Search Results

You are looking at 51 - 60 of 134 items for :

  • "long-term experiment" x
  • All content x
Clear All

Összefoglalás

Dolgozatunkban a kukorica műtrágyázásával foglalkozva két szabadföldi kísérlet eredményeiről számolunk be.

1. Négy éven át (1976–1979) négy különböző talajadottságot képviselő termőhelyen (Balástya, Ebes, Újszeged, Öthalom) kukoricával vetésváltás nélküli NPK dózis kísérletet állítottunk be. A műtrágya 2:1:1 NPK arányú dózisait (kontroll, 250 kg/ha és 500 kg/ha) minden évben négy ismétlésben azonos parcellákra (56 m2) juttattuk ki.

A termés mennyiségét, valamint a műtrágyázás termésnövelő hatását a termőhely, s ezen túlmenően az évjárat hatása határozta meg. A kísérlet éveinek múlásával a termőhelyek átlagában következetesen csökkent a kontroll parcellák termése, és ezzel összefüggésben nőtt a műtrágyázás hatására kapott terméstöbblet.

A kevés adatból végzett szórásszámítás eredményei szerint a kontroll parcellákon a termőhely alig módosította az évjárat hatását. A műtrágyázás a kedvező vízellátottságot biztosító talajokon (Ebes, Újszeged) jelentősen csökkentette, ezzel szemben a rossz vízgazdálkodású talajon (Öthalom) – a műtrágyahatás csapadékviszonytól való függősége miatt – lényegesen növelte az évjárat hatását.

A termőhely hatásának évenkénti különbsége a kontroll parcellákon volt a legnagyobb, amelynek mértékét a műtrágyázás jelentős mértékben csökkentette.

2. Az 1979-ben beállított műtrágyázási tartamkísérletünk öt éves (2005–2009) termésadatai arra utalnak, hogy az újszegedi Tisza-menti réti öntéstalajon a műtrágyázás gazdaságossági és agroökológiai optimumát a hektáronkénti 140 kg nitrogén-, 150 kg P2O5 és a 150 kg K2O hatóanyag dózisok jelentették (öt év átlagában a hektáronkénti 140 kg nitrogén dózis esetében 10,2 t/ha, a 210 kg nitrogén dózisnál ugyancsak 10,2 t/ha termést takaríthattunk be). A talajvizsgálati eredmények viszont arra utalnak, hogy ezen műtrágyakezelés parcelláin 1979-től 2006-ig eltelt időszakban az altalaj P2O5 készletének mérsékelt, a K2O tartalmának jelentős mennyiségű csökkenése következett be.

Az adatok értékelése azt is bizonyítja, hogy műtrágya nélkül, vagy kevés nitrogén műtrágya használata esetén a búza elővetemény a kukoricához viszonyítva jelentős mennyiségű termésnövekedést (megbízhatóan 1,9 t/ha) eredményezett. A műtrágyázott parcellák termésadatai azt igazolják, hogy még a jó vízellátottságú talajon is jelentős évhatással kell számolnunk. Annak ellenére, hogy a szórásadatok szerint a műtrágyázással jelentősen csökkentettük az évenkénti termésingadozást.

A beltartalmi vizsgálatok adatai bizonyítják, hogy a N-dózis növelésére nem nagy értékekkel, de következetesen csökkent (a kontrollhoz viszonyítva 1–3 relatív százalékkal) a szem keményítőtartalma. Ezzel szemben a vizsgált három év átlagában a nitrogén dózis növelése következetesen és nagy értékekkel (a kontrollhoz viszonyítva 10–23 relatív százalékkal) növelte a kukoricaszem nyers fehérje százalékát.

A talajvizsgálati eredmények szerint műtrágya nélküli termesztéssel, vagy kevés műtrágya használata esetén a talajunk tápanyag készletét zsaroljuk. A túlzó mennyiségű nitrogén műtrágya (280 kg/ha N-hatóanyag) használatával viszont az altalajunkat -NO3 nitrogénnel szennyezhetjük. Végső következtetésként azt állapíthattuk meg, hogy a talajvizsgálati eredményeken alapuló szakszerű műtrágyázással a környezetünket nem szennyezzük.

Restricted access

Johnston, A. E. , 1989. The value of long-term experiments, a personal view. In: Longterm Studies in Ecology: Approaches and Alternatives. (Ed.: Linkens, E. G. ) 175–179. Springer Verlag. New York. USA. Johnston A

Restricted access

Main aim of this paper is to illustrate the experimental partial results of a study on various exterior wall fragments. The study was performed for selected wall fragments and time periods, with attention focused also on wall orientation (East and South) with identical layering and also on dynamic thermal parameters connected to the thermal comfort during summer and winter. Evaluation is done for real measured climate conditions in the area of experimental laboratory (exterior – University of Zilina) and interior conditions set according to the Slovak standard. For needs of the long-term experiment (since March 2017), temperature and relative humidity between layers are monitored. This paper deals specifically with the temperature measurement of selected days. For future publications also coupled heat-air-moisture transport analysis is intended. In this part of analysis, some extreme boundary conditions were selected and reviewed from the point of view of measured temperature inside the wall. Temperature peaks are characterized with respect to exposure to real atmospheric conditions.

Open access

The properties of humic (HA) and fulvic acids (FA) isolated from a 27-year-old long-term experiment with rice-wheat-cowpea on a Mollisol in northern India were evaluated for elemental composition and functional groups. As compared to fallow, C, H and N decreased, while O increased in the control, but the use of NPK+FYM over the years enhanced the C and N of humic substances. The carboxylic (-COOH) and phenolic-OH groups declined in the control, but improved with NPK+FYM in comparison to fallow. Carboxylic groups (-COOH) contributed about 2–3 times more in HA and 4–5 times more in FA than the respective phenolic-OH groups to the molecular weights of these fractions of soil organic matter. The results suggested the role of integrated nutrient management in maintaining active soil humus over the years.

Restricted access

. Pollution Processes in Agri-environment. New Approach 2004 Körschens, M. (2006): The importance of long-term experiments for

Restricted access

jelentősége a növénytermesztés fejlesztésében. (Importance of the fifty-year-old long-term experiments in Martonvásár in the development of crop production.) In: Berzsenyi, Z., Árendás, T. (eds.), Tartamkísérletek jelentősége a növénytermesztés fejlesztésében

Restricted access

Johnston, A. E. (1994): The Rothamsted Classical Experiments. In: Leight, R. A., Johnston, A. E. (eds.), Long-term Experiments in Agricultural and Ecological Sciences. CAB International, Wallingford, Oxon, UK, pp. 9

Restricted access

Berzsenyi Z, Lap DQ: Effect of N fertilisation on the grain yield and N fertiliser response of maize (Zea mays L.) hybrids in a long-term experiment. Növénytermelés Tom. 52. No. 3–4. p. 389–408. 2003

Restricted access

Using the classical and functional methods of growth analysis, the effect of mineral N fertiliser (0, 80, 160 and 240 kg ha −1 ) on the dynamics of growth and growth parameters was studied in 2001 and 2002 in a two-factorial, long-term experiment set up in a split-plot design on three maize hybrids with different genotypes, Mv 272 (FAO 280), Mv 355 (FAO 390) and Maraton (FAO 450). The following growth parameters were calculated to characterise the effect of N fertiliser: the absolute growth rate (AGR, ALGR), the relative growth rate (RGR), the leaf area index (LAI), the net assimilation rate (NAR) and the harvest index (HI).Similar tendencies were found for the yield response of maize and the values of the growth parameters as a function of N fertilisation. Based on the results of principal component analysis, multiple regression analysis and discriminant analysis, the parameters AGR, LAI max , ALGR and HI were found to have a decisive influence on the grain yield of maize. It could be concluded from the results that growth parameters can be used to predict the N fertiliser responses of maize in early growth stages.

Restricted access

The interactions of ecological conditions, genotypes and agrotechnical elements determine the yield quantity, quality and stability in cereal (wheat, maize) production. The applied input- level can modify the adaptive capacity of crop models to ecological conditions. The effects of agrotechnical elements (crop rotation, fertilization, irrigation, crop protection, plant density) were studied in the long-term experiment on chernozem soil. Our scientific results proved that the high yields and good yield-stability were obtained in the input-intensive crop models, so these models had better adaptive capacity, high yield and resilience. Maize had lower ecological adaptive ability than winter wheat. The optimalization of agrotechnical elements reduces the harmful climatic effects so we can increase the yield and yield stability of cereals agro-ecosystems. The yields of wheat varied between 2 and 7 t ha−1 in extensive and 8 and 10 t ha-1 in intensive crop models and the yields of maize ranged between 2 and 11 t ha−1 and 10 and 15 t ha−1, respectively.

Restricted access