Search Results

You are looking at 41 - 50 of 947 items for :

  • "mental health" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Bíró, Ilona Balajti, Róza Ádány, and Karolina Kósa

A leendő orvosok vélemény- és attitűdformáló hatása, példaképszerepe az egészséggel kapcsolatos ismeretek és szemlélet formálásában nemcsak a betegek, hanem rajtuk keresztül a hozzátartozók, a tágabb népesség körében is érvényesül. Azért fontos megismerni már tanulmányaik során egészségmagatartásukat és az arra ható tényezőket, hogy azt szükség esetén formálni lehessen. Célkitűzések és módszer: A jelen vizsgálat az orvostanhallgatók egészségi állapotának és egészségmagatartásának felmérése céljából történt a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma Általános Orvostudományi Karának I–V. évfolyamain magyar nyelven tanuló orvostanhallgatók körében, kérdőíves adatfelvétellel. A kérdőív a demográfiai adatokon túl az egészségi állapotra és az egészségmagatartásra vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Eredmények: A debreceni orvostanhallgatók közel háromnegyede jónak, illetve nagyon jónak ítéli egészségi állapotát; csaknem mindannyian úgy vélekednek, hogy sokat, illetve nagyon sokat tehetnek az egészségükért. A hallgatók csaknem kétharmada soha nem dohányzott; 15%-uk napi rendszerességgel szív cigarettát. Alkoholt a hallgatók több mint négyötöde fogyaszt, de leginkább csak alkalmanként. Egynegyedük kipróbált már valamilyen kábítószert, a leggyakrabban marihuánát, illetve altatót és nyugtatót orvosi javaslat nélkül. A debreceni orvostanhallgatók adatait az átlagnépesség azonos korosztályával összehasonlítva elmondható, hogy az orvostanhallgatók közül kevesebben dohányoznak, és a naponta dohányzók aránya is kisebb; közel 50% a heti rendszerességgel italozók aránya. Következtetések: Az orvostanhallgatók közt korábban történt felmérések és a jelen vizsgálat eredményeit összehasonlítva a szerhasználat gyakorisága nem emelkedett lényegesen. Aggasztó azonban, hogy a hallgatók körében szignifikánsan magasabb a lelki egészség zavarára utaló pontszám átlaga, mint a hasonló korú átlagnépesség körében.

Restricted access

display is not to a specific activity, but to the natural setting, nature and the outdoors. I, therefore, suggest that there is an opportunity to link research on behavioral addictions and research on the mental health effects of exposure to nature

Open access

186 93 Butler, J.R. & S.L. Gasson (2005) ‘Self-Esteem/Self-Concept Scales for Children and Adolescents: A Review’, Child and Adolescent Mental Health 10, 190

Restricted access

. A. ( 2015 ). Bifactor analysis of the Mental Health Continuum- Short Form (MHC-SF) . Psychological Reports: Measures and Statistics , 116 ( 2 ), 438 – 446 . https:// dx.doi.org/10.2466/03.02.PR0.116k20w6 . Diener , E. ( 1984 ). Subjective

Open access

Tanulmányunkban bemutatjuk az Aspirációs Index rövidített, 14 tételes változatát. A kérdőív a hosszú távú, általános célok felmérésére szolgáló mérőeszköz, mely az intrinzik (fejlődés, kapcsolatok, közösségi elkötelezettség), az extrinzik (gazdagság, hírnév és jó megjelenés), illetve az egészséggel kapcsolatos motivációkat térképezi fel. A rövidített kérdőív megbízhatóságát és érvényességét egy 518 fős és egy 341 fős mintán ellenőriztük. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Életcél Kérdőívet, az Élettel Való Elégedettség Skálát alkalmaztuk, valamint az Életcél és Kapcsolatok alskálát a Rahe-féle Stressz és Megküzdés Kérdőívből. Az extrinzik és intrinzik célok egymástól nagy mértékben független változóknak bizonyultak, s különböző módon viszonyulnak az egészségmagatartás és lelki egészség mutatóihoz is. Az intrinzik célok fontossága pozitívan járt együtt az élet értelmességének érzésével, illetve az élettel való elégedettséggel, és negatívan a depresszív tünetek gyakoriságával, az extrinzik célok fontossága viszont nem mutatott összefüggést ezekkel a változókkal. Az egészséggel kapcsolatos célok nem képeztek független faktort, de nem is voltak egyértelműen besorolhatók az extrinzik illetve intrinzik célok közé. Az adatokból kiderül továbbá, hogy a célok fontosságának értékelése összefügg olyan szociodemográfiai változókkal, mint a nem, a kor, a képzettség és a vallásosság. Ez arra utal, hogy a mérőeszközzel folytatott vizsgálatokban ezeknek a tényezőknek a szerepét érdemes figyelembe venni. Eredményeink megerősítik, hogy a Rövidített Aspirációs Index megfelelő mérőeszköz, mely jól használható akár nagy mintán végzett adatfelvételek során is. Segítségével feltérképezhetők az általános, gyakran előforduló célokhoz kapcsolódó személyes viszonyulások, melyek a mindennapi magatartást, és így a testi és lelki egészséget is befolyásolják.

Restricted access

-related risks during this pandemic ( Stavropoulos et al., 2019 ; Wartberg, Kriston, & Kammerl, 2017 ). Furthermore, mental health professionals must provide emotional support and advice on coping strategies to relieve pandemic-related stress in individuals

Open access

957 961 Wig, N.N. (1999): Mental health and spiritual values: a view from the east. Int. Rev. Psychiatry 11 : 92-96. Mental health and spiritual

Restricted access

., Varnik, P., Ziberna, J. & Postuvan, V. (2012) Suicide Prevention for Youth – A Mental Health Awareness Program: Lessons Learned from the Saving and Empowering Young Lives in Europe (SEYLE) Intervention Study. BMC

Open access

This commentary supports the argument that there is an increasing tendency to subsume a range of excessive daily behaviors under the rubric of non-substance related behavioral addictions. The concept of behavioral addictions gained momentum in the 1990s with the recent reclassification of pathological gambling as a non-substance behavioral addiction in DSM-5 accelerating this process. The propensity to label a host of normal behaviors carried out to excess as pathological based simply on phenomenological similarities to addictive disorders will ultimately undermine the credibility of behavioral addiction as a valid construct. From a scientific perspective, anecdotal observation followed by the subsequent modification of the wording of existing substance dependence diagnostic criteria, and then searching for biopsychosocial correlates to justify classifying an excessive behavior resulting in harm as an addiction falls far short of accepted taxonomic standards. The differentiation of normal from non-substance addictive behaviors ought to be grounded in sound conceptual, theoretical and empirical methodologies. There are other more parsimonious explanations accounting for such behaviors. Consideration needs to be given to excluding the possibility that excessive behaviors are due to situational environmental/social factors, or symptomatic of an existing affective disorder such as depression or personality traits characteristic of cluster B personalities (namely, impulsivity) rather than the advocating for the establishment of new disorders.

Open access