Search Results

You are looking at 51 - 60 of 188 items for :

  • "gyógyszerek" x
  • All content x
Clear All

A malignus melanoma pigmentsejtekből kiinduló, későn felfedezve igen agresszív, folyamatosan növekvő incidenciájú, bármely korosztályt érintő daganatos megbetegedés. Leggyakoribb formája meglévő hajlamosító tényezők (bőr-, szem-, hajszín, anyajegyek, pozitív családi anamnézis) talaján hozzáadódó környezeti faktorok (napégés) hatására a kültakarón, vagyis minden orvos számára könnyen vizsgálható helyen alakul ki. Sikeres kezelésének alapja továbbra is a korai diagnózis és műtéti eltávolítás. Áttétek jelentkezésekor a klasszikus, bár melanoma esetén csekély sikerrel kecsegtető kemo- és sugárterápia mellett, illetve helyett ma már új, molekuláris genetikai kutatásokon alapuló célzott terápiás szerek, valamint a gátolt tumorellenes immunválaszt a fék alól felszabadító immunterápiás gyógyszerek is rendelkezésre állnak. Az összefoglaló közleményben a szerzők régi és új ismereteket igyekeznek rendszerezni és terjeszteni, bármely, a téma iránt mélyebben érdeklődő gyógyító szakma képviselőjének átnyújtani. Orv. Hetil., 2015, 156(15), 583–591.

Open access

Az akut veseelégtelenség jelentősége az elmúlt évtizedben nőtt. Ebben szerepet játszik a betegség gyakoriságának növekedése, valamint a betegség mortalitása is. Az akut veseelégtelenség jelentőségének megítélésében nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy nő az orvosi beavatkozások következtében kialakuló akut veseelégtelenség gyakorisága. A széles körben alkalmazott diagnosztikai eljárások, intervenciós beavatkozások, a gyógyszerek is szerepet játszanak az akut veseelégtelenség kialakulásában. A megelőzésben kiemelt feladat a veszélyeztetett populáció felismerése, a renalis funkció felmérése, a nephroprotectiv lehetőségek kihasználása.

Restricted access

Absztrakt

A cukorbetegség korunk egyik legnagyobb népegészségügyi problémája. Felfedezésekor micro- és macroangiopathiás szövődmények meglétével, illetve azok korai megjelenésével is kezdettől számolni kell. 2-es típusú diabetesben a kardiológiai szövődmény jelentős részben a koszorúerek szintjén megjelenő atherosclerosis és ennek talaján kialakuló ischaemiás szívbetegség, klinikailag pedig az angina pectoris, illetve a myocardialis infarctus. Legalább ennyire gyakori a microangiopathia, illetve a szövetek szintjén kialakuló szekunder szívizom-károsodás. Az ischaemiás szívbetegség kezelésében az intervenciós beavatkozások mellett a koszorúér-tágító, a vérnyomást és szívfrekvenciát csökkentő gyógyszerek alkalmazása széles körben elterjedt. A szerzők egy olyan hemodinamikai hatásoktól mentes terápiára hívják fel a figyelmet, amely a szívizomsejt anyagcseréjére gyakorolt hatásai révén javítja a betegek életminőségét. Orv. Hetil., 2015, 156(19), 765–768.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Alajos Takáts, Ildikó Garai, Gábor Papp, Tímea Hevér, Emese Csiki, Csilla András, and Zoltán Csiki

A Raynaud-jelenséget az ujjak hideg, illetve pszichés stressz hatására kialakuló vasospasmusa jellemzi, amely az ujjak bőrszínének jellegzetes elszíneződéséhez vezet. A jelenség hátterében a vasoconstrictor és vasodilatator faktorok egyensúlyának megbomlása áll. Megkülönböztetünk primer, illetve a különböző alapbetegségekhez, köztük autoimmun kórállapotokhoz társuló szekunder formát. A diagnózis fizikális, kapillármikroszkópos, képalkotó és immunológiai vizsgálatok alapján állítható fel. A kezelés során alapvető feltétel a hideghatás, az érzelmi stresszhelyzetek és bizonyos gyógyszerek elkerülése. Roham esetén különféle vasodilatatorok, prosztaglandinanalógok, illetve antikoagulánsok lehetnek hatékonyak. Az összefoglaló közleményben a szerzők részletesen áttekintik a betegség jellemzőit, továbbá az elérhető diagnosztikai és terápiás lehetőségeket. Orv. Hetil., 2012, 153, 403–409.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Kis, Csaba Földesi, Mátyás Pál, Zoltán Som, Andrea Csillik, Pál Ábrahám, András Temesvári, Géza Fontos, András Szatmári, Péter Andréka, and Attila Kardos

A pitvarfibrilláció okozta thromboemboliás események megelőzésének „gold standard”-ja a K-vitamin-antagonistákkal történő antikoaguláns terápia. A pitvarfibrilláló betegek egy része a fenti gyógyszerek szedésével kapcsolatos nehézségek miatt nem részesül effektív véralvadásgátló kezelésben. Az ineffektív véralvadásgátlás következtében kialakult bal pitvari fülcsethrombus, mint a leggyakoribb kardiogén emboliaforrás, feloldása komoly kihívást okozhat a „hagyományos” antikoaguláns kezelésre nem reagáló, illetve az azt nem toleráló betegek körében. A szerzők tudomása szerint első ízben számolnak be egy nem valvularis perzisztens pitvarfibrilláló, magas stroke-kockázatú, a „hagyományos” antikoaguláns kezelésre intoleráns, váltott antikoaguláns rezsim mellett is perzisztáló bal pitvari fülcsethrombussal élő nőbeteg direkt trombin inhibitorral való sikeres fülcsethrombus-feloldásáról, illetve az azt követő percutan bal pitvari fülcsezárásról. Orv. Hetil., 2013, 154, 262–265.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Sohár, Mónika Kovács, Andrea Györkös, and Beáta Gasztonyi

Absztrakt

A szerzők hyperthyreosis miatt gondozott beteg esetét ismertetik, akinél a kezelés során propiltiouracil indukálta vasculitis igazolódott renalis érintettséggel, amely a gyógyszerelhagyást követően, illetve kortikoszteroidterápia mellett rendeződött. Ezt követően tiamazolkezelés során agranulocytosis alakult ki lázas állapottal. A vérképeltérések normalizálódása után átmeneti lítium-karbonát terápiát követően a hyperthyreosis sikeres műtéti megoldására került sor. A hyperthyreosis kezelésében alkalmazott gyógyszerek ilyen súlyos mellékhatásainak halmozott előfordulása ritka, amely jól mutatja, hogy ezen gyakori kórkép kezelése is tartogat kihívásokat a klinikus számára. Orv. Hetil., 2016, 157(22), 869–872.

Restricted access

Az intraoperatív hypothermia felismerésének és a maghőmérséklet-csökkenés megelőzésének jelentősége az utóbbi 10 évben tisztázódott részleteiben. Igazolódott, hogy a maghőmérséklet a hosszabb időtartamú műtétek esetén 1–3 °C-kal csökken. Ugyanakkor már enyhe hypothermia is (36 °C alatti maghőmérséklet) számos, a betegség kimenetelét hátrányosan befolyásoló szövődménnyel bírhat, úgymint perioperatív cardialis szövődmények, fokozott vérzékenység, a transzfúziós igény megnövekedése, a sebgyógyulás ütemének lassulása, a gyógyszerek metabolizmusának csökkenése. Igazolódott az is, hogy az intraoperatív hypothermia következményeinek kezelése mintegy megduplázza a betegek kezelési költségeit. Ezért indokoltnak tartjuk, hogy összefoglaljuk az intraoperatív hypothermia létrejöttével, következményeivel és megelőzésével kapcsolatos legkorszerűbb ismereteket.

Restricted access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Bálint Gergely Szabó, Ilona Bobek, Marienn Réti, László Gopcsa, Dóra Mathiász, Botond Lakatos, Gabriella Bekő, Mónika Pető, János Sinkó, Gábor Mikala, Zoltán Kis, János Szlávik, Péter Reményi, and István Vályi-Nagy

Absztrakt:

A COVID–19 a SARS-CoV-2 vírus által okozott, járványosan terjedő, légúti kiindulású betegség. A kórokozó magas patogenitású, zoonotikus eredetű humán coronavírus, mely hatékonyan terjed emberről emberre cseppfertőzéssel és közeli kontaktussal. A vírusdiagnosztika a légutakból vett minta PCR-vizsgálatán alapul, melynek ismétlésére szükség lehet a fertőzés kizárására. A PCR-eredményt a klinikummal egybe kell vetni, mivel a preszimptomatikus beteg már vírust üríthet, a gyógyultak PCR-pozitivitása pedig hetekig elhúzódik. A terápiás stratégiák két ágát az antivirális gyógyszerek, valamint a hiperinflammációt gátló immunmodulánsok adják. Jelen összefoglalásunk a második azon két társközlemény közül, melyek célja a 2020. május 25-ig elérhető legfőbb nemzetközi és hazai betegséggel kapcsolatos eredmények ismertetése, elsősorban, de nem kizárólag hematológus kollégák számára.

Open access

Absztrakt:

A reumatológiai kórképekben a hatásos fájdalomcsillapítás a mai napig kihívás. A gyulladásos reumatológiai betegségekben a leghatásosabb fájdalomcsillapítás az alapbetegség kezelése. Adjuváns kezelésként analgetikumot, nemszteroid gyulladáscsökkentőt és opioid szert adhatunk. A degeneratív kórképekben a hatásos fájdalomcsillapítás áll a terápia középpontjában. A mai napig a nemszteroid gyulladáscsökkentő szerek a leghatásosabb fájdalomcsillapítók. A gyógyszerek biztonságosságát illetően nagyon sok kérdés merült fel. Nincsen olyan szerv, amely ne lenne érintett, de a legsúlyosabb szövődménynek a gyomor-bél rendszer megbetegedését tartottuk. A XXI. század elején a cardiovascularis események felismerése jelentősen megváltoztatta a gondolkodásunkat ezekről a gyógyszerekről a fájdalomcsillapítás keretében. Orv Hetil. 2019; 160(22): 855–860.

Open access

Az utóbbi időben ellentmondó adatok jelentek meg az angiotenzinreceptor-blokkolók daganatképződést fokozó hatásairól. A szakirodalomban az ellentmondásoknak számos oka lehet, többek között: rosszul tervezett vizsgálat, illetve hibás interpretáció. Tekintettel a kezelt hypertoniás betegek nagy számára, különösen fontos, hogy a magas vérnyomás kezelésére használt gyógyszerek onkológiai biztonságosságának kérdésében tisztán lássunk. Jelen közlemény a rendelkezésre álló adatok áttekintésével igyekszik választ adni a felmerült kérdésekre. Az angiotenzinreceptor-blokkolók daganatellenes hatásának, mai tudásunk szerint, nagyobb az esélye, mint a karcinogenezist fokozó hatásnak. Erre mutatnak azok az onkológiai vizsgálatok, amelyekben az angiotenzinreceptor-blokkoló terápiát kiegészítő kezelésnek javasolják a kemoterápia mellé hasnyálmirigy-, nyelőcső- és gyomordaganatok esetén. Orv. Hetil., 2015, 156(11), 423–430.

Open access