Search Results

You are looking at 41 - 50 of 79 items for :

  • "rule of law" x
  • All content x
Clear All

The concept of humanitarian intervention evolved as a subset of laws that govern the use of force and now, it occupies an institutional position alongside Security Council authorization and self-defense as a legitimate and legal reason for war. Humanitarian intervention and use of force both are highly controversial yet widely accepted. This paper will evaluate whether humanitarian intervention is legitimate under international law. Humanitarian intervention contradicts the United Nations Charter but state practice developments since the Second World War have made it legitimate under a number of circumstances. Those who have argued for its legitimacy cite international norms and state practice to support the assertion that the provision for military aggression is no longer what is enshrined in the UN Charter. The debate on the legality of humanitarian intervention indicates that it could either be legitimate or illegitimate depending on how one comprehends the construction, changing and representation of international law. It is certain that there are no definite answers to these questions. This uncertainty is now fundamental since the legitimacy of humanitarian intervention is indeterminate. Discussions over this law have not solved this puzzle. It remains legal and illegal at the same time, with recent cases not withstanding depending with the circumstances. This paper evaluates the repercussions of this finding for the sake of the rule of law in world politics. The paper suggests that customary prominence that scholars place on compliance with international law is misplaced. The power of international law from scholars’ point of view comes from its capacity to shape the terrain for balance of political power in international relations rather than differentiating rule followers and rule breakers. International law should be perceived as a resource for state use rather than a fixed standard of evaluating behavior.

Full access

Absztrakt

Az aktív eutanázia 2015-től gyakorolható legálisan Kolumbiában. Kaliforniában 2016-tól hatályos az asszisztált öngyilkosságról szóló törvény. Míg az aktív eutanázia jogintézménye idegen az Amerikai Egyesült Államok jogrendjétől, addig az asszisztált öngyilkosság szabályait az oregoni minta alapján mind több tagállamban vezetik be. Dél-Amerikában nem Kolumbia az első ország, ahol az aktív eutanázia jogintézményét legalizálták: 1932 óta Uruguayban már törvényes az aktív eutanázia. Az észak-amerikai jogi tradíció nagymértékben eltér a dél-amerikai jogi hagyományoktól. Mindkét példa idegen a közép-európai jogrendektől. Magyarországon és a legtöbb európai uniós tagállamban csak a passzív eutanázia legális. A Benelux államokban az aktív eutanázia törvényes, mivel az Európai Unió szupranacionális joga nem tiltja ezt. Az európai uniós jog azonban nem kötelezi a tagállamokat az aktív eutanázia vagy az asszisztált öngyilkosság jogi lehetőségének megteremtésére. Orv. Hetil., 2016, 157(5), 174–179.

Restricted access

). Stumpf , I. , Eros állam – alkotmányos korlátok [Strong state – constitutional limits] (Századvég Kiadó 2014 ). Stumpf , I. , ‘ Rule of Law, Division of Powers

Full access

A szerző F. Braudelnek a történelem síkokra bontását felvázoló elméleti alapjából kiindulva teszi fel a kérdést, hogy a magyar történelemben a modernizáció milyen távú folyamat. Ehhez előbb tisztázza, hogy mit is jelent a modernizáció fogalma, és melyek a korszerűség mutatói. A folyamatban ma a legfontosabb tényező a centrum és a periféria, az előbbi fejlődése pedig jelentős mértékben az utóbbi rovására történik. A megkésettség a periférián, különösen a globalizált világgazdaságban külső minta követését jelenti. Nincs azonban mechanikus, lineáris fejlődés, importált eszmékkel és intézményekkel a társadalmat nem lehet átalakítani. A modernizáció csakis az adott ország lehetőségeire építve bontakozhat ki.Ezt követően a szerző áttekinti a magyarországi modernizáció folyamatát, és megállapítja, hogy a XXI. század első évtizedében hatalom nélküli országgá vált. A továbbiakban azt vizsgálja, hogy a politikai rendszer mennyiben képes és hajlandó észlelni és kezelni a társadalom problémáit, konfliktusait, változásait. Ebben az összefüggésben vizsgálja a politikai struktúrát, kultúrát, annak premodern elemeit. Megállapítja, hogy az államszervezet és a pártstruktúra inadekvát elemei gátolják a modernizációt. Egyebek között a pártrendszer sem alkot még modern pártstruktúrát. A pártok a súlyos gazdasági helyzetben kényszerpályán mozognak, bizonytalan a társadalmi bázisuk és „izmusok” terhelik őket.A szerző külön részben foglalkozik a jog uralmával, a jogbiztonsággal, a hatósági és emberi magatartással, a jogszerű működéssel. Az elmúlt húsz esztendő választási és kormányzati gyakorlata alapján megállapítja, hogy az anomikus társadalmi jelenségek nem segítik elő a modernizáció folyamatát. Egyelőre azonban a gazdasági válság és a befejezetlen modernizáció megoldási módozatai váratnak magukra, illetve bizonytalanok.

Restricted access

Report of the Presidential Commission for the analysis of the political and constitutional regime — To consolidate the rule of law, 2008, available at: http://www.presidency.ro/static/ordine/CPARPCR/Raport_CPARPCR.pdf. In this

Full access

Rule of Law and Economic Development . Brookings Institute Press , Washington D.C. Dizard , J. ( 2015 ): US Experiment in Paying for Higher Education gets a Failing

Restricted access

. The Limits of Law Alvarez, J. E. (1991): Promoting the &Rule of Law& in Latin America: Problems and Prospects. George Washington Journal of International Law and Economics , 25

Restricted access

Introduction to Legal Reasoning 2009 Schauer, F. (1991): Rules and the Rule of Law. Harvard Journal of Law and Public Policy 14

Full access

1982 Scalia, A. (1989): The Rule of Law as a Law of Rules. The University of Chicago Law Review 56(4): 1176

Restricted access
Hungarian Journal of Legal Studies
Authors: Miklós Könczöl, Viktor Olivér Lőrincz, and Gábor Kecskés

, ' International Indices as Models for the Rule of Law Scoreboard of the European Union: Methodological Issues ' ( 2017 ) MPIL Research Paper Series No. 2017-21 < https://ssrn.com/abstract=3032501 > accessed 20 September 2019

Free access