Search Results

You are looking at 51 - 60 of 65 items for :

  • "Disturbance" x
  • Chemistry and Chemical Engineering x
  • All content x
Clear All

: osteopenia which has been observed during the Project Gemini, sleep disturbances [ 1 ], or space motion sickness, just to mention a few [ 2 ]. In addition, the short shelf life (typically less than 1 year) of pharmaceuticals in space adds another layer of

Open access

anyhow responsible for complex product topology [ 52 , 53 ]. Variously activated disturbances are often amplified until a marked difference in the progress of the tips and depressions of the perturbed reacting interface occurs, making the image of

Restricted access

disturbances and easier method transferability. The proposed method shows better HPLC performance with advances over the reported methods investigating THZ and FLM. These advances include chromatographic characters and general separation method improvements

Open access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Marianna Papp, János Balogh, Krisztina Pintér, Szilvia Fóti, Péter Koncz, Marian Pavelka, Eva Darenova, and Zoltán Nagy

Az utóbbi évtizedben zajló kutatások kimutatták, hogy a talajok CO2-kibocsátása jelentős napi és szezonális változékonyságot mutat. A manuális mérőrendszerekkel azonban ez nehezen követhető nyomon. Éppen ezért megjelent az igény a nagyobb időbeli felbontású automata mérőrendszerekre, több gyártó készítette el saját fejlesztésű műszerét. Ezeknek a rendszereknek a hátránya, hogy drágák és többnyire zárt rendszerben működnek, ahol a bonyolult kamranyitó-záró mechanika csökkentheti a működésbiztonságot. További hátrányt jelent a kamrák meglehetősen nagy mérete, ami miatt gyepállományokban nehezen alkalmazhatók.Az általunk kifejlesztett nyílt rendszerű mérőeszköz alkalmasnak bizonyult ezen problémák kiküszöbölésére: a kisméretű kamrák (d = 5 cm) könnyen elhelyezhetők a növények között, nyílt rendszerben nem szükséges kamranyitó-záró mechanikát építeni, és a rendszer olcsón kivitelezhető.A kifejlesztett 10 kamrás mérőrendszer kalibrálását laboratóriumi körülmények között végeztük el, valamint összehasonlítottuk terepi mérések segítségével egy nemzetközileg is hitelesnek számító mérőrendszerrel. A kapott eredmények szerint a kifejlesztett mérőrendszer alkalmas hosszú időtartamú automata-mérésekre, segítségével nagy mennyiségű adat nyerhető.

Restricted access

The present state of our landscapes is not only the result of various natural processes, but of the anthropogenic effect that humankind had since its occurrence within the landscape. These processes reach back as far as the beginning of the known archaeological eras. One of the major problems in the reconstruction of landscape evolution is bridging the gap between the archaeologically well-defined periods and the extensively documented last three centuries. Remains of the various archaeological periods are conserved in the soil and form part of the soil’s memory function; but soils develop and might get destroyed over time. However, soils also bridge the heritage of once lived cultures with those events of the last few centuries that are reconstructable, based on written and map sources. It must be noted that the possibility of human-induced soil destruction is significantly higher within the mentioned centuries, therefore the understanding of land-use changes, land-use trajectories are essential in assessing the possible degradation of soils, archaeological sites and heritage.The present contribution attempts to integrate the tools of geoarchaeology, soil science and landscape ecology with the archaeological knowledge of the Cikola valley (Mezőföld, Hungary). The historic land-use changes within the target area of the valley were detected and quantified with the trajectory tracking method. This was compared to soil conditions, geoarchaeological data and to information collected through on-site archaeological field walking. The comparisons of archaeological sites that have been less or more intensively used in the past, differ both in soil conditions, and in the condition of the archaeological phenomena they preserve. The trajectory values gave a good estimate on the possible and predictable disturbance of the archaeological phenomena preserved at the examined sites.

Restricted access

The applicability of the chloroform fumigation extraction method was tested for detecting soil microbial biomass and p-nitrophenyl phosphate (pNP) for acid phosphatase activity to study their response to heavy metal pollution in the rhizosphere soil of planted willow (Salix sp.).   The experimental site was located in the Toka River Valley (North-East Hungary) along the riverbank that had been severely polluted by flooding. The river had transported heavy metal and arsenic ions from several heaps deposited imprudently near a historic lead and zinc mining site. A phytoremediation experiment was set up by planting willow trees with the aim of extracting toxic elements from the soil. A strong significant difference between the control and the metal-contaminated rhizosphere soils resulted much lower microbial biomass values in the polluted soils, which suggests disturbance in the organic matter transformation dynamics. A significant increase in acid phosphomonoesterase activity was determined in the soil due to the pollution. The phosphatase enzyme production of living organisms may be stimulated by the measured higher moisture content and significantly lower LE-soluble phosphorus content of the polluted soil samples. The correlation established between soil water content and phosphatase activity was positive (r = +0.85), while that between LE-P content and phosphatase activity was negative (r = -0.69). The most important stimulating effect was attributable to the lower available phosphorus content, resulting from the heavy metal (Pb, Zn) content of polluted soil. Both measured biological parameters therefore were suitable for indicating soil pollution, but the change was adverse, the biomass decreased, while phosphatase activity increased. Microbial biomass and phosphatase activity were not correlated, indicating the different account of ecological factors that alter the biological properties of a soil.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Barbara Simon, E. Michéli, G. E. van Scoyoc, and et al.

The Typic Haplustalfs soils (Karád and Oltárc) and the Typic Ustochrepts (Gödöllő) are developed on loess, and on aeolian sand parent material, under forest vegetation, resp. The Dystric Ustochrepts (Velem) soil formed on metamorphic schist parent material and had forest vegetation, while the Typic Medisaprists (Zalavár) soil developed on peat parent material and had marsh vegetation.   Based on this study the spatial variability of surface pH samples indicate that the TIM sampling procedure should be improved. Ten to thirty samples must be collected at each site to be able to monitor changes of 0.2 pH units. If only one sample is taken at each site yearly, spatial difference in pH or other parameters are likely to obscure differences which may be occurring over time.  The colloidal composition (organic matter and clay minerals), influenced by parent material, vegetation, and precipitation, showed a close relationship with the acidity factors, such as pH, HAC 1 and EAC 1 values. The pH values were the lowest in the Velem and Oltárc soils where the annual precipitation was the highest (750-800 mm), and in the Karád soil, where the annual precipitation was 650-700 mm. The Gödöllő soil had the highest pH values, probably due to the lowest amount of rainfall (550-600 mm) and the disturbance. The Zalavár soil had fairly high pH throughout the profile probably due to a fluctuating water table.   The HAC 1 and EAC 1 values were the highest in the Velem soil when compared to the other mineral soils.  The pH values were the lowest at this site. The HAC 1 and EAC 1 values were lower in the other three forest soils, at the Karád, Oltárc, and Gödöllő sites. The Zalavár soil had fairly high HAC 1 values in the H3, H4 and H5 horizons, probably due to the very high OM content, which provided a lot of H + ions that can dissociate from the exchange sites.   The E4/E6 ratios were closely related to the decomposition or humification rate in the upper and the subsurface horizons with accumulation of low molecular weight soluble fraction in the deeper horizon.   The mineralogical analysis showed similar compositions for the soils developed on loess (Karád and Oltárc), or aeolian sand (Gödöllő), where the major minerals were vermiculite, mica, kaolinite, and chlorite. A different mineral composition (mica, vermiculite, clintonite, and kaolinite) was observed for the Velem site, where the parent material was metamorphic schist. The four mineral soils are forest soils, with a predominant downward water movement, thus with fairly intensive leaching process. However, there was a distinct difference among the soils formed on loess (Karád and Oltárc), or aeolian sand (Gödöllő), and the soil (Velem) developed on metamorphic schist parent material.  The soils at the Karád, Oltárc, and the Gödöllő sites were less acidified, with higher pH, and lower HAC 1 , and EAC 1 values as compared to the Velem soil, even if the precipitation was very high. The calcareous loess parent material probably compensated for the higher precipitation and the resulting leaching process at the Karád and the Oltárc sites. The Gödöllő soil received a very low amount of precipitation, which resulted in a low degree of weathering, with higher pH, and lower HAC 1 , and EAC 1 values. However, the metamorphic schist parent material probably contributed to a lower pH and lower buffering of the developing soil.   Based on the chemical and physical analyses, we concluded that among the soil forming factors, precipitation and parent material had the greatest influence on the acidity characteristics of the examined soils. The parent material influenced the mineralogy of the developing soil, which then influenced the pH, HAC 1 , EAC 1 , and CEC values of the soil. In order to substantiate these tendencies more samples from a wider array of geological regions are needed.   

Restricted access

Jelen cikkünkben egy olyan kísérletet mutattunk be, melyben a talaj szén-dioxid kibocsátását bolygatatlan szerkezetű nagy talajoszlopokból mértük laboratóriumi körülmények között. Az adatokat kielemeztük és a mintavétel ütemezését optimalizáltuk az adatok alapján. Nem találtunk statisztikai különbséget a 3 és 6 óra hosszan tartó inkubáció után mért emisszióértékek között. Így, az inkubáció időtartalmát 3 órára állítottuk be. A különböző talajművelési módokból [szántás (SZ); direktvetés (DV); mélylazítással kombinált tárcsázás (L+T)] származó mintákból mért emisszióértékek összehasonlítása alapján elmondható, hogy a legmagasabb CO 2 -kibocsátásokat a DV kezelésből, míg a legalacsonyabbakat a SZ kezelésből mértük. Ez a kevésbé bolygatott kezelésben a magasabb hozzáférhető szerves-C-tartalommal magyarázható. A vizsgált talajnedvesség-tartományban a kísérlet elején a talajnedvesség növekedésével emelkedő CO 2 -emisszió értékeket mértünk. A kísérlet negyedik hete után csökkenést figyeltünk meg a CO 2 -emisszió értékeiben a szabadföldi vízkapacitás körüli nedvességtartalomnál. Minden kezelésben az idő múlásával – ahogy a szubsztrátok kiürültek – az emisszióértékek egyre alacsonyabbak lettek. Eredményeink ismételten rámutatnak arra, hogy a talajban végbemenő folyamatok gyorsasága és összetettsége miatt szükséges és fontos a terepi és laboratóriumi mérések egymást kiegészítő, együttes értékelése.

Restricted access

Szabadföldi kísérleteink során azt vizsgáltuk, hogy a különböző talajművelési rendszerek miként hatnak a talaj fizikai tulajdonságaira, különösen a talaj vízforgalmát jelentős mértékben meghatározó víztartóképesség-függvényekre (pF-görbékre). A talaj szerkezetét pórusméret-eloszlása alapján jellemeztük a különböző művelési rendszerekben. E célból egy- és kétpórusú pF-görbéket illesztettünk a talajművelési kezelések talajrétegeinek mért víztartóképesség-értékeire. Igazoltuk, hogy a kétpórusú pF-görbe valamennyi vizsgált kezelésben kisebb hibával illeszkedik a mért értékekre, mint az egypórusú görbe. A kétpórusú pF-görbe alapján jól elkülönült a vízforgalom szempontjából meghatározó makro- és mikropórus-tartomány, amit a művelés hatásainak értékelésére használtunk fel. Tanulmányoztuk a direktvetéses (bolygatás nélküli rendszer), a szántásos, a tárcsás és az egyéb agrotechnológiai beavatkozások hatását a talaj víztartó képességére. A művelés nélküli technológia alig változó makropórus-tartományt mutatott a különböző mélységekben, míg a szántásban a művelési mélység jól nyomon követhető volt a pórustartományok változásával. Az agrotechnológiai eljárások között eltérések voltak mind a pórusméret eloszlásában, mind a talajban található nedvességformákban. Az alkalmazott összetett függvényben a pórustartományok arányát kifejező w-érték tükrözte leginkább a talajművelések egyedi hatásait. Megállapítottuk, hogy a vizsgált termőhelyi feltételek között a mélykultivátoros művelési rendszer hozta létre a legstabilabb szerkezetű, valamint a víz- és levegőforgalmi szempontból legkedvezőbb talajállapotot.

Restricted access

A Cikolai-vízrendszer vízgyűjtőterülete — szórványos neolitikus (vonaldíszes) megtelepedés után — először a bronzkorban (kb. 2600-900/800 cal BC) népesült be intenzíven, amikor a löszvonulat meredek peremén megjelentek a vatyai kultúra (kb. 2000/1900-1500 cal BC) lelőhelyei. A vizsgálatba vont lelőhely (Forrás-dűlő) a vatyai kultúra eddig ismert több mint 50 erődített telepe közé sorolható (Kovács, 1984). Ellentétben a ma már intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló nagy kiterjedésű teleptől, az övárokkal mesterségesen elszigetelt ún. kisvár rész talajtani és geoarchaeológiai jellegzetességei máig érintetlenek, ezáltal alkalmas a terület arra, hogy régészetileg releváns, de környezettörténetileg is fontos talajtani kérdésekre adjunk választ. A földvár ún. kisvár részét térképező talajtani/sekélyföldtani fúrásokkal tártuk fel. A PK07-es fúróponton felvett sekélyföldtani szelvény folyamatos mintasorozatán laboratóriumi méréseket (összes szerves-szén, TOC%; összes foszfortartalom, Pösszes; pH [H2O, KCl], CaCO3%, KA), valamint radiokarbon kormeghatározást (AMS 14C) végeztünk.A térképező talajfúrásokkal sikerült mind vertikálisan, mind horizontálisan meghatározni a bronzkori megtelepedési kultúrréteg kiterjedését, valamint a felszíni talajképződmények alapján recens felszíni bolygatásra következtetnünk. A kiszerkesztett kereszt- és hossz-szelvények segítségével láthatóvá vált, hogy a terület külső, kitettebb, és a központi térrésznél meredekebb, kerületén a felhagyás utáni felszínfejlődési folyamatok erodálták az egykori járószintet, illetve az arra települő kultúrréteget. A kisvár központi területén ugyanakkor bolygatatlan állapotban tudtuk feltárni a bronzkori megtelepedési réteget. A földvár rétegrendje négy jól elkülönülő egységre osztható: a recens talajtakaró, illetve annak talajképző alapkőzete; a megtelepedési kultúrréteg; valamint az eredeti alapkőzet. A PK07-es fúróponton 350 cm mély fúrómagján végzett laboratóriumi mérésekkel pontosítottuk a felszíni talajképződmény besorolását, valamint megadtuk a teljes rétegrend talajtani alapadatait. Ennek fényében a felszíni talajtakarót kilúgzott mezőségi talajként határoztuk meg. Az eltemetett megtelepedési kultúrréteg morfológiai és talajfizikai, valamint -kémiai adatai egyértelműen alátámasztották az egykori intenzív bolygatással járó felszínhasználatot. A kultúrréteg anyagán végzett főkomponens elemzés eredményei arra engedtek következtetni, hogy az egységes képet mutató kultúrréteg 190 és 250 cm közötti rétege kevésbé erős, míg a felső 130 és 190 cm közötti rétege intenzívebb emberi bolygatásnak lehetett kitéve.A kultúrrétegből feltárt szervesanyag-maradványokon végzett radiokarbon kormeghatározással a bronzkori megtelepedés és intenzív területhasználat időpontját 1920-1530 cal BC-re lehetett keltezni.A lelőhelyen végzett vizsgálatok alapján valószínűsíthető, hogy a hasonló típusú lelőhelyeket — amelyeket a kutatás stratigráfiai adatok hiányában korábban „pszeudó-tellként” értelmezett (KOVÁCS, 1969; BÓNA, 1975) — nemcsak gazdasági és társadalmi szerepük alapján (Gogâltan, 2002; P. Fischl & Reményi, 2013; Reményi, 2013), de rétegsoruk alapján is valódi, többrétegű tell településként értékelhetjük.

Restricted access