Search Results

You are looking at 41 - 50 of 134 items for :

  • "long-term experiment" x
  • All content x
Clear All

Interactions between the elements N, Cu and Mo were studied on alfalfa in 1996-1999 in a field experiment set up on chernozem loam soil with lime deposits. The ploughed layer of the soil contained 3% humus, around 5% CaCO3 and around 20% clay. Soil analysis showed that the area was well supplied with Ca, Mg, K and Mn had satisfactory Cu content, but was only poorly or moderately supplied with P and Zn. The groundwater depth was 13–15 m and the area was prone to drought. The experiment was originally set up in a split-plot design with 4N × 3Cu = 12 treatments in three replications, giving a total of 36 plots. The N rates, applied as calcium ammonium nitrate, were 0, 100, 200 and 300 kg·ha−1 and the Cu rates, in the form of CuSO4, were 0, 50 and 100 kg·ha−1. In the 5th year of the experiment the 15 m long plots were halved and the two half-plots were separated by a 1 m path. The experiment thus became a strip-split-plot design, consisting of 4N×3Cu×2Mo = 24 treatments in three replications, giving a total of 72 plots. The 48 kg·ha−1 Mo was applied in the form of (NH4)6Mo7O24·4H2O. The main results were as follows:

Restricted access

Interactions between the elements N, Cu and Mo were studied on rape in 2000 in a field experiment set up on chernozem loam soil with lime deposits. The ploughed layer of the soil contained 3% humus, around 5% CaCO3 and around 20% clay. Soil analysis showed that the area was well supplied with Ca, Mg, K and Mn, had satisfactory Cu content, but was only poorly or moderately supplied with P and Zn. The groundwater depth was 13–15 m and the area was prone to drought. The experiment was originally set up in a split-plot design with 4N × 3Cu = 12 treatments in three replications, giving a total of 36 plots. The N rates, applied as calcium ammonium nitrate, were 0, 100, 200 and 300 kg ha−1 and the Cu rates, in the form of CuSO4, were 0, 50 and 100 kg ha−1. In the 5th year of the experiment the 15 m long plots were halved and the two half-plots were separated by a 1 m path. The experiment thus became a strip-split-plot design, consisting of 4N×3Cu×2Mo = 24 treatments in three replications, giving a total of 72 plots. The 48 kg ha−1 Mo was applied in the form of (NH4)6Mo7O24·4H2O. The generative phases of flowering and ripening were characterized by drought and depression. The main results were as follows:

Restricted access

Soil water balance was studied in a 25-year-old experiment, on chernozem soil, in different crop-rotation systems (mono-, bi- and triculture) in dry (2007) and rainy (2008) seasons, in maize production. Soil water deficit values in maize production were much lower in 2008 than in 2007 in non-irrigated and irrigated plots of three crop rotation systems because of favourable precipitation supply. We found difference between the water deficit values of two irrigation treatments. We measured lower values in irrigated plots of three crop-rotation systems before sowing: non-irrigated plots in monoculture 105 mm, in biculture 101 mm, in triculture 121 mm and irrigated plots in monoculture 90 mm, in biculture 91 mm, in triculture 111 mm. Soil waterstock started to decrease with the rise in average temperature and, despite an increase in precipitation quantity, we calculated higher water deficit values. Precipitation in August and the high average temperature intensified the water deficit. Water deficit showed its highest values in early September. We examined the water balance of the soil profile in 0–2.0 m and we concluded that the water deficit of the 0.8–1.2 m soil layers was most intensive in both non-irrigated and irrigated treatments, because of significant root mass. Our results showed that irrigation had a more important influence on the yield in a dry cropyear (2007 characterized by abiotic, water stress) than in an optimum water supply cropyear (2008).

Restricted access

) ( Gombos & Nagy, 2019 ). In the scope of the experiment, in 2019 three maize ( Zea mays L.) hybrids with different maturity groups like H1 = FAO 400, H2 = FAO 330, H3 = FAO 490 were studied in long-term experiment, where the environment promotes the large

Open access

) ( Gombos & Nagy, 2019 ). In the scope of the experiment, in 2019 three maize ( Zea mays L.) hybrids with different maturity groups like H1 = FAO 400, H2 = FAO 330, H3 = FAO 490 were studied in long-term experiment, where the environment promotes the large

Open access

Different long-term experiments were carried on chernozem (Debrecen) and loamy (Hajdúböszörmény) soils. They included the most important agrotechnical, biological (hybrid) and agroecological (crop year, soil) factors in maize production. This paper evaluated the results of polyfactorial long-term experiments. For the maize the most favourable crop rotation was winter wheat (in a tri-culture) with an N 60–120, P2O5 60–70, K2O and 90–110 kg ha−1, and a density of 75–90,000 plants ha−1. The different input levels of maize crop management systems can modify an adaptive capacity to ecological conditions and the resilience of agro-ecosystems. The optimalization of agrotechnical elements reduces the harmful climatic effects. The yields of maize varied between 2–11 t ha−1 in extensive and 10–15 t ha−1 in intensive crop management systems, respectively.

Open access

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon beállított szabadföldi kísérletben vizsgáltuk a N, Cu és Mo elemek közötti kölcsönhatásokat 1994-ben zab növénnyel. Termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% körüli CaCO3-ot és 20% körüli agyagot tartalmazott. Talajelemzések alapján a terület jó Ca, Mg, K, Mn, kielégítő Cu, valamint gyenge-közepes P és Zn ellátottságú volt. A talajvíz 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A kísérletet 4N × 3Cu = 12 kezelés × 3 ismétlés = 36 parcellával állítottuk be osztott parcellás (split-plot) elrendezéssel. A N 0, 100, 200, 300 kg·ha−1, a Cu 0, 50, 100 kg/ha adagokat jelentett Ca-ammóniumnitrát, illetve CuSO4 formájában. A kísérlet 5. évében a 15 m hosszú parcellákat megfeleztük és 1 m-es úttal elválasztottuk. A kísérlet sávos split-plot elrendezésűvé vált 4N×3Cu×2Mo = 24 kezelés × 3 ismétlés = 72 parcellával. A 48 kg·ha−1 Mo-t (NH4)6Mo7O24×4H2O formában alkalmaztuk. Főbb eredmények:

— Az aszályos évben mindössze 137 mm eső esett a zab 140 napos tenyészideje alatt. A N-trágyázásra a kontrollon mért 3,8 t·ha−1 szemtermés 2,1 t·ha 1-ra zuhant. A Cu és a Mo kezelések a terméstömeget nem befolyásolták, hasonlóan a korábbi évekhez.

— A N-bőséggel emelkedett a N, Ca, K, P, S, Mg, Ni koncentrációja a bokrosodáskori hajtásban, aratáskori szalmában és szemben egyaránt, míg a Na és Ba mennyisége visszaesett aratás idején.

— A Cu beépülését mind a Cu, mind a N kínálata serkentette. A fiatal hajtás Cu-tartalma a pozitív NxCu kölcsönhatás nyomán megháromszorozódott. A Ntrágyázás kifejezettebben növelte a Cu-tartalmat, mint a Cu-trágya.

— A két évvel korábban adott 48 kg·ha−1 Mo-adag nyomán a zab vegetatív részeinek Mo-koncentrációja két nagyságrenddel dúsult és a magban is többszörösére nőtt. A termés állati fogyasztásra alkalmatlanná vált.

— Az 1 t szem + a hozzátartozó melléktermés fajlagos elemtartalma 30 kg N, 36 kg K2O, 11–13 kg P2O5, 11–14 kg CaO, 4–6 kg MgO mennyiségnek adódott. A N túltrágyázás okozta depresszió (kis termések) miatt az elemtartalom megnőtt (betöményedett) a növényi szövetekben. Az extrém nagy CaO és MgO fajlagos értékek létrejöttéhez a meszes, Ca és Mg elemekben gazdag termőhely is hozzájárulhatott.

Restricted access

Duna-Tisza közi karbonátos homoktalajon 1970-ben beállított NPK műtrágyázási kísérletünk 29. évében, 1999-ben vizsgáltuk a kezelések hatását az őszi árpa fejlődésére, termésére, elemfelvételére, valamint a talaj szántott rétegének ammóniumlaktát-ecetsav (AL) oldható PK-tartalmára. A termőhely feltalaja 1% körüli CaCO3-ot és humuszt, valamint 5–10% agyagot tartalmaz, az altalaj erősen karbonátos. A talajvíz 5–7 m mélyen található, a terület aszályérzékeny, felvehető tápelemekkel (N,P,K) gyengén ellátott. A kísérletből levonható főbb következtetések:

  1. A talajgazdagító PK-műtrágyázás nyomán az AL-oldható PK-készlet a “kielégítő” 150–200 mg/kg AL-P2O5, ill. AL-K2O tartományba emelkedett vagy meghaladta azt. A kontroll talajon mért kicsi, 1 t/ha szemtermés a mérsékelt NP-trágyázással 3 t/ha fölé emelkedett. A megnövelt NP-szintek, ill. a pótlólagos K-trágyázás érdemi terméstöbbleteket már nem adott ebben a közepesen száraz évben.
  2. A bőséges NP-trágyázással 40–50%-kal nőtt a szalma N, P, S és Sr tartalma, valamint megnyilvánult a K-Ca, K-Mg antagonizmus és a K-Ba szinergizmus. Többé-kevésbé ezek a hatások a szemtermés összetételében is nyomonkövethetők voltak. A mészlepedékes csernozjom vályogtalajon termett őszi árpával összehasonlítva megállapítható volt, hogy ezen a homoktalajon az árpaszalma szegény maradt K és Na elemekben, viszont rendkívüli módon feldúsult P, S, Sr és Ba elemekben.
  3. Az 1 t szem + a hozzátartozó melléktermés u.n. fajlagos elemtartalma 25 kg N, 13 kg K (16 kg K2O), 4 kg Ca (5–6 kg CaO), 3 kg Mg (5 kg MgO) és 8 kg P (18 kg P2O5) mennyiséget tett ki. A kiugróan nagy fajlagos P-tartalom arra utal, hogy a kolloidszegény homoktalajon a növények P-luxusfelvételre képesek a P-ral feltöltött talajon, a növényi P-felvétel kevéssé akadályozott.
Restricted access

Összefoglalás

Duna-Tisza közi meszes homoktalajon, az őrbottyáni kísérleti telepünkön beállított NPK műtrágyázási tartamkísérlet 27. évében, 1997-ben vizsgáltuk a kezelések hatását a köles fejlődésére, termésére, elemösszetételére, valamint a talaj AL-oldható PK-tartalmának változására. A termőhely talaja a főbb tápelemekkel (NPK) gyengén ellátott, a szántott réteg 1% körüli CaCO3-ot, valamint humuszt tartalmaz. A szántott réteg alatti rész erősen karbonátos. Az agyagos rész a talajprofilban 5–10% között változhat. A talajvíz 8–10 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A műtrágyákat pétisó, szuperfoszfát és kálisó formájában adagolhatunk. A N-t megosztva fele ősszel és fele tavasszal, a PK trágyákat ősszel szántás előtt szórtuk ki. A kísérletből levonható tanulságok:

1. A 80 kg/ha/év N-adag, valamint a 120 mg/kg körüli AL-K2O és a 200 mg/kg AL-P2O5 ellátottság felett igazolható terméstöbbletek már nem jelentkeztek. A kontroll parcellák szem- és szalmatermését az NP-trágyázás megkétszerezte. A pótlólagos K-trágyázással a szalma tömege tovább nőtt, 3–3,5-szeresére emelkedett.

2. Az NP-trágyázás serkentette a N, P, Mg, Ca, Mn, valamint gátolta a Zn beépülését a szalma szöveteibe. A javuló K-kínálattal nőtt a K %-a, ill. csökkent az antagonista Ca és Mg felvétele. A szemtermésben a kezeléshatások kevésbé jelentkeztek. Az NP-trágyázással itt is nőtt a N és Mn koncentrációja, ill. a P-Zn antagonizmus eredőjeként gátolt volt a Zn felvétele. Döntően a szemben akkumulálódott a N, P és Zn, míg a többi 7 vizsgált elem a szalmában mutatott nagyobb mennyiségeket.

3. Az 1 t szem + a hozzátartozó melléktermés ún. fajlagos elemtartalma a kísérleti vi-szonyok között 50 kg N, 51 kg K (61 kg K2O), 15 kg Ca (21 kg CaO), 10 kg Mg (17 kg MgO) és 8 kg P (18 kg P2O5) mennyiségnek felelt meg. Ez mintegy 50%-kal több P, 70%-kal több N és Mg, 200%-kal több K és 260%-kal több Ca felvételét tükrözi, mint a kedvező évben ugyanezen fajtánál csernozjom talajon kapott és a hazai szaktanácsadásnak ajánlott irányszámok. Az extrém körülmények között, kis terméssel nyert, luxusfelvételt tükröző fajlagos értékek nem adhatnak azonban útmutatást a tervezett termés elemigényeinek számításához.

Restricted access

Abstract  

This paper discusses the development of novel liquid phase quartz crystal resonant sensor technologies for label free, real-time detection of pharmaceutical applications.New crystal oscillator technologies are introduced alongside crystal mounting and flow cell designs circumventing more traditional approaches to yield greater robustness, reliability and sensitivity. Data for standardised long-term experiments is presented and analysed with respect to reproducibility and stability and comparisons made with surface plasmon resonance.

Restricted access