Search Results

You are looking at 51 - 60 of 161 items for :

  • "arrhythmia" x
  • All content x
Clear All

Az akut coronariaintervenció korában a myocardialis infarctust elszenvedő beteg nagyon gyorsan, néhány nap után haza vagy rehabilitációra kerül. A betegeknek a halálozása ugyanakkor az infarktust követő első hónapban a legmagasabb. Az elsősorban veszélyeztetettek a jelentős szívizomvesztést elszenvedő, csökkent szisztolés bal kamrai funkciójú betegek. Fontos lehet ezért ezen betegeknél – a telemedicina fejlődésével lehetőséget teremtő – új módszerek kidolgozása a ritmuszavarok otthoni monitorozására. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy internetalapú folyamatos otthoni aritmiamonitorozás milyen biztonságossággal alkalmazható akut myocardialis infarctust elszenvedő, coronariaintervención átesett, csökkent balkamra-funkciójú betegeknél a hazabocsátás utáni első hónapban. Módszer: Számos transztelefonos EKG-monitor-rendszer működik, de a szerzők egy olyan új technológiával szerzett tapasztalataikat ismertetik, ahol a beteg aktivációjától független, folyamatos EKG-észlelés zajlik interneten keresztül. Az internettel nem rendelkező betegeknél kifejlesztésre került egy mobil internetre csatlakozó vevőegység is. Eredmények: Tíz, infarktus után otthonába távozó, 40% alatti ejekciós frakcióval rendelkező betegnél végeztünk monitorozást. A mérések kumulatív ideje összesen 170 nap volt. A teljesen zajmentes időszak 98% volt, hibamentes EKG 99% volt. Hatvanhat összes alarm átlagos nyugtázási ideje 27 szekundum volt. Az alarm/nap 0,39-nak adódott, és a riasztások pozitív prediktivitása 0,106 volt. Az összes alarmidő 29,8 percnek adódott, ami napi bontásban 10,5 szekundumot jelentett. Következtetések: Módszerünk alkalmasnak látszik a kórházból hazakerült betegek otthoni monitorozására úgy, hogy viszonylag nagy százalékban lehet hibamentes EKG-t regisztrálni a kifejlesztett mellpánt segítségével. Az alacsony riasztási idő azt jelenti, hogy sok beteg egyszerre történő monitorozása is kellő biztonsággal megoldható. A fenti módszert és eredményeinket azért tartjuk fontosnak bemutatni, mert ilyen „szoros” otthoni monitorozásról sem publikációt, sem terméket, illetve szolgáltatást nem találtunk.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Torzsa, Márta Novák, István Mucsi, Ágnes Ádám, and László Kalabay

Az obstruktív alvási apnoe az alvás alatti leggyakoribb légzészavar, kiemelt fontosságú kórkép az alvászavarok körében. Az össznépességben gyakorisága 2–4%, és legfontosabb jellemzője a felső légutak alvás alatti ismétlődő részleges vagy teljes elzáródása, amelyet oxigéndeszaturáció és hirtelen ébredés követ. A klinikai kép megjelenése komplex. A kórkép gyanúját veti fel a hangos horkolás légzésszünetekkel, amelyhez túlzott nappali aluszékonyság társul, de gondolnunk kell erre a betegségre terápiarezisztens hypertonia, szívelégtelenség, szívritmuszavarok, stroke vagy depresszió, memóriazavar esetén is. Az obstruktív alvási apnoe felismerésében fontos szerepe van a családorvosnak, aki a vezető tünetek alapján és a Berlin-kérdőív segítségével könnyen azonosíthatja a nagy kockázatú betegeket. A kiszűrt betegeket további kivizsgálás és terápiabeállítás céljából alváslaboratóriumba kell irányítani poliszomnográfiás vizsgálatra.

Restricted access

A szerző a 2005-ös évi Kudász József Emlékelőadás keretében a mitralis billentyű korszerű sebészete tárgyban ismertette az általa végzett sebészi beavatkozások eredményeit. Az 57 betegnél 72%-ban izolált billentyű és 28%-ban kombinált (billentyű és koszorúér) műtétet végzett. Az esetek 75%-ában sikerült a billentyűt megjavítani és csak 25%-nál kellett műbillentyűt beültetni. A műtét után két beteg (3,5%) halt meg az ischaemiás szívbetegség miatt végzett kombinált (billentyű + koszorúér) beavatkozás következtében. A beültetett műbillentyűk az összes betegnél kifogástalanul működtek és a plasztikával helyreállított billentyűk 84%-a kiválóan működött, 14%-ban mérsékelt és 2%-nál közepes billentyűelégtelenség mutatkozott az utánvizsgálat során, de ez reoperációt nem igényelt. A betegek 85%-ának sinusritmusa, 13%-nak pitvari fibrillációja és 2-nek pacemaker ritmusa volt a műtét után. A mitralis billentyűhiba esetén mindig meg kell kísérelni a billentyű megtartását, amely degeneratív billentyű prollapsus, ínhúrszakadás esetén szinte mindig megvalósítható.

Restricted access

Absztrakt

A kardiológiai gyógyszeres terápia eszköztárában a béta-blokkolók kiemelkedő helyen szerepelnek. Ennek több oka van. Egyrészt számos indikációs körrel rendelkeznek, annak ellenére, hogy a szakmai vezérfonalak a korábbiakhoz képest a társbetegséggel vagy szövődménnyel nem járó hypertonia kezelésében háttérbe szorították. Azonban a különböző kardiális szövődményekkel társuló hypertoniás esetek mellett az ischaemiás szívbetegség különböző klinikai megnyilvánulási formáiban (stabil angina pectoris, posztinfarktusos állapot), a szívelégtelenség és a szívritmuszavarok kezelésében alapvető szereppel bírnak. A gyógyszercsoport több évtizedes fejlődése során hemodinamikai hatásaik egyre kifinomultabbak lettek. Emellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy újabb és újabb olyan tulajdonságokra derült fény, amelyek kedvezően befolyásolják a cardiovascularis betegségek kimenetelét. Ez utóbbi tulajdonságok igazolása számos multicentrikus tanulmányban rávilágított arra, hogy béta-blokkoló kezelés során miként érhető el a túlélésre kifejtett, a hemodinamikai hatástól is független kedvező effektus. Orv. Hetil., 2016, 157(26), 1029–1034.

Open access

Absztrakt:

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb klinikai jelentőséggel bíró ritmuszavar. Gyakran okoz szisztémás thromboemboliás eseményeket, melyek megelőzésére hagyományosan évtizedekig a K-vitamin-antagonista gyógyszereket alkalmaztuk. Az új, direkt antikoagulánsok megjelenése forradalmi újítást jelentett a kezelésben, ezek fokozatos térhódítása, nagymértékű elterjedése várható. A Magyarországon legújabban forgalomba hozott edoxabán a Xa-faktort gátolja. Nagy előnye a napi egyszeri szedés és a kedvező biztonságossági profil. Nagy betegszámú klinikai vizsgálat azt igazolta, hogy a stroke és a szisztémás emboliák megelőzésében legalább annyira hatékony, mint a warfarin, ugyanakkor az okozott súlyos vérzések száma szignifikánsan kevesebb volt. Mivel a pitvarfibrilláció gyakorisága az életkorral fokozatosan emelkedik, nagy jelentősége lehet annak a megfigyelésnek, hogy a többi direkt orális antikoagulánssal összehasonlítva idősebb korban a nettó klinikai előny (a megelőzött thromboemboliás események és az okozott vérzéses szövődmények aránya) az edoxabán esetében kedvező. Orv Hetil. 2018; 159(20): 798–802.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: András Antal, Zoltán Kovács, József Varga, and László Horváth

-term application of warfarin or acenocumarol in patients with fibrillating arrhythmia: the effects compared Klin Med 83 24 7 . 6

Restricted access

Ho RT, Wicks T, Wyeth D, et al. Generalized tonic-clonic seizures detected by implantable loop recorder devices: diagnosing more than cardiac arrhythmias. Heart Rhythm 2006; 3: 857

Restricted access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Hakan Duman, Nursel Dilek, Hüsnü Değirmenci, Handan Duman, Damla Tüfekçi, Abdulkadir Uslu, Ömer Şatiroğlu, and Yüksel Çiçek

. LP is related to dyslipidemia, diabetes mellitus, and the increased oxidative stress [ 3 ]. LP has the risk of increased cardiovascular events as it is a chronic inflammatory disease similar to psoriasis. Arrhythmias are the main risk factors

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Kálmán Havasi, Anita Kalapos, Krisztina Berek, Péter Domsik, Mária Kohári, Gábor Kovács, Gábor Bogáts, István Hartyánszky, Tamás Forster, and Attila Nemes

Absztrakt

Bevezetés: A teljes nagyér-transzpozíció az egyik leggyakoribb, cyanosissal járó veleszületett szívfejlődési rendellenesség. Célkitűzés: A szerzők célja a teljes nagyér-transzpozíció miatt Senning- és Mustard-féle műtéten átesett betegeik hosszú távú túlélésének, funkcionális stádiumának, aritmológiai kontrolljának és életminőségének elemzése és összehasonlítása volt. Módszer: A vizsgálatban 85, teljes nagyér-transzpozíció miatt operált beteg vett részt, közülük 37 esetben Senning-műtét, míg 48 esetben Mustard-műtét történt. Valamennyi esetben utánkövetéses vizsgálatot végeztek. Eredmények: A több évtizedes utánkövetés sikeraránya 74%-nak bizonyult. A 31 utánkövetett Senning-műtött közül 12-en hunytak el a követés során (39%), míg a 32 Mustard-műtött közül 16-an haláloztak el (50%) (p = 0,45). Nem volt különbség a szívelégtelenség és az aritmiák jellemzői között sem a két betegcsoportban. Az életminőséget és a funkcionális kapacitást jellemző paraméterek kedvezőbbnek bizonyultak a Senning-műtött betegekben. Következtetések: A Mustard- és Senning-műtött TGA-betegek mortalitásában és morbiditásában szignifikáns különbség nem volt igazolható. A Senning-műtött betegek életminősége és funkcionális kapacitása a hosszú távú követés eredményei alapján kedvezőbb. Orv. Hetil., 2016, 157(3), 104–110.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A pitvarfibrilláció kezelésében a régi és az új antikoagulánsok jelentősen csökkentik a stroke és mortalitás előfordulását. Célkitűzés: Annak felderítése, hogy az elmúlt időben a pitvarfibrillációt elszenvedő betegek milyen arányban kaptak hatásos stroke-profilaxist, és milyen volt ezeknek a betegeknek a gyógyszer-adherenciája. Módszer: Az OEP/NEAK adatbázisában szereplő, pitvarfibrillációt elszenvedő betegekre vonatkozó adatgyűjtés. A vizsgált időszak: 2010–2015. Azok a betegek kerültek beválogatásra, akiknek ez idő alatt legalább egyszer szerepelt az I48 BNO-kód a nyilvántartásában. Adherensnek tekintettük azokat a betegeket, akik legalább 80%-ban kiváltották a receptjeiket. Eredmények: Magyarországon 3% a pitvarfibrilláció prevalenciája. Az adott évben egészségügyi ellátásra kerülő, pitvarfibrilláló betegek mortalitása 7–10% közötti. A betegek egyharmada nem kap effektív stroke-profilaxis kezelést. A legutolsó, 2015. évet figyelembe véve az adherencia 55% volt a K-vitamin-antagonistát szedőknél, míg 69,7% a direkt antikoagulánst szedőknél. Következtetések: Az új orális antikoagulánsok bevezetésével javítható volt a betegek adherenciája, de még mindig magas az effektív stroke-profilaxisban nem részesülők aránya. Orv Hetil. 2017; 158(39): 1545–1549.

Restricted access