Search Results

You are looking at 51 - 60 of 148 items for :

  • "eszközök" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Gusztáv Gulyás, Zoltán Mátrai, Csaba Kunos, Pál Pesthy, Zoltán Doleviczényi, and Miklós Kásler

Napjainkban az emlődaganatok evidenciára alapozott irányelvekkel és útmutatásokkal történő komplex és koordinált gyógykezelése eredményeként, a hosszú távú túlélés eléri a 80 százalékot. A korszerű emlősebészet az emlődaganat multidiszciplináris kezelésében kiemelkedően fontos szerepet tölt be. A XXI. század emlősebészete a sebészeti diszciplína differenciálódásának új szakasza, amelyben két szakterület, a sebészet és a plasztikai sebészet egy időben azonos szerven végez gyógyító és esztétikai műtétet. A modern emlősebészet alapja az emlődaganat kezelésének komplex szemlélete, a multidiszciplináris együttműködés, az onkoplasztikai gyakorlat, a korszerű eszközök és a kezelési terv alapján választott műtéti technika. A szerzők bemutatják a modern emlősebészet kialakulását, a mastectomiát, emlőmegtartó műtétet, hónalji nyirokcsomók eltávolítását, a profilaktikus mastectomia műtéti változatait és az azonnali, valamint késői emlő-helyreállító műtétek lehetséges változatait. Orv. Hetil., 2012, 153, 31–38.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Zöllei and László Rudas

Absztrakt:

A perifériás pulzus tapintása évezredeken keresztül az orvosok egyetlen eszköze volt a keringés megítélésére. A pulzus frekvenciájának, amplitúdójának és mintázatának vizsgálata olyan megfigyeléseket tett lehetővé, melyeket a modern orvostudomány gyakran megerősít, és igyekszünk a kórfolyamatokat pontosan feltárni. A klasszikus megfigyelések egyike a paradox pulzus (PP), mely eltérő kórállapotokban potenciálisan életveszélyes állapotokra, asztmás rohamra, pericardialis tamponádra vagy súlyos hypovolaemiára hívhatja fel a figyelmet. Összefoglalónkban bemutatjuk a PP magyarázatát, és szemléltetjük azt is, hogy miként értelmezhető a jelenség a modern orvosi eszközök világában. Orv Hetil. 2020; 161(38): 1629–1635.

Open access
Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Kvaszingerné Prantner Csilla, Soltész Péter, Faragó Boglárka, Pléh Csaba, and Soltész-Várhelyi Klára

Háttér és célok: A modern információs és kommunikációtechnikai (IKT) eszközök alkalmazásának alapvető jellemzője a multitasking jellegű használat, vagyis a több információforrás párhuzamos futtatása. A tanulás kontextusában ez azt jelenti, hogy az IKT-eszközök minimális viselkedéses befektetés ellenében megkönnyítik a tanulási célunknál jutalmazóbb figyelmi folyamatok működtetését. Vizsgálatunk célja, hogy az átlagos IKT-környezetben zajló tanulási folyamatot modellezzük laboratóriumi körülmények között, ezáltal vizsgálva a multitasking hatását a személyek feladatvégzésére.

Módszer: A vizsgálatban alkalmazott főfeladat a Flanker-teszt volt, mely az egyik leggyakrabban alkalmazott figyelmi és gátlási feladat. A főfeladat végzését ugyanakkor időről időre megzavarták bizonyos (villogó vagy egyéb módon jelző) disztraktorok, amelyek lehetővé tették, hogy a főfeladatról a vizsgálati személyek átváltsanak rájuk, és korlátlan mennyiséget „fogyasszanak” belőlük. A vizsgálatot 91 diákkal végeztük el az Eszterházy Károly Főiskoláról. Célunk a disztraktorokkal eltöltött pihenések hosszának, illetve számának főfeladatban nyújtott teljesítményre gyakorolt hatásának felmérése volt.

Eredmények: A pihenések hossza és száma, valamint a reakcióidő között nem találtunk összefüggést. Míg a pihenés hossza és a teljesítmény között erős negatív korreláció volt kimutatható, a sok megszakítás nem mutatott kapcsolatot a teljesítménnyel. Közvetlenül a pihenés után a személyek reakcióideje átlagosan javult. A több feladatot végző személyek arányaiban jobb válaszokat adtak.

Konklúzió/következtetések: Eredményeink a pesszimista multitasking metahipotézist támasztották alá, vagyis azt találtuk, hogy a többet pihenő személyek túlbecsülik a pihenés teljesítményükre gyakorolt hatását, hiszen valójában a több pihenés rosszabb teljesítménnyel járt együtt. Viszont ha a vizsgálati személy képes korlátozni a pihenések hosszát, vagyis a disztraktív ingerek hosszú távra nem vonják el a figyelmét a főfeladatról, ezek a rövid pihenők pozitívan befolyásolják a teljesítményt.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Az internet mélyebb implementálása az egészségügybe több szempontból is javítja az ellátást, de ehhez meg kell ismerni a betegek preferenciáit az internetalapú infokommunikációs eszközök egészségügyi célú használatát illetően. Célkitűzés: A betegek egészségügyi célú internethasználatára vonatkozó szokásainak, attitűdjének megismerését tűztük ki célul. Módszer: Kérdőíves felmérést végeztünk 2016. október és 2017. április között fül-orr-gégészeti magánrendelőnkben, vizsgálaton megjelent betegek körében. Eredmények: 208 kérdőívet elemeztünk. A betegek nagy része naponta használja az internetet, elsősorban mobileszközökön. Szinte mindegyikük keresett már egészségügyi információt online, 19%-uk rendszeresen. 53%-uk elégedett a tartalommal, és nyitottak az orvos által javasolt weboldalak irányában. A betegek 32%-a kommunikált már online orvosával, és 93%-uk elégedett volt ezzel a kapcsolati formával. A betegek 8%-a használ rendszeresen okostelefonon egészségügyi alkalmazást, 6%-uk egyéb internetalapú egészségügyi adatrögzítő eszközt. A páciensek 60%-a választott már online információk alapján kezelőorvost, 17%-uk pedig rendszeresen így keres doktort. A válaszadók 82%-a még nem osztott meg egészségével kapcsolatos információt a világhálón. Következtetések: A betegek nagy arányban az internetről tájékozódnak az egészségükkel kapcsolatban. Az ott fellelhető információ minőségével nem teljesen elégedettek, viszont orvosuktól elfogadnák, ha ajánlana honlapokat. Növelné a betegmegelégedettséget, akár a kezelés hatékonyságát is, ha a betegek online kommunikálhatnának orvosukkal. Az egészségügyi jellegű okostelefon-alkalmazások, digitális eszközök terén nem érezni igazi áttörést, az elvi igény is mérsékelt, és az online betegközösségek sem kifejezetten népszerűek. Viszont az orvostársadalomnak szembe kell néznie a ténnyel, hogy az orvosválasztás egyre nagyobb arányban a világhálón fellelhető információn alapul. Orv Hetil. 2018; 159(51): 2175–2182.

Restricted access

Elkövetőből áldozat – a csoportközi konfliktusok narratív konstrukciójának percepciója*

From Perpetrator to Victim – The Perception Of Intergroup Conflicts’ Narrative Construction

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Jenei Dániel Ferenc, Csertő István, and Vincze Orsolya

Háttér és célkitűzések:

Tanulmányunkban azokat a narratív eseménykonstrukciós eszközöket vizsgáljuk, amelyek összefüggésbe hozhatók a kollektív áldozati tudat (Bar-Tal, Chernyak-Hai, Schori és Gundar, 2009) közvetítésével és fenntartásával. Igazolni kívánjuk, hogy a László (2012) által felvázolt áldozati narratív kompozíciós eszközök (nyelvi ágencia, értékelés, és pszichológiai perspektíva csoportelfogult használata) révén közvetíthető egy csoport áldozati pozíciója. Továbbá megvizsgáljuk, hogy egy csoport konfl iktustörténetének percepcióját képes-e megváltoztatni a narratív kompozíció kísérleti úton történő manipulálása: lehetséges-e elkövetőből áldozatot kreálni pusztán a nyelvi megszerkesztettség útján?

Módszer:

A társas észlelési paradigmára épülő vizsgálatban nemzeti csoportok áldozati történeteinek szisztematikus nyelvi manipulációján keresztül kialakított elfogult és elfogulatlan változatát megítélve, kérdőíves módszerrel (Egyéni és Csoportvélekedés Skála, Eidelson, 2009) mértük fel a narratív kompozíciós eszközök észlelésre gyakorolt hatását.

Eredmények:

Az áldozati narratívum kompozíciós eszközei statisztikai értelemben is hatással voltak a bemutatott csoportok áldozati pozíciójának észlelésére. A csoportok megítélése attól függően változott, hogy a résztvevők melyik szövegváltozatot olvasták: az elfogulatlan eseményleírás esetén az „áldozati” csoport, az elfogult változat esetén az „agresszor” észlelt áldozati pozíciója válik hangsúlyosabbá. Egyúttal azt is sikerült bizonyítani, hogy pusztán a nyelvi megszerkesztettség útján megváltoztatható egy agresszor csoport észlelése, és áldozati színezettel is bemutathatók tetteik.

Következtetések:

A László és munkatársai által leírt narratív kompozíció közvetíti az áldozati tudattal összefüggő hiedelmeket, és a csoport szemantikus szerepe képes felülírni az objektíven meghatározott cselekményszerepeket.

Background and goals:

In this paper we explore the narrative event-constructional devices that can be linked to the transmission and sustainment of collective victim consciousness (Bar-Tal, Chernyak-Hai, Schori, and Gundar, 2009). Our goal is to verify that with the narrative compositional devices (linguistic agency, evaluation, group-biased use of psychological perspective) described by László (2012), a group’s victim position can be transmitted. It is further explored, if the perception of a group’s confl ict-story can be altered by the experimental manipulation of the narrative composition: is it possible to create a victim from a perpetrator by just the linguistic composition?

Method:

The study is based on the social perception paradigm, in which biased and unbiased variants of national groups’ victimhood stories were created through systematic linguistic manipulation. The effect of the narrative compositional devices on the perception of the stories was evaluated with a questionnaire (Individual- and Group Beliefs Scale, Eidelson, 2009).

Results:

The narrative compositional devices of the victimhood narrative had a statistically signifi cant effect on the perception of the introduced groups’ victimhood position. The evaluation of the groups changed according to which variant of the story was introduced: in the case of the unbiased event-description, the „victim” group’s victim position is salient; and in the case of the biased event-description, the „perpetrator” group’s victim position becomes more salient. In addition, it is demonstrated that the perception of a perpetrator group can be changed by only the narrative construction and their actions can acquire a „victim tone”.

Conclusion:

The narrative compositional devices described by László et al. transmit the beliefs linked to victimhood consciousness, and the group’s semantic role can overwrite the objectively defi ned roles.

Open access

A magyar népesség kedvezőtlen egészségi állapota, azon belül is a mentális betegségek növekvő prevalenciája, valamint az ennek következményeként növekvő társadalmi terhek hazánkban is egyre sürgetőbbé teszik az egészségi állapotot meghatározó tényezők minél átfogóbb vizsgálatát. E tényezők feltárásához megfelelő eszközök, többek között egészségfelmérésekben alkalmazható kérdőívek magyar nyelven is elérhető, minél szélesebb tárházára van szükség. A jelen vizsgálat keretében az eddig 33 nyelvre lefordított, Antonovsky-féle rövidített koherencia-kérdőív magyar nyelvű változatának validálása történt meg. A validáláshoz a lelki egészség kérdőívnek (GHQ-12) és a vélt egészséget minősítő kérdésnek a 2003-as Országos Lakossági Egészségfelmérésben (OLEF) alkalmazott változatait, valamint a rövidített Beck-féle depresszióskálát alkalmaztuk. A kérdőív kipróbálására egy olyan 128 fős eseti mintán került sor, amelyet öt különböző korcsoportba tartozó, eltérő iskolázottságú és foglalkozású önkéntes válaszadó alkotott: középiskolai tanárok, felsőoktatásban tanulók, adminisztratív dolgozók, nyugdíjasok, valamint egy alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzetű csoport. Az Antonovsky-kérdőív kérdéseire adott válaszok belső konzisztenciáját jellemző Cronbach-alfa érték vizsgálatunkban 0,82 volt. Az egészséget jellemző koherencia-érzés, Beck-pontszám, GHQ-pontszám, valamint a vélt egészség kérdésre adott válaszok közötti összefüggést a változók típusától függően lineáris, illetve ordinális logisztikus regresszióval vizsgáltuk. A megbízhatóságot a kérdőív újrafelvételével (ún. test-retest módszerrel) ellenőriztük. Eredményeink szerint a koherencia-érzés kérdőívnek mind a kritérium-, mind a konstrukt validitása, valamint a megbízhatósága is nagyon jó. A koherencia-érzés a vélt egészséggel, a lelki egészséggel (GHQ12) és a Beck-depresszió-skálán mért értékkel is a várt irányú, szignifikáns összefüggést mutatta. A hiteles magyar nyelvű kérdőív bővíti az egészséget meghatározó tényezők vizsgálatára megbízhatóan alkalmas, magyarul is elérhető felmérési eszközök körét.

Restricted access

A környezetvédelmi szakpolitika megerősödésével és szerteágazó hatásával az elmúlt évtized egyre inkább előtérbe kerülő fogalmává vált a környezet(védelm)i politika integrációja. Mivel a fejlesztéspolitika, a fejlesztési és tervezési kérdések – illetve közvetlenül maga a döntéshozási folyamat – nem mentes a konfliktusoktól és érdekellentétektől, ezért a fejlesztéspolitikába, illetve annak döntéshozatali folyamatába integrálódó környezetvédelem akkor eredményezheti a fenntartható fejlődés megvalósulását, ha az intézményi, irányítási feltételek és az eszközök adekvátak. A fejlesztéspolitikába integrált környezeti politika megvalósításának új és meghatározó eszköze a stratégiai környezeti vizsgálat. Az eszköz a fejlesztési folyamat korai szakaszában segíti érvényre juttatni a környezeti érdekeket. Jelen tanulmány a környezeti politika integrálódásának elméleti kereteit, európai és magyar folyamatát, valamint a környezeti politika integrálódásának intézményi gátjait mutatja be irányítási és tudásszociológiai megközelítésből, egy nemzetközi kutatás eredményein keresztül, ahol a 2007–2013-as programozási időszak regionális fejlesztési tervének, valamint környezeti vizsgálatának folyamata került górcső alá.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Mátrai, László Tóth, Mária Bidlek, Éva Szabó, Emil Farkas, Ákos Sávolt, László Góbor, Alexandra Bartal, and Miklós Kásler

Az emlőduktoszkópia modern, minimálisan invazív eljárás, amely lehetővé teszi a ductalis rendszer direkt, in vivo megfigyelését, elsősorban váladékozó emlőnél. A gyorsan fejlődő technika alkalmas a ductalis epithelium célzott mintavételére citológiai, valamint molekuláris vizsgálatok céljára. Egyes intraluminalis laesióknál a „high-tech” eszközök már a polypectomiát vagy a lézeres vaporizációt is lehetővé teszik, illetve fontos szerepet játszanak a ductus vagy az úgynevezett terminális ductolobularis egység irányított sebészi kimetszésében. A felsoroltak elősegíthetik a malignomák korai, még a képalkotó megjelenés előtti diagnózisát, illetve a nagy rizikójú betegcsoport kontrollját. Ductalis in situ tumoroknál a duktoszkópia anatómiai egységű sebészi eltávolítást és ezzel emlőmegtartó műtéteknél a radikalitás optimalizálását segítheti. A szerzők először magyar nyelven részletesen közlik az emlőduktoszkópia technikáját, valamint széles irodalmi áttekintést adnak. Orv. Hetil., 2011, 152, 1284–1293.

Restricted access

Empirikus munkám célja - eloször szülo kismamák beszámolói alapján - egy komplex magyarázó modell felállítása volt a várandósság, a szülés és a nagyon korai gondozói kapcsolat idoszakára vonatkozóan. Központi kérdésem az volt, hogy vajon a prenatális idoszak személyiség- (például alkati szorongás) és pszichoszociális tényezoi (például a saját gyermekkor, a szociális noi nemi és anyaszerep vállalása, a partneri támogatás, a gyermek iránti vágy) képesek-e elore jelezni közvetlen, illetve - a terhességi szorongáson és attitudön, valamint a szülés változóin keresztül - közvetett utakon a korai posztnatális kapcsolat bizonyos interaktív jellemzoit. E kérdés vizsgálatára az útelemzés módszerét használtam. Mivel az adatokat egy 78 fos, eloször szülo anyákból álló homogén minta követéses, kérdoíves vizsgálata során nyertem, az általánosításra korlátozott a lehetoség. A modell 13 végleges változóját saját szerkesztésu kérdoívek fokomponens-analízisével, standardizált vagy már más kutatásokban használt eszközök (STAI, PAS, MABS) alskáláinak felhasználásával, valamint indokolt esetben ezek változócsoportokká való redukálásával nyertem. Statisztikai alapként a két forduló (26-36. terhességi hét és 2. posztnatális hét) változóinak összefüggései szolgáltak. A modell kiinduló változóiként a fentiekben vázolt személyiség- és pszichoszociális faktorok szerepelnek. A második szint a terhességi szorongást és a globális terhességi attitudöt, míg a harmadik a szülés komplex élményét és a szülés után közvetlenül aktiválódó diádikus kontaktust leíró változókat tartalmazza. Végso kimenetként a baba irritabilitását és szocialitását, a gondozó magabiztosságát és a szülés után megváltozott életvitellel való elégedettséget leíró faktorok szerepelnek. Minden változó az anyai percepción és önbeszámolón alapszik. Számos útvonal részletezésétol eltekintve a modell paraméterei (a jó illeszkedés-mutatók, a szignifikáns útvonalak, a változók megmagyarázott varianciaértékei) alátámasztják azt a fo predikciónkat, miszerint a korai gondozói magabiztosságot nemcsak a gyermek anya által percipiált irritabilitása jósolja be közvetlenül, hanem a prenatális faktorok kapcsolatrendszerén keresztül a terhességi attitud is. Ez az összefüggés a prenatális dimenziók protektív jellegét fejezheti ki a negativisztikus gyermeki sajátosságok kapcsolati rizikója mellett.

Restricted access