Search Results

You are looking at 51 - 60 of 78 items for :

  • All content x
Clear All

) Nemzeti építõmûvészet. A nemzeti fogalom jelentésváltozásai a két világháború közötti magyar építészetben (National style in architecture. Changes in the concept of ‘national’ in the Hungarian architecture of the inter-war period). Kandidátusi értekezés

Restricted access

://www.oeti.hu/?m1id=1&m2id=53 A Bizottság 2008/100/EK irányelve (2008. október 28.) az élelmiszerek tápértékjelöléséről szóló 90/496/EGK tanácsi irányelvnek az ajánlott napi bevitelek, az energiaátváltási együtthatók és fogalom

Restricted access

A munkahelyhez kötődés konstruktumá­nak vizsgálata

Elméleti megfontolások egy tranzakcionális helykutatáshoz

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Andrea Dúll and Katalin Tauszik

-disszertácio. ELTE, Budapest DUALL A. (2002a) Kísérlet egy tranzakcionális kőrnyezetpszicholőgiai fogalom operacionali-zálásara: a lakő-otthon ősszeillés empirikus vizsgálata. I. A kutatás elméleti háttere. Pszichológia , 22

Restricted access

Botlik , József 2004b: Kárpátalja mint tájnév, majd közigazgatási-politikai fogalom: mítoszok és valóság. In: Kárpát-medencei keresztkötődések egy konferenciasorozat tükrében. (Szerk. Székely András Bertalan), 370–380. Kráter Kiadó, Pomáz

Restricted access

Absztrakt

A szibériai vogul és osztják kultúrától idegen fogalmakat (foglalkozások, események, cselekvések stb.) a bibliafordítók általában körülírják, magyarázzák, pl. vogul сaккон тотнэ хумыт ‘írástudók’ (tkp. ‘törvény hozó férfiak’), osztják закона утăлтăты ёх ‘írástudók’ (tkp. ‘írás tudó nép’). A fordításokban leginkább a melléknévi igenevek játszanak szerepet. A folyamatos melléknévi igenév ugyanis önmagában (elliptikusan) nem fejezi ki a személyt, ezért a cselekvést végrehajtó személyek kifejezésére az igenév után a vogul хoтпа ‘valaki, személy’, хум, oйка ‘férfi, bácsi’, osztják хoят ‘ember’, ху ‘férfi’, ill. ёх ‘emberek’ jelentésű szót használják; pl. vogul ханисьтан хум, osztják утăлтăты ху ‘tanító’ (tkp. ‘tanító férfi’). A főnév, melléknév vagy participium után a fogalom alapjelentésétől függő segédszót használnak: pl. vogul вaрмаль ‘valami, dolog’, ут ‘dolog, való’ vagy нак ‘eset, történet’, osztják вер, oт ‘dolog, tárgy’. Pl. vogul нoх-ялтум нак, osztják нoх питaм вер ‘feltámadás’ (tkp. ‘feltámadott esemény’). Várható, hogy ezek az “üres” szavak agglutinálódnak vagy egy névszóhoz -ság/-ség, vagy egy participiumhoz -ás/-és jelentésben. A grammatikalizáció leginkább a vogul ут, ill. osztják esetében indult el. A többi finnugor nyelvben is ilyen “kiüresedett” szavak váltak szuffixummá, tehát grammatizálódtak. Megállapítható, hogy a körülírás a grammatikalizáció kiinduló pontja. Ezekből a – főleg participiumos – szerkezetekből vagy ellipszissel, vagy önálló szavak agglutinálódásával keletkezhetnek rövidebb kifejezések. Az obi-ugor nyelvekben jelenleg ez a folyamat elkezdődött.

Restricted access

A három fogalom – struktúra, textúra, faktúra – esetében az összetartozás érdekesebb lehetőségnek tűnik, mint a megkülönböztetés. A közösségként értelmezett együttes fogalmi tartalmat jelölöm a textúra kifejezéssel, melyről három aspektusból beszélek. Ezek a szempontok személyesek, lehet hogy összefüggenek, de lehet, hogy nem. Úgy fogom fel a témát, mint Monet a roueni katedrálist vagy a londoni Parlamentet – szeretném megmutatni tartalmának sokszínűségét. A textúra és az ornamentika összevetését az emberi gondolkodás gyönyörű kettőssége, az értelmi és érzelmi viszonyulás harmóniája ihlette. Ráció és emóció egyformán lényeges szempontok. Azok a maradandóan értékes építészeti alkotások, amelyekben e kettő egymástól elválaszthatatlan egysége ragyog. A mi korunk diszharmonikus, az értelem kizárólagossága tette egyoldalúvá. A korszellem változásának hatására a szemlélet, a közgondolkodás, az oktatás megváltozhat, de az ember alapvető beállítottsága nem. Az érzelmi tartalmak megjelenítésének egyik lehetséges eszköze a ma építészetében a textúra. A skin felfogható úgy is, mint virtuális textúra. A virtuális világ az anyagok valóságától eltávolodva megteremti a maga művi felületeit. Érdekes megfigyelni azt a folyamatot, amelyben a valóságos világ eleven textúrái kódolt építészeti üzenetekké válnak. Ezek egyfelől az absztrakció lenyűgöző teljesítményei, de másfelől és ugyanakkor élettelen, ezáltal eleve időleges próbálkozások. Textúra és idő – költői kapcsolat. Mint a kagylóban a tenger zúgása, magában rejti az örök körforgás szimbolikáját, a folyamatos metamorfózis általános érvényességét. „A jó épület szépen öregszik” – mondta hajdani mesterem Jurcsik Károly, és azóta számtalan esetben beláthattam ennek igazát. A szép öregedés arcát pedig a textúrák rajzolják.

Restricted access

Cikkemben az építőművészet tudományágban készített habilitációs tézisfüzetem bevezetőjének és egyik fejezetének szerkesztett változatát közlöm. Tézisemmel és az azokat kísérő esettanulmányokkal azt a kohéziót szerettem volna értelmezni, amely munkáimat szorosan fűzi össze. A történelmi városmag körüli köztér (Sopron, a Várkerület revitalizációja), a klasszikus műemléki rekonstrukció (a régi budai Városháza rekonstrukciója), a modern műemlék megújítása (a Móricz Zsigmond körtéri „Gomba” megújítása) és a világháborús egyetemi emlékmű (az ELTE Trefort-kerti emlékhelye), majd egy monográfia (Bán Ferenc építészete) létrehozása között feszült az elmúlt évek szélesnek mondható műfaji skálája. Munkáimat, amelyekben az elmúlt évek során részt vettem – az alkotással, annak folyamatával kapcsolatos jól ismert emlékezetfogalom rokonságán túl – az épített, térbeli, történeti és kulturális, időben és térben gazdag – 700, avagy csak 70 éves – hagyomány is rokonítja, amelyen e folyamatok során gyakran párhuzamosan és hosszú évekig dolgozhattam. A munkák folyamata és eredménye a hagyományokra reflektált, azon dolgozott, ráadásul szigorúan építészeti eszközökkel: terekkel, anyagokkal és szerkezetekkel, vagy – kivételt erősítő szabályként – azok textuális rekonstrukciójával. Mind az öt tézis az emlékezet fogalmával szembesített, mely fogalom a terek, épületek időben elhúzódó jelenlétének, spontán és tervezett átalakulásának okán evidensen az építés és az építészet sajátja. A tézisek és azok kifejtése közvetlenül az építészeti gyakorlatomat, valamint az ahhoz szorosan kötődő elméleti eredményeimet igyekezett bemutatni. Terjedelmi okokból e cikkben az öt tézis közül egyet, a budapesti Móricz Zsigmond körtéri „Gomba” épületének megújításához kötődő, Az épület metamorfózisa című tézisemet és az ahhoz kapcsolódó szöveget közlöm csak. A tézis azonban reprezentatív, amennyiben a tézisfüzetben bemutatott munkáim – reményeim szerint – átfogó, építészettörténeti, esztétikai, műszaki kérdéseket integráltan szemlélő jellegét és az emlékezetfogalommal való összetett elméleti és gyakorlati kapcsolatrendszerét híven tükrözi.

Restricted access

Elméleti háttér: Egyre több tudós sürgeti a környezeti korlátok miatt a gazdasági tevékenység és az emberi jóllét dematerializációját a fenntarthatóság érdekében. Legfontosabb összetevőjének, a fenntartható gondolkodásmód és viselkedés kialakulásának útjában azonban pszichológiai akadályok sokasága található. Cél: A fenntartható viselkedés olyan motivációinak feltárására vállalkozunk, amelyek a pszichológiai akadályokat legalább részben elkerülve érvényesülhetnek, és a már meglévő egyéb indítékokat jól kiegészítik. Módszerek: A fenntarthatósággal és az emberi viselkedéssel foglalkozó tudományterületek eredményeinek feldolgozása. A szakirodalom által azonosított akadályok végső okait az evolúciós pszichológia és a játékelmélet gondolkodásmódjának segítségével tárjuk fel. Az okokból kiindulva, a játékelmélet szemléletmódjának felhasználásával összehasonlítjuk a fenntarthatatlan és a fenntartható viselkedés hatásait a pozitív mentális egészségre és a szubjektív jóllétre. Eredmények: Az összehasonlítás eredménye szerint a fenntartható gondolkodásmód és viselkedés a közhiedelemmel ellentétben csak kismértékben csökkenti az anyagi javakból származó szubjektív jóllétet. Nagymértékben növeli viszont a pozitív mentális egészséget és az ebből származó szubjektív jóllétet. Ezt az állapotot nevezzük fenntartható pozitív mentális egészségnek. A fogalom tartalmazza a fenntartható viselkedés, és az ennek keretében létrejövő pozitív mentális egészség motivációit, melyek rövidtávon is érvényesülő, személyes érdekeken is alapuló, mások viselkedésétől függetlenül is megjelenő, racionális gondolkodással könnyen belátható indítékok. Következtetések: A pszichológiának nélkülözhetetlen szerepe van a fenntarthatóság megvalósításában és a mentális egészség javításában. A két terület problémáinak megoldása szempontjából az együttes szemlélet és kezelés látszik a legígéretesebbnek, ezt fejezi ki a fenntartható pozitív mentális egészség fogalma. A két terület közös fejlesztésének fontos motivációja a szubjektív jóllét növelésének lehetősége.

Open access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Veronika Mészáros, Szabolcs Takács, Zsuzsanna Kövi, Máté Smohai, Zoltán Gergely Csigás, Zsuzsanna Tanyi, Edit Jakubovits, Dóra Kovács, Ilona Szili, Andrea Ferenczi, and Szilvia Ádám

Theoretical background: Research on burnout has widespread interest in mental health sciences. The Demands-Resources Model of Burnout represents a new direction in research. Similarly to the most popular model of burnout, the Multidimensional Model, it embeds burnout in an organizational framework. Goals: The purpose of this study is to analyze the dimensionality and divergent validity of the Mini Oldenburg Burnout Questionnaire (MOLBI), the measurement tool of the Demands-Resources Model. Our work also tests the multidimensional theory, which posits that the burnout dimensions are independent of one another and do not form a global burnout factor. Method: Participants' (n = 406 people, 59.1% female) mean age was 39.4 (SD = 11.06) years and most of them had a graduate degree. In addition to the MOLBI questionnaire, participants completed the Work-Family Balance and Mental Health Test. We conducted a parallel analysis and exploratory factor analysis to analyze the structure of MOLBI; a bifactor analysis and model-based reliability test to analyze the validity of global and specific factors. We assessed the relationships between MOLBI and other parameters with Kendall's tau-b correlation. Results: Our results showed that the original two-factor structure of the questionnaire fit our data best (χ2= 78.489, DF = 26, p < 0.001; CFI = 0.977; NNFI = 0.960; RMSEA = 0.068; RMSEA CI90:0.066-0.070). The reliabilities of factors and global scores were adequate. Besides, the bifactor analysis showed that the global burnout dimension and disengagement subscale had enough explanatory power. The exhaustion factor of burnout was moderately associated with work-family balance and resilience. The disengagement factor was moderately related to creative problem-solving capacity. Conclusions: MOLBI demonstrates appropriate psychometric characteristics and can be reliably used for the assessment of global burnout (with the total score) and disengagement. Therefore, it fits the dimensional perspective of mental health problems. Considering the construct and divergent validity analysis, exhaustion and global burnout show a similar correlation pattern, while disengagement measures the motivational and behavioral aspects of the phenomenon.

Elméleti háttér: A kiégés kutatása széleskörű érdeklődésre tart számot a mentális- és egészségtudományokban. A kutatásban új irányt képvisel a kiégés Követelmény-Erőforrás Modellje, amely a fogalom legnépszerűbb modelljéhez, a Multidimenzionális modellhez hasonlóan szervezeti keretbe ágyazza a kiégés jelenségét. Cél: Tanulmányunk célja a kiégés Követelmény-Erőforrás Modelljéhez mérőeszközként illeszkedő Mini Oldenburg Kiégés Kérdőív (MOLBI) pszichometriai elemzése. Munkánk kiemelten vizsgálja a multidimenzionális teória egyik alapvető állítását, miszerint a kiégés dimenziók egymástól függetlenek és nem alkotnak egy globális kiégés faktort. Módszer: A vizsgálatban 406 fő vett részt (59,1% nő). Átlagosan 39,4 (SD = 11,06) évesek és legtöbbjük felsőfokú végzettségű. A résztvevők a MOLBI kérdőív mellett a Munkahely-Család Egyensúly és a Mentális Egészség Kérdőívet is kitöltötték. A MOLBI struktúrájának elemzésére parallel analízist és feltáró faktoranalízist alkalmaztunk. A globális és specifikus faktorok létjogosultságának elemzésére bifaktor elemzést és modellfüggő megbízhatósági vizsgálatokat végeztünk. A MOLBI kapcsolatrendszerét Kendall tau-b korrelációval elemeztük. Eredmények: Eredményeink azt mutatták, hogy a kérdőív kétfaktoros eredeti faktorstruktúrája megerősíthető (χ2 = 78,489, DF = 26, p < 0,001; CFI = 0,977; NNFI = 0,960; RMSEA = 0,068 ; RMSEA CI90:0,066-0,070). A dimenziók megfelelő reliabilitás értékekkel rendelkeztek. Emellett a bifaktor elemzés eredményei szerint a kérdőív két faktorának összege - a teljes kiégés dimenzió - is megfelelő magyarázó erővel bírt. A kiégés kimerülés faktora elsősorban a munka-család egyensúllyal, valamint a rezilienciával mutatott közepes erősségű kapcsolatot. Következtetések: A MOLBI megfelelő pszichometriai paraméterekkel rendelkező mérőeszköz, amelynek alkalmazásával mind a teljes kiégés, mind a kiábrándultság megbízhatóan mérhető. Ezáltal jól illeszkedik a klinikai diagnosztikában jelenleg uralkodó dimenzionális szemlélethez. A vizsgálatban használt konstruktum és divergens validitás elemzését figyelembe véve, a kimerültség és a teljes kiégés hasonló korrelációs mintázatot mutat, a kiábrándultság viszont a jelenség motivációs és cselekvéses aspektusát méri.

Open access

Konrad Lorenz etológus tárgyalta először, hogy bizonyos fizikai jellemzők, mint a nagy fej, a gömbölyded arc, a magas homlok, a kis orr és száj, valamint a nagy szem — amelyek a kisbabák arcának jellemzői — vonzónak, aranyosnak hatnak, és gondozóviselkedésre irányuló motivációt aktiválnak a felnőttekben. Az általa megalkotott babaséma („Kinderschema”) fogalom azóta már széles körben bebizonyította a hatását a humán percepcióra, hiszen többek között orientálja a figyelmet, lokálissá teszi az észlelést, preferenciát vált ki, sőt akár élettelen tárgyakra vonatkoztatva is megváltoztatja ítéletünket. A kutatások fókuszpontján azonban mindeddig kívül esett, hogy vajon a babaarc jellegeit túlzó mértékben kihangsúlyozó képek hogyan befolyásolják az emberek aranyosságészlelését. Képszerkesztő technikák segítségével tizenhárom autóról készült képet alakítottunk ki, amelyek a babaséma jellegeit a nullától a körülbelül háromszoros torzításig tartalmazták. A vizsgálatban részt vevő 259 felnőtt személy feladata az volt, hogy megítélje, hogy az adott autót mennyire tartja aranyosnak, illetve egyes képpárok esetében ki kellett választania, hogy a megjelenő gépjárművek közül melyiket választaná. Az aranyosságítélet feladatra adott válaszok egy fordított U alakú haranggörbét rajzoltak ki, melynek csúcsán a babaséma arányait megközelítőleg kétszeresen torzító optimális eset áll, amely ennek értelmében az emberekből a lehető legerőteljesebb reakciót váltja ki. A választásos feladatrész adataiból azt állapítottuk meg, hogy — a férfiakkal összehasonlítva — a nők számára valamivel fontosabb tényező az autóvásárlás során, hogy az autó megjelenése aranyosnak hasson, bár a válaszok eloszlását tekintve egyik nem sem választotta szívesen az aranyosabbnak ítélt autót. A vizsgálat eredményei új fejezetet nyitnak a babaséma kutatásának irányában, hiszen az optimum számos ígéretes kutatási és alkalmazási lehetőségre világít rá.

Restricted access