Search Results

You are looking at 51 - 60 of 276 items for :

  • All content x
Clear All
Hungarian Medical Journal
Authors: Pankaj Jain, Ashish Kumar Jha, Rupesh Pokharna, Shyam Sunder Sharma, Subhas Nepalia, and Ramesh Roop Rai

Tuberculosis (TB) of the hepatobiliary system is a rare cause of biliary stricture. Obstructive jaundice secondary to tubercular lymphadenitis is an uncommon presentation. Most cases of tubercular biliary hilar stricture are diagnosed postoperatively. Tuberculosis must be considered in the differential diagnosis of hilar biliary obstruction in patients from tuberculosis endemic areas. The authors report the first case of hilar stricture of tuberculosis which was diagnosed on chest X-ray, fine needle aspiration cytology from periportal lymph node, not on surgical pathology and improved on anti-tubercular treatment (ATT).

Restricted access

Cryopreservation appears to be a suitable solution for the maintenance of potato germplasms. The protocol described in this paper can be applied for the vitrification and preservation of meristems. During histo-cytological studies it is possible to observe modifications at the cellular level and to understand the adaptive mechanism to low temperatures. Control potato meristem tissue contained a number of meristematic cells with a gradient of differentiation. After freezing there were a large number of vacuolated cells, some of which exhibited broken cell walls and plasmolysis. The thickening of the cell wall, giving them a sinuous appearance, was observed after freezing and thawing the meristems, with ruptures of the cuticle and epidermal layer.

Restricted access

Thinopyrum ponticum (2n = 10x = 70) has donated rust resistance genes to protect wheat from this fungal disease. In the present study, the line ES-7, derived from the progeny of the crosses between common wheat cultivar Abbondanza and Triticum aestivumTh. ponticum partial amphiploid line Xiaoyan784, was characterized by cytological, fluorescence in situ hybridization (FISH), genomic in situ hybridization (GISH) and EST-STS marker techniques. Cytological observations revealed that the configuration of ES-7 was 2n = 42 = 21 II. GISH and FISH results showed that ES-7 had two St chromosomes and lacked 5A chromosomes compared to common wheat. The 4A chromosome of ES-7 had small alterations from common wheat. Two EST-SSR markers BE482522 and BG262826, specific to Th. ponticum and tetraploid Pseudoroegneria spicata (2n = 4x = 28), locate on the homoeologous group 5 chromosomes of wheat, could amplify polymorphic bands in ES-7. It was suggested that the introduced St chromosomes belonged to homoeologous group 5, that is, ES-7 was a 5St (5A) disomic substitution line. Furthermore, ES-7 showed highly resistance to mixed stripe rust races of CYR32 and CYR33 in adult stages, which was possibly inherited from Th. ponticum. Thus, ES-7 can be used for wheat stripe rust resistance breeding program.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Barbara Kocsis-Deák, Bernadett Balla, Kristóf Árvai, Bálint Tobiás, Gabriella Győri, Balázs Járay, Eszter Székely, János Podani, János Kósa, and Péter Lakatos

Absztrakt:

Bevezetés: Vékonytű-biopsziás pajzsmirigygöbminták 25%-ánál bizonytalan citológiai eredményt kapunk. A göbök genetikai vizsgálata hozzájárulhat a pontos diagnózishoz. Célkitűzés: Európában az első és a legtöbb, 23 releváns pajzsmirigyonkogént (568 mutációval) tartalmazó génpanel kialakítása. Módszer: A biopsziás mintákból izolált DNS vizsgálata Ion Torrent újgenerációs szekvenálással történt. Eredmények: Módszerünk validációját tumorszövetmintákon végeztük, ennek során 127, a pajzsmirigydaganatokban eddig nem ismert eltéréseket azonosítottunk. Az AXIN1 a legpolimorfabb génnek, míg a BRAF c.1799T>A (V600E) a leggyakrabban azonosított mutációnak bizonyult. A vékonytű-biopsziás mintáinkban 36-féle, klinikailag releváns variánst detektáltunk, melyek 75%-a az irodalomban még nincs leírva. A citológiailag malignus nyolc mintánk közül hatban, a bizonytalan citológiájú tizennégy mintánk közül nyolcban, míg a citológiailag benignus huszonnyolc mintánk közül húszban azonosítottunk patogén variánst valamely driver génben (BRAF c.1799T>A, NRAS c.181C>A). Következtetés: Olyan validált, megbízhatóan működő újgenerációs szekvenáláson alapú módszert fejlesztettünk ki, amely nagy pozitív prediktív értékkel (89%) és szenzitivitással (79%) képes a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozásainak korai felismerésére. Orv Hetil. 2019; 160(36): 1417–1425.

Open access

Among the progenies of crossing Triticum turgidum — Haynaldia villosa amphiploid with synthetic hexaploid wheat (T. carthlicum / Aegilops tauschii) Am3, two lines (SN030713 and SN05078), with good resistance to stripe rust and powdery mildew, were developed. Cytological studies demonstrated that SN030713 contained 42 chromosomes and formed 21 bivalents at meiotic metaphase I. SN05078 contained 28 chromosomes and formed 14 bivalents. Genomic in situ hybridization analysis using H. villosa V genomic DNA as the probe showed SN030713 and SN05078 had no large H. villosa chromosome fragments. PCR analysis with H. villosa specific primer pHv29 showed that H. villosa genetic materials were introgressed in these two lines. SSR analysis indicated that the genomic composition of SN030713 was 2n = 6x = 42 (AABBDD), and SN05078 was 2n = 4x = 28 (AABB). Introgressed Ae. tauschii genetic materials in SN05078 were also detected.

Restricted access

Comparisons between androgenesis and maize-mediated haploid production efficiencies were made in six F1 genotypes each of winter × spring wheat and triticale × wheat crosses. The haploid status of the plantlets obtained was confirmed through cytological examination of the root tips. Much higher embryo formation (15.2%), haploid induction (8.7%) and doubled haploid production (8.3%) were obtained in the winter × spring wheat F1s through the wheat × maize system than by androgenesis (3.1%, 3.2 and 2.7%, respectively). Three of the triticale × wheat F1 genotypes failed to respond to androgenesis, while no haploids were recovered through the wheat × maize system in any of the six triticale × wheat F1s. Genotypic specificity, low callus induction and albinism reduced the efficiency of androgenesis both in winter × spring wheat and triticale × wheat hybrids. In all, the wheat × maize system proved to be better for winter × spring wheat hybrids and androgenesis for triticale × wheat hybrids.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Anna Stanitznig, Karsten Velde, Thomas Wittek, and Sonja Franz

Two cattle were referred to the University Clinic for Ruminants of the University of Veterinary Medicine in Vienna. The main clinical sign in both cattle was dyspnoea with nasal stridor. Clinical examination of the upper respiratory tract was conducted, supplemented by ultrasonography, endoscopy and radiography. In addition, histological, bacteriological, and cytological examinations of different specimen materials were performed. The cow of Case 1 suffered from cystic nasal conchae, which was treated successfully by a laser technique. The cow of Case 2 also suffered from cystic nasal conchae. No surgery was performed in this case because the cyst opened spontaneously the day after diagnostic endoscopic procedures had been performed and the animal did not show any respiratory signs anymore. Pathological changes in the upper respiratory tract, such as nasal obstructions, should be included in the list of differential diagnoses in cattle showing respiratory distress.

Restricted access

Maheshwari, P. (1939): Recent advances in microtechnique II. The paraffin method in plant cytology. - Cytologia 10 : 257-281. Recent advances in microtechnique II. The paraffin method

Restricted access

Absztrakt

Az endometrialis hyperplasiák 1994-es WHO felosztása citológiailag atípusos és típusos hyperplasiát és ezeken belül a mirigyek komplexitása szerint simplex és complex hyperplasiát különböztet meg. A felosztás legnagyobb hibája, hogy gyenge a reprodukálhatósága, és a klinikummal sincs teljesen összhangban. Az azóta elvégzett molekuláris és számítógépes morfometriai vizsgálatokkal sikerült azonosítani azt az elváltozást, mely az endometrium I. típusú carcinomájának prekurzora lehet. Az elváltozást endometrialis intraepithelialis neoplasiának (EIN) nevezték el. Definíció szerint az EIN olyan monoklonális, a környezettől szerkezetileg és citológiailag is eltérő mirigyszaporulat, mely endometrioid adenocarcinoma kialakulására hajlamosít. Az EIN diagnózis morfometriai alapját a D-érték képezi (DS), mely három morfometriai tényező logikai kombinációja. Ezek a jegyek a mirigyek szerkezeti komplexitását, a mirigy és a stroma arányát és a sejtmagok változatosságát reprezentálják. A léziókban már igen korán kimutatható genetikai eltérés a PTEN-inaktiváció és K-ras-mutáció. Az EIN-be nem sorolható hyperplasiás eseteket benignus endometrialis hyperplasiának tartják. Ezzel az endometrium rákmegelőző állapotának egy új szemléletű felosztását valósították meg. A retrospektív vizsgálatok bebizonyították, hogy az új szisztéma sokkal jobban korrelál a klinikummal, így megbízhatóbban lehet terápiát alapozni rá. A WHO a 2003-ban kiadott “Kék könyv”-ben részletezi az elváltozást, annak diagnosztikus kritériumait, és a jelenleg legelterjedtebb 94-es felosztás mellett ajánlja a rendszer bevezetését.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Imre Boncz, Andor Sebestyén, Lajos Döbrőssy, Attila Kovács, András Budai, and Tamás Székely

A dolgozat célja annak meghatározása, hogy Magyarországon a nők hány százaléka vesz részt nőgyógyászati citológiai vizsgálaton (lefedettség), akár a szervezett szűrővizsgálat keretében, akár az egyéb nőgyógyászati vizsgálatok során. Adatok és módszerek: Az elemzés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) rutinszerűen gyűjtött finanszírozási adatokat tartalmazó adatbázisára épül. A vizsgálatban a 2000 és 2002 közötti 3 éves periódus volt az opportunisztikus szűrés referencia-időszaka, míg a 2003 és 2005 közötti 3 év a szervezett szűrés első szűrési ciklusa. Eredmények: Míg a 2000 és 2002 közötti 3 évben 1 667 618 nőnél végeztek citológiai vizsgálatot, addig ez a szám 2003 és 2005 között 1 749 498 főre emelkedett. A 25–64 év közötti női korosztályban 2000 és 2002 között az 1 éves lefedettség 22,0–23,3% között változott, ami 2003 és 2005 között 23,4–24,3%-ra emelkedett. A 2000 és 2002 közötti 3 éves lefedettség pedig 48,9%-ról 2003 és 2005 között 52,6%-ra emelkedett a szervezett szűréssel érintett célpopulációban (+3,7%). Következtetés: A szervezett szűrés kismértékben növelte a citológiai vizsgálaton részt vevő nők számát. Ahhoz azonban, hogy érdemi mortalitáscsökkenést eredményezzen a program, a részvételi mutatókat növelni szükséges.

Restricted access