The embedded narrative of Adrastus (Stat. Theb. 1. 577–668) is full of verbal repetition and is echoed in later parts of the epic, especially the Nemean episode (Theb. 4–6). This paper investigates these intratextual parallels and tries to pin down the effects of these echoes. The verbal repetition highlights motifs that play an important role in the Thebaid as a whole and connects characters, events, motifs and episodes. This intratextuality sometimes creates unity, sometimes — contrarily — discontinuity or ambiguity. This article is a case study of Statius’ intratextual poetics, a field that has thus far received little attention in scholarship on the Thebaid.
Abstract
The study of the aesthetic genres reveals important design features of cognition, in how complex higher-order abilities are organized mentally. An evolutionary perspective frames this research in a way that considers the componential nature of language-related abilities in particular. In addition, it directs our attention to the important problem of understanding how different abilities are related. In this review of the research the focus will be on poetic and narrative abilities: (1) as they develop in children, (2) how the component sub-structures of poetry and narrative might be represented cognitively, and (3) how they may have emerged in early humans. Crucially, the analysis of component structures implies understanding how they interact in performance, and more interestingly how different abilities and faculties share competence modules and processing mechanisms in common. This approach helps put the discussion regarding the relative weight of domain-specific and domain-general structures into perspective, potentially reconciling some seemingly opposing viewpoints in evolutionary science and in the study of language development.
Absztrakt
A személyes önéletrajzi emlék élménygazdagságát az emlékezetkutatás két megközelítésben vizsgálja: az élmény és az elbeszélés felől. A felidézés során átélt élményállapot feltárása fenomenológiai ítéleteken alapuló kérdőíves eljárások segítségével történik. Más módszerek az elbeszélt emlékből kiemelhető epizodikus tartalmakra koncentrálnak. Első vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy a felidézést kísérő szubjektív élmény hogyan bontható fel. Az egyik legelterjedtebb élményskála (MCQ; Johnson, Foley és mtsai, 1988) módosított magyar változatának (m-MCQ) tételeit 214 személy adatai alapján a következő öt faktorba soroltuk: (1) Általános élénkség; (2) Idői lokalizáció és idői integráció; (3) Érzelmi intenzitás és személyes jelentőség; (4) Szenzoros részletek; (5) Újraélés gyakorisága. Második vizsgálatunk arra a kérdésre irányult, hogy az emlékezeti élmény mennyiben feleltethető meg az elbeszélt önéletrajzi esemény tartalmának. Ennek feltárásához az m-MCQ faktorait összevetettük az Önéletrajzi Interjú eljárásban (Autobiographical Interview, AI; Levine, Svoboda és mtsai, 2002; Szőllősi, Büki és Kónya, 2011) kidolgozott epizodicitás-mutatókkal. Az összehasonlítás rámutat a fenomenológiai ítéletek, illetve az emlékezeti elbeszélés elemzésén alapuló eljárások hasonlóságaira és különbségeire.
Folk narrative research
J. Pentikäinen-T. Juurikka eds., Studia Fennica, 20. Helsinki, 1976
Narrative and communication
An attempt to formulate some principles for a theoretical account of narrative
4 23 Griffin, L.J. (1993): Narrative, Event-Structure Analysis, and Causal Interpretation in Historical Sociology. American Journal of Sociology , 98 (5): 1094
