.

Restricted access

A metonímiát sokáig olyan szóképnek tekintették, amely két fogalom közti érintkezési kapcsolaton, kontiguitáson alapul: az egyik fogalomnak, a kifejezőnek a nevét átvisszük a másiknak, a kifejezendőnek a jelölésére, és annak értelmében használjuk. A holisztikus kognitív nyelvészet ehhez képest átértékelte a metonímia fogalmát, akárcsak a metaforáét. Kognitivista felfogásban a metonímia elsősorban konceptuális folyamat, és ennek megfelelően a metonimikus kapcsolatok tulajdonképpen olyan konceptuális relációk, amelyek nemcsak a nyelvhasználatunkra jellemzőek, hanem meghatározzák a mindennapi gondolkodásmódunkat, viselkedésünket. Számos kutató azonban túl általánosnak tartja a kognitív metonímiafelfogást. Szerintük a metonimikus kifejezések nagyrészt elliptikus szerkezetek, s így a szavak szemantikai struktúrájából, a szintaktikai szerkezetekből, valamint a pragmatikai tényezőkből kiindulva próbálják megmagyarázni a jelenséget. A metonímia feldolgozását tesztelő pszicholingvisztikai kísérletek eredményei azonban egyelőre mindkét állítást alátámasztják. Eszerint egyes típusok megértése konceptuális relációk aktiválódása, míg más típusoké a hiányos nyelvi szerkezet rekonstruálása által történne. Úgy tűnik, a metonímia egy rendkívül összetett jelenség, ahol a különböző típusok mellett különböző feldolgozási stratégiákkal is számolnunk kell.

Restricted access

. 2006 . Az esztétika alapfogalmai. Hat fogalom története . Budapest : Kossuth Kiadó . 18 Voigt , V. 2006 . A szemiotika száz éve . Magyar Nyelv CII ( 4 ), 385 – 390 .

Restricted access