Search Results

You are looking at 41 - 50 of 729 items for :

  • "psychometrics" x
  • All content x
Clear All

, M.K., & Bede, A.V. (2010). The Questionnaire for Eudaimonic Well-Being: Psychometric properties, demographic comparisons, and evidence of validity. Journal of Positive Psychology , 5 (1), 41—61.

Restricted access

Háttér: A kiégés prevalenciája a humán szolgáltató szektorban dolgozók, így az orvosok körében is magas. A Maslach Kiégés Leltár egészségügyi dolgozók kiégésének mérésére szolgáló verziójának (MBI-HSS) validitását és reliabilitását számos országban elvégezték, de Magyarországon egyelőre nem állnak rendelkezésre a kérdőív pszichometriai jellemzőire vonatkozó adatok. Célkitűzés: Az MBI-HSS magyar változatának pszichometriai elemzése, reliabilitásának és validitásának vizsgálata, valamint a szomatikus és pszichés betegségekkel való kapcsolatainak feltérképezése. Módszerek: A keresztmetszeti vizsgálatba 420 orvost vontunk be. Az MBI-HSS belső konzisztenciáját megerősítő faktorelemzéssel és tételelemzéssel végeztük. Kritérium-validitását a Karasek-féle Követelmények-kontroll-támogatás Kérdőív bevonásával, útelemzéses eljárással teszteltük. A testi és pszichés megbetegedésekkel való összefüggéseket Mann–Whitney-próbával elemeztük. Eredmények: Az MBI-HSS magyar változatának faktorelemzése az eredeti teszthez hasonlóan megerősíti a háromfaktoros struktúrát. Megfelelő illeszkedést a kérdőív 19-itemes változata mutat, mely nem tartalmazza a 14., 21. és 22. tételt. Mindhárom dimenzió belső konzisztenciája megfelelő. A kritérium-validitás vizsgálata az MBI-HSS skálák elvárt összefüggéseit támasztotta alá a munkahelyi stressz különböző dimenzióival. Emellett a kiégés szignifikáns kapcsolatot mutat daganatos és kardiovaszkuláris betegségekkel, illetve a pszichés megbetegedésekkel. Következtetés: Az MBI-HSS 19-tételes magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult a kiégés mérésére orvosok körében. A mérőeszköz felhasználható a humán szolgáltató szektorba dolgozók kiégésének vizsgálatára.

Restricted access

Jelen tanulmányban bemutatjuk a Groningen Alvásminőség Skála (Groningen Sleep Quality Scale) magyar verziójának 201 személy adatain nyugvó pszichometriai jellemzőit. A skálát két független mintán — 123 egyetemista és 78 pszichiátriai beteg által kitöltött kérdőív alapján — vizsgáltuk meg. A Groningen Alvásminőség Skála belső reliabilitása mindkét minta esetében kifejezetten jónak bizonyult, a Cronbach alfa értéke mindkét esetben meghaladta a 0,85-ös értéket. A skála validitás vizsgálatát 4 különböző kérdőív — a WHO jóllét kérdőív rövidített változata (WBI-5), a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata (BDI-R), a Szubjektív Testi Tünet Skála (PHQ-15) és a Vonásszorongás kérdőív (STAI-T) segítségével végeztük el. A négy kérdőív adatai és az egyes kérdőívek alvásminőségre vonatkozó tételei mindkét mintán szignifikáns és közepesen erős korrelációt mutattak a Groningen Alvásminőség Skálán nyert eredményekkel. A skála bináris logisztikus regresszió analízise alapján a WHO-5, a PHQ-15 és (tendenciaszinten) a BDI-R szignifikáns hatása a teljes variancia egynegyedét magyarázta meg. Az eredmények alapján a Groningen Alvásminőség Skála magyar verziója kifejezetten jó pszichometriai jellemzőkkel bír, ezért úgy véljük, hogy a skála értékesen bővítheti a szubjektív alvásminőséget vizsgáló mérőeszközök sorát.

Restricted access

Tanulmányunkban azt az utat szeretnénk bemutatni, ahogyan kutatásaink során eljutottunk a kiégés és az érzelmek összefüggésének vizsgálatához. Röviden ismertetjük a kutatási előzményeket – a 2005-ben, egészségügyi dolgozók körében végzett vizsgálat legfontosabb eredményeit –, majd részletesen bemutatjuk az érzelmi munka vizsgálatára használt mérőeszköz hazai adaptálásának folyamatát. Módszer: a Frankfurti Érzelmi Munka Skála érvényességének és megbízhatóságának vizsgálatát 327 fős, autóbuszvezetőkből és pedagógusokból álló mintán végeztük el. A fogalmi érvényesség feltáráshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet és a Maslach-féle Kiégés Kérdőívet használtuk. Eredmények: a faktoranalízis az eredeti kérdőív legtöbb skálájának érvényességét igazolta, ám a kérdőív magyar változatán két skála, az Érzékenységgel kapcsolatos követelmények és az Érzelmi Disszonancia megbízhatósági mutatói nem kielégítők. Következtetések: a kérdőív használható hazai viszonylatban, bár érdemes tovább vizsgálni, hogy kulturális különbségek vagy egyéb okok állnak-e az eltérő eredmények hátterében.

Restricted access

A tanulmány második része bemutatja a személyes célok felmérésének módszertani vonatkozásait: az eljárás során alkalmazható különféle értékelési lehetőségeket, valamint a megbízhatóság és érvényesség kérdéseit. A személyes célok felmérése többlépcsős folyamat, melynek segítségével komplex képet alkothatunk a személy életében jelenlévő célok tartalmáról, az azokhoz kapcsolódó kognitív és affektív értékelésekről. Az eljárást egy 512 főből álló minta adataival demonstrálom. A kérdőíves vizsgálat során felmértük a személyes tervek autonóm és kontrollált motivációjának mértékét (okozás észlelt helye, SHELDON, ELLIOT, 1999), valamint az intrinzik és extrinzik életcélok fontosságát (Rövidített Aspirációs Index). Az eredmények alapján igazolható volt mind az egyes eljárások megbízhatósága, mind konvergens és divergens validitásuk: a személyes tervek autonóm motivációja közepesen korrelált az intrinzik célok, a kontrollált motiváció pedig az extrinzik célok fontosságával. Az autonóm és intrinzik jellemzők továbbá pozitív, míg a kontrollált és extrinzik jellemzők negatív kapcsolatban álltak a pszichológiai jólléttel (élettel való elégedettség és az élet értelme). Az elvárásokkal ellentétben azonban az autonóm és intrinzik, valamint a kontrollált és extrinzik jellemzők interakciója nem jelezte előre a pszichológiai jóllét mértékét. Összességében mind az elméleti megfontolások, mind a gyakorlati tapasztalatok arra mutatnak, hogy a célok felmérése hasznos, megbízható és rugalmasan alkalmazható eszközt jelent mind a kutatás, mind a gyakorlat számára.

Restricted access

Elméleti háttér

A pszichológiai jóllét a pozitív pszichológia egyik legfontosabb kutatási területe. Az elmúlt tíz évben tapasztalható fejlődést az elméleti modellek területén a mérőeszközök is követik. Ugyanakkor serdülőkorban még életkorilag nem várható el a pszichológiai jóllét összetevőinek teljes kibomlása. Erre a kihívásra ad választ az Engagement, Perseverance, Optimism, Connectedness, and Happiness Measure (EPOCH kérdőív).

Cél

A vizsgálat célja az EPOCH kérdőív magyar adaptálása volt. Ennek során a magyarra fordított kérdőív strukturális megbízhatóságát, konkurrens, diszkrimináns és inkrementális validitását vizsgálatuk.

Módszer

A vizsgálatban 758, 14–19 év közötti középiskolás vett részt. Szülői beleegyezés után egy kérdőívcsomagot töltöttek ki, amely az EPOCH kérdőív magyar fordításán kívül általános jóllétet, élettel való elégedettséget, szükségletkielégítettséget és általános kötődést mérő kérdőíveket tartalmazott.

Eredmények

A konfirmatív (megerősítő) faktorelemzés alapján adataink jól illeszkedtek az eredeti modellel azonos ötfaktoros struktúrához. Az egyéb kérdőívekkel mutatott átlagosan közepes erősségű korrelációs együtthatók alapján elmondhatjuk, hogy az EPOCH-H kérdőív dimenziói megfelelő mértékben vágnak egybe és térnek el a jóllét hagyományosan mért mutatóitól. Az EPOCH-H kérdőív dimenziói a hagyományos jóllétmutatók hatását kontrollálva is szignifikáns kapcsolatot mutattak az általános kötődés és a pszichológiai szükséglet-kielégítettség dimenzióival.

Következtetések

Az EPOCH-H kérdőív egy életkorilag adekvát, a nemzetközi főáram elméleti modelljeihez jól illeszkedő mérőeszközt kínál azon kutatóknak, akik a serdülők jóllétét önkitöltős eszközzel és több dimenzió mentén kívánják vizsgálni.

Open access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Beatrix Barcsi, Katalin Hollódy, Bernadette Péley, Krisztina Dorn, Kathryn A. Kerns, Sándor Rózsa, Imre A. Török, and János Kállai

Background

This study examines the Kerns’ Security Scale (KSS) that is a self-report questionnaire to assess school-age children’s certain family-related experiences, and is widely used in the United States and in certain European countries.

Objectives

The aim of the present investigation is to review the factor structure of the KSS in Hungarian population and to describe the characteristics of the scales in an Eastern-Central European country, as well as to check its external validity by the Child Depression Inventory, and to evaluate its feasibility in clinical practice and school psychology services.

Methods

The sample consisted of 323 primary and secondary schools students (137 boys and 186 girls), aged 10–18 years. They completed the Kerns’ Security Scale and the Child Depression Inventory.

Results

statistical analysis has revealed that the items of the security questionnaire can be divided into three subscales, namely: Reliance, Availability, and Autonomy support. The mothers’ subscale scores are higher than fathers’ subscale scores (Reliance: t = 7.1, p < .001; Availability t = 8.9, p < .001; Autonomy support t = 3.2, p < .01).

Conclusion

The results supported the three factor model of the KSS, and recommended to apply for clinical practice and in school psychology services.

Open access

Tanulmányunkban bemutatjuk a Poszttraumás Növekedésérzés Kérdőív hazai adaptációját. A Tedeschi és Calhoun által publikált kérdőív egy olyan mérőeszköz, amely a veszteségekkel járó, súlyosan stresszkeltő életeseményekkel való megküzdésből fakadó pozitív változások azonosítására szolgál. Az eredeti kérdőív öt faktort mér: az élet fokozott értékelése, jelentéstelibb interperszonális kapcsolatok megélése, a személyes erő érzetének fokozódása, új lehetőségek felfedezése, spirituális élményekkel való gazdagodás. A kérdőív érvényességét és megbízhatóságát egy 328 fős kényelmi mintán ellenőriztük. A validitásvizsgálathoz a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőívet, a Társas Támogatás Kérdőívet, a Sielberger-féle Vonásszorongás Kérdőívet, a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, a Tíz Tételes Személyiség Kérdőívet és a Rövidített Aspirációs Indexet alkalmaztuk. A Poszttraumás Növekedésérzés Kérdőív belső konzisztenciája jónak bizonyult (Cronbach-alfa = 0,94), és a kérdőív teszt-reteszt megbízhatósága (r = 0,90; p<0,01) is kiváló. Az érvényességi vizsgálathoz használt mérőeszközökkel a kérdőív az elvárásoknak megfelelő irányú, gyenge és közepes erősségű kapcsolatot mutatott, amit a divergens validitás bizonyítékaként fogadtunk el. A Poszttraumás Növekedésérzés Kérdőíven végzett megerősítő faktorelemzés azonban nem erősítette meg az eredeti faktorstruktúrát. A kérdőív a pszichometriai mutatók alapján, és a külföldi adatokkal összhangban, érvényes és megbízható mérőeszköznek bizonyult. A mért változó független konstruktumnak tekinthető, amely alkalmas a traumát átélt személyek fejlődésének mérésére.

Restricted access

psychometric properties of the Hungarian version of the Revised Life Orientation Test (LOT-R) . Magyar Pszichológiai Szemle , 65 ( 2 ), 273 – 294 . Bond , T. , & Lang , K. ( 2018 ). The

Open access

severe distress and to study if behavioral addictions are increasing problems in western society. Thus, validated tools are required to assess disease-specific symptoms in adolescents. There are now several robust psychometric tools that assess

Open access