Search Results

You are looking at 51 - 60 of 309 items for :

  • "fejlődés" x
  • All content x
Clear All

. Lustiger, J. M. (1997): Emberhez méltón . Vigilia Kiadó, Budapest, 19–22. Náray-Szabó G. (2003): Fenntartható a fejlődés? Akadémiai Kiadó, Budapest. Náray-Szabó G. (2006): Evolúció és

Restricted access

Hegedüs, Zs. (2014): http://vilaggazdasagi.blog.hu/2014/03/29/konferencia-osszefoglalo_tiz_eve_az_eu-ban_kozos_lehetosegek_eltero_fejlodes (accessed 29.05.2014) Meisel, S.(2014): A

Restricted access

) A Szegedi Tudományegyetem története: 1921–1944. I . JATE Kiadó, Szeged Duró L. (1988) Várkonyi Hildebrand Dezső fejlődés-lélektani munkássága. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae

Restricted access

Education 8 137 149 Kalmár M. (1996): Értelmi Fejlődés. In: Báthory Z. - Falus I. (szerk.): Pedagógiai Lexikon

Restricted access

. Marselek S.: 2006. Környezeti állapot, mezőgazdaság, fenntartható fejlődés. Gazdálkodás, 50. évfolyam. 15. különkiadás. 12–27 pp. Módos Gy.: 2005. A versenyképesség és a fenntarthatóság konfliktusai a mezőgazdaságban. XL VII

Restricted access

fejlődés. In: Bibó István összegyűjtött munkái , 1. Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar fejlődés. In: Bibó István összegyűjtött munkái 1

Restricted access

A tanulmány a rendszerváltásokkal tarkított XX. századi magyar társadalomtörténet egyfajta szociológiai feldolgozására vállalkozik, megkísérelve értelmezni a századelő „agrártársadalmától” az „ipari”, majd a századvég „szolgáltatói” társadalmáig tartó átalakulási folyamatokat. Ehhez segítségül hív olyan kortársakat, akik elkötelezett támogatói voltak a magyar modernizációnak, így nem csupán a mindenkori leegyszerűsítő politikai-ideológiai társadalom- és történelemképeken léptek túl, de erőfeszítéseket is tettek koruk és a magyar fejlődés sajátosságainak feltárására. Ugyanis, ha esetünkben az „agrárról” az „iparira”, majd onnan a „szolgáltatói” társadalomra való áttérést a körülményekkel adekvátabban szeretnénk leírni, akkor egyfelől olyan megjelöléseket szükséges használni, mint a „feudálkapitalista agrár”, az „államszocialista ipari” és az „újkapitalista posztindusztriális” társadalom. Másfelől az adott időszakot érteni-értelmezni akaró kortársak olyan fogalmakat használtak koruk állapotának adekvátabb leírására, mint „szinlelt kapitálizmus”, „quasi-fejlett” szocialista „ipari” vagy „latin-amerikai” típusú (félperifériás) újkapitalista társadalom. Nos, ezek kétségkívül furcsa és meglepő fogalmak a magyar átalakulás-fejlődés leírására, még azok számára is, akik rendelkeznek ismeretekkel olyan problémák felvetődéséről, mint az iparosodás „megkésettsége”, a „felzárkózás” kényszere, a „szervetlen” fejlődés vagy a „centrum–félperiféria–periféria” viszonyrendszer. Ezek ugyanis szembesítenek bennünket azzal a ténnyel, hogy hazánkban a történetileg jelentős változások a társadalom életébe történő rapid és erőszakos politikai-ideológiai beavatkozások, rendszerváltások nyomán zajlottak a XX. században – minden esetben a világgazdasági-nagyhatalmi változások nyomán –, egy-másfél évtized alatt meglepően gyors (gyökeres) strukturális átalakulásokat mutatva. Meglepőnek azért tartjuk ezeket az „ugrásszerű” változásokat, mert ismereteink szerint nem előzték meg őket sem olyan nagyságrendű évtizedes belső felhalmozások-innovációk, sem olyan külső tőkeallokációk, piacszerzések stb., amelyek alapját képezhették volna ilyen léptékű váltásoknak.

Restricted access

Erikson, E. H. (1985) Az emberi fejlődés nyolc szakasza. In Szakács F., Kulcsár Zs. (szerk.) Személyiséglélektani szöveggyűjtemény. II. Elméleti irányzatok. 160-175. Tankönyvkiadó, Budapest Személyiséglélektani

Restricted access

Az Európa perifériáján lévő országokban sajátos népi-nemzeti eszmei és politikai áramlatok alakultak ki. Kialakulásuknak történelmi okai vannak. Ezek közé tartoznak az országok hosszan tartó idegen megszállása, a késői gazdasági fejlődés, késői földreformok és mezőgazdasági modernizálódás, nagy és tömeges szegénységben élő mezőgazdasági népesség, a megkésett ipari fejlődéssel járó csekély városi munkásság és csekély városi értelmiség, az iparosok, tőkések és városi értelmiség jelentős részének idegen származása és a parasztságból jött és hozzá csatlakozó értelmiség parasztságot felemelni kívánó jobbító szándéka. Ezzel az eszmerendszerrel függ össze a nagybirtok-ellenesség, a kisbirtokos mezőgazdaság megteremtésére és megőrzésére való törekvés, de a városellenesség, kapitalizmusellenesség és idegenellenesség is, továbbá a mezőgazdasági és vidéki fejlődés primátusának hirdetése, szemben a kapitalista ipari fejlődéssel. Ezeknek az eszméknek, amelyeket különböző, bal- és jobboldali politikai pártok is zászlaikra tűztek, hosszan tartó a hatásuk a politikai célokra. Nem csak kialakulásuk korában hatottak, hanem átélték a történelmi, társadalmi és gazdasági változásokat, a földreformokat, az ipari és szolgáltatási fejlődést, a globalizálódást, a mezőgazdasági népesség csökkenését és a mezőgazdasági technika és technológia rohamos fejlődését. A hasonló eszméket hordozó, főként jobboldali politikai pártok tevékenysége különösen a kelet-közép-európai országok rendszerváltozása után élénkült meg. Kivívták, illetőleg erőteljesen támogatták a föld visszaadását a régi - rendszerint a II. világháború utáni - tulajdonosoknak, illetve örököseiknek, ezzel kívánva újrateremteni a régi kisbirtokos mezőgazdaságot. A földet többnyire az örökösök, akik - különösen a szocializmusból a kapitalizmusba átalakuló fejlettebb országokban - már régen nem élnek és dolgoznak falun, továbbá a nyugdíjasok kapták.  Ily módon egy, a földtől távol élő tulajdonos réteget hoztak létre. Megkísérelték felszámolni a nagyüzemeket, de ez több országban erőteljes ellenállásba ütközött, mert szemben állt a nagyüzemek vezetőinek és dolgozóinak érdekeivel. De sikerült korlátozni, illetve megsemmisíteni a nagyüzemek (szövetkezetek és társaságok) földre és egyéb vagyonra irányuló tulajdonosi jogát és korlátozni gazdálkodási lehetőségeiket, bár az említettek szemben állnak a polgári jogrendszer egyenlő vállalkozási esélyekre vonatkozó előírásaival. Ugyancsak sikerült megtiltani az idegenellenesség jegyében a külföldiek földvásárlását, amely viszont az Európai Unió szabad tőke- és munkaerő-áramlásra vonatkozó előírásait keresztezi. Bár az említett eszmék és politikai cselekvések létjogosultságát megkérdőjelezi a modern társadalmi és termelési környezet, továbbra is szerepet játszanak a közéletben.

Restricted access

A tanulmány a Bombi és munkatársai (Bombi, Pinto és Cannoni, 2007) által kifejlesztett PAIR (Pictorial Assessment of Interpersonal Relationship) rajzelemző eljárást ismerteti, mely módszer segítségével a 6–14 éves gyermekek interperszonális kapcsolatokat ábrázoló rajzai elemezhetők és hasonlíthatók össze hat fő szempont mentén (kohézió, távolítás, hasonlóság, érték, érzelmek és konfliktus). Az eljárás olyan kommunikációs eszközként kezeli a rajzokat, mely kiválóan alkalmas a gyermekek szociális világról, társas jelenségekről és társas érzelmekről való tudása tudományosan megbízható megismerésére. Segítségével feltárható hogyan értelmezik a gyermekek az interperszonális jelenségeket (például barátság, versengés, együttműködés stb.), a társadalmi státuszt (szegény, gazdag), milyen módon differenciálnak a különböző társas kapcsolatok között (például baráti és testvérkapcsolat, győztes és vesztes), és hogyan észlelik ugyanazon kapcsolatot különböző feltételek mentén (például harmonikus és konfliktustelített testvéri kapcsolat). A módszer lehetőséget ad arra is, hogy a gyerekek által megjelenített társas interakciókat és az ezeket kísérő érzelmeket egységes rendszerben lehessen értelmezni. Az eljárás előnyei közé tartozik, hogy objektív, kidolgozott komplex rendszerrel rendelkezik a diádikus interperszonális kapcsolatok (két teljes alakban ábrázolt személy) elemzésére, és a klinikai rajzvizsgálatokkal szemben jól alkalmazható olyan fejlődés-szociálpszichológiai kutatásokban is, amelyekben a gyerekek társas kapcsolati tudását kívánják vizsgálni. A jelen tanulmány célja, hogy a részletes ismertetéssel beemelje ezt a rajzos vizsgálatot a hazai fejlődés szociálpszichológiai vizsgálati módszerek sorába.

Restricted access