Search Results

You are looking at 51 - 60 of 78 items for :

  • Medical and Health Sciences x
  • All content x
Clear All

A molekuláris célzott terápia – a lehetőségek bővülésével – egyre inkább szerephez jut a tüdőrákos betegek ellátásában. Ezzel együtt rendkívül fontossá vált a daganatnak nemcsak a pontos szövettani tipizálása, hanem molekuláris jegyeinek feltérképezése is. A rutin klinikai gyakorlatban citotoxikus kezelésnél betegszelekció céljából prediktív szöveti markereket még nem alkalmazunk, azonban egyre bővülnek azok a kutatási eredmények, amelyek segíthetik az onkológusokat abban, hogy egyszer majd a betegeiket egyénre szabott kemoterápiában részesíthessék. Különösen megnőhet ennek jelentősége akkor, amikor a beteg életkora, általános állapota és/vagy társbetegségei miatt a kemoterápiának még az alkalmazhatósága is megkérdőjeleződik. A tüdőrák molekuláris célzott terápiája manapság elsősorban az adenocarcinomában szenvedőknek ad reményt, az intenzív kutatások eredményeképpen azonban már körvonalazódnak további ígéretes terápiás célpontok. Napjainkban az onkopulmonológia forrongó korszakának lehetünk szemtanúi, ami minden nehézsége ellenére a tüdőrákban szenvedők és kezelőorvosaik számára egyaránt reményekkel szolgál. Orv. Hetil., 2012, 153, 909–916.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Mátrai, László Tóth, Toshiaki Saeki, István Sinkovics, Mária Gődény, Hideki Takeuchi, Mária Bidlek, Alexandra Bartal, Ákos Sávolt, Bence Dorogi, and Miklós Kásler

A regionális nyirokcsomóstátus az emlőrák legfontosabb prognosztikai faktora. A korai, klinikailag nyirokcsomó-negatív emlőrákoknál az őrszemnyirokcsomó-biopszia az axillaris staging standard módszere. A preoperatív limfoszcintigráfia az őrszemnyirokcsomók számának és elhelyezkedésének meghatározásával pontosítja a biopsziát. Az utóbbi években az idős, túlsúlyos betegeknél, atípusos vagy extraaxillaris nyirokelvezetésnél, nem ábrázolódó, illetve az izotópbeadási helyhez közeli őrszemnyirokcsomók meghatározásához egy új, hibrid képalkotó eljárás, a komputertomográfiával kombinált single photon emissziós komputertomográf (3D SPECT/CT) nyújt segítséget. A szerzők magyarul elsőként tekintik át az emlőrák-őrszemnyirokcsomó meghatározásával foglalkozó, a 3D SPECT/CT teljes – máig mindössze 14 közleményből álló – angol nyelvű szakirodalmát. Összefoglalásként elmondható, hogy a 3D SPECT/CT növeli a preoperatív őrszemnyirokcsomó-meghatározás eredményességét, minőségét, segítve ezzel a rutin klinikai gyakorlatban az emlőrákos betegek pontosabb stagingjét. Orv. Hetil., 2011, 152, 678–688.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Judit Szabó, Róza Ádány, József Balla, Zoltán Balogh, Zoltán Boda, István Édes, István Fekete, Miklós Káplár, János Mátyus, László Oláh, Sándor Olvasztó, György Paragh, Dénes Páll, György Pfliegler, Gusztáv Vajda, Margit Zeher, and László Csiba

Az érelmeszesedés generalizált betegség, amely egyaránt károsítja az intracerebralis, carotis, coronaria-, vese- és perifériás ereket. A korai morfológiai és funkcionális károsodások már a második–harmadik életévtizedben kimutathatók, és a betegség progressziója függ a kockázati tényezők gyakoriságától, súlyosságától és az egyéni érzékenységtől. Noha a vascularis kockázati tényezők (dohányzás, túlsúly, életkor, egészségtelen táplálkozás, mozgáshiány, magas vérnyomás, cukorbetegség, idült vesebetegség és dyslipidaemia) közösek és gyakoriak a különböző érbetegségekben, de a jelen klinikai rutin mesterségesen különböző szubdiszciplínák feladatává teszi az egyes vascularis manifesztációk átvizsgálását és kezelését a polypragmasia állandó veszélyével. A közelmúltban világméretű felmérések igazolták a sokszervi károsodásban szenvedő vascularis betegségek holisztikus szemléletét úgy a diagnosztika, mint a terápia területén. A jelen összefoglaló áttekinti a vascularis betegségek határterületi kérdései területén elért legújabb eredményeket és felvázolja a jövő perspektíváit. Orv. Hetil., 2012, 153, 483–498.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Szijártó, Zsolt Turóczi, Péter Arányi, Zoltán Nagy, and Endre Gyurkovics

Az akut végtagi artériás okklúzió a kialakuló súlyos szövődmények, valamint nagy mortalitása miatt rendkívüli klinikai jelentőséggel bír. A diagnózis felállítása egyszerű, azonban a stádiumbesorolás hosszabb idejű elzáródások kapcsán nem egyszerű objektív kritériumok hiányában. Ennek nagy gyakorlati jelentősége, a reverzíbilis és az irreverzíbilis károsodás terápiája közötti különbségben van: reverzíbilis károsodás esetén a keringés helyreállítása, irreverzíbilis károsodás esetén a végtag amputációja terápiás értékű. Az elzáródás következtében létrejövő hosszú idejű ischaemia a végtag fő tömegét képező vázizomrostok és a jelen lévő endothelsejtek károsodását idézi elő. Revascularisatio esetén, paradox módon további sérülések keletkeznek lokálisan, illetve a felszabaduló mediátorok szisztémás keringésbe jutásával távoli szervekben is. A károsodás fokának gyors és pontos megítélésére jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő eljárás. A közlemény célja a fenti kórállapot irodalmi összefoglalása, bemutatása, illetve egyes új, speciális diagnosztikus teszt ismertetése, mint például a jelenleg még kísérleti stádiumban lévő, különböző enzimhisztokémiai reakciók használata. Ezek gyors eredményt biztosíthatnak preoperatívan is, így megfelelő standardizálás után alkalmasak lehetnek rutin klinikai alkalmazásra. Orv. Hetil., 2010, 151, 2057–2066.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: István Furka, Norbert Németh, and Irén Mikó

Absztrakt

A sérült, de egyébként ép szerkezetű lép megtartására számos műtéti technika ismert. Ezek közül két módszer kidolgozása is kötődik a tanszékhez: az ölelkező varratsorral végzett lépresectio és a nagycseplesz kettőzetébe ültetett lépszeletkékkel végzett eljárás, az úgynevezett „lépkötény”-módszer, a lép-autotranszplantáció. Az elmúlt három évtizedben a műtéti technika kialakítását követően funkcionális és strukturális utánkövetéses vizsgálatok történtek egyre bővülő metodikai tárházzal: beleértve a széles körű laboratóriumi vizsgálatokat (hematológiai, haemostaseologiai, haemorheologiai, enzimológiai, rutin kémiai, immunológiai), képalkotó eljárásokat (hasi UH, scintigraphiai módszerek, SPECT, valamint az utóbbi években nano-SPECT/CT), morphologiai elemzéseket (hagyományos szövettani, immunhisztokémiai, elektronmikroszkópos vizsgálatok), valamint a haemopoeticus őssejtek szerepének vizsgálatát. E vizsgálatok főbb, jelző értékű eredményei a lép-autotranszplantáció létjogosultságát mutatták, hiszen a beültetett lépszeletkék újraereződés révén, remodellatiójuk és recolonisatiójuk után részben újra képesek biztosítani a lépfunkciókat. Ez pedig kritikus fontosságú a lép eltávolítását követő szövődmények (OPSI, DIC) elkerülésében. Jelen tanulmány a legfontosabb elveket és a különböző kísérletes modellek főbb következtetéseit foglalja össze.

Restricted access

., Kuttan, G.: Rutin inhibits nitric oxide and tumor necrosis factor-alpha production in lipopolysaccharide and concanavalin-a stimulated macrophages. Drug Metabol Drug Interact 22 , 263–278 (2007). Kuttan G

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Lajos Döbrőssy, Attila Kovács, András Budai, Ágnes Cornides, Szabolcs Ottó, and Zsolt Tulassay

A vastag- és végbélrák a halálokok sorrendjében a második helyen áll. Fejlődésmenete különösen alkalmassá teszi szűrővizsgálatra. Bár a tünetmentes vastag- és végbélrák kimutatására endoszkópos módszereket is eredményesen alkalmaznak, máig csak a rejtett székletvér kimutatásának hatásosságára rendelkezünk epidemiológiai, azaz randomizált, ellenőrzött vizsgálatokban nyert bizonyítékokkal, ezért ennek módozatai alkalmazhatók tömeges, népegészségügyi lakosságszűrésre. A guajak típusú kémiai vérkimutatást a fajlagosság hiánya miatt joggal kritizálják. Az újabb módszerek közül a vérfehérjék (hemoglobin) antigenitásán alapuló immunkémiai módszereket tartják a legmegfelelőbbnek. Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Program keretében szervezett modellprogramokban kétféle vérfehérje (emberi hemoglobin és albumin) specifikus kimutatására alkalmas immunkémiai módszert használtak. A mintaprogramokban a meghívottak 30–45%-a jelent meg. A pozitív székletmintát adó személyek mintegy harmada visszariadt a kolonoszkópiás vizsgálattól. A szűrővizsgálatok jelentős számú, szövettanilag igazolt mirigyes polipot és korai rákot hoztak felszínre, és igazolták a módszer hasznosságát. A modellprogramok még folyamatban vannak. A szűrővizsgálatok folyamatos és fokozatos kiterjesztése előtt a mintaprogramokban használt kettős specificitású (hemoglobin és albumin) vérkimutatási eljárás alkalmazhatóságát – hitelesített kontrollmódszerekkel párhuzamosan vizsgálva – igazolni kell annak érdekében, hogy a laboratóriumi protokoll rutin-vizsgálóeljárásnak ismerje el. Emellett kívánatos a teljes kolonoszkópia alkalmazhatóságának vizsgálata is, ám ehhez szükség van az ország kolonoszkópos kapacitásának fejlesztésére.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Laura Sándor, Tímea Gajda, Vanda Aranyi, István Csízy, and Tamás Cserni

Az akut scrotum hátterében álló heretorzió a here rapid irreverzíbilis ischaemiás károsodása miatt sürgős, szinte azonnali műtéti explorációt igényel. Ugyanakkor a lényegesen gyakoribb herefüggelék- (appendix testis) torzió és az epididymitis akár konzervatívan is kezelhető. A fizikális vizsgálaton alapuló elkülönítő kórisme bizonytalansága miatt sok esetben kerül sor felesleges explorációra. A color Dopplerrel (CD) kiegészített here-ultrahangvizsgálat egyre népszerűbb a gyermekkori akut scrotum differenciáldiagnosztikájában, ugyanakkor megbízhatóságát még sokan vitatják. Anyag és módszer: A szerzők tanulmányukban összevetették a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gyermekgyógyászati Intézetében az elmúlt 10 év során akut scrotum diagnózissal kezelt 124 beteg 129 esetének a fizikális vizsgálat, a klinikai lefolyás és a 111 műtéti exploráció alapján megállapított végleges diagnózisát, valamint az első here-ultrahangvizsgálat eredményét. Eredmények: A végleges diagnózis 100 esetben herefüggelék-torzió, 11 esetben heretorzió, 8 esetben epididymitis, orchitis volt. Tíz idiopathiás eset fordult elő. Preoperatív ultrahangvizsgálat 71 alkalommal készült, ebből 45 esetben color Doppler-funkcióval kiegészített. Harmincnyolc beteg esetén a fent említett vizsgálat a heretorzió lehetőségét kizárta, 7 esetben megállapította. Álpozitív eset 2 alkalommal fordult elő, álnegatív eset nem volt. Adataink alapján a here color Doppler-ultrahangvizsgálat specificitása 95,0%, szenzitivitása 100,0%, negatív prediktív értéke 100,0%, pozitív prediktív értéke 71,4%. Következtetés: A color Dopplerrel kiegészített here-ultrahangvizsgálat megbízható eszköznek tűnik a heretorzió sürgősségi diagnosztikájában, rutin alkalmazásával a sürgősségi explorációt igénylő betegek száma nagy biztonsággal szűkíthető. Orv. Hetil., 2011, 152, 909–912.

Restricted access

Az internet térhódításával szabadon elérhetővé váltak a betegek és fogyasztók számára olyan termékek, így a gyógyszerek is, amelyek korábban kizárólag korlátozott hozzáféréssel, orvosi rendelésre voltak csak elérhetők. Tanulmányunkkal az internetes gyógyszerrendelés helyzetét kívántuk felmérni a gyógyszertárakba betérő, azaz az egészségügyi ellátást már igénybe vevő hazai betegek és fogyasztók körében. Öt magyar város kilenc gyógyszertárában 434, specifikusan a gyógyszer- és gyógyhatású készítmények termékkörre irányuló kérdőív segítségével gyűjtöttünk adatokat. Felmérésünk alapján a válaszadók 6,2%-a rendelt már gyógyszert vagy gyógyhatású terméket interneten keresztül, és még legalább ugyanennyien tervezik ezt a közeljövőben. Interneten keresztül gyógyszert jellemzően a 30–49 év közöttiek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a nők rendeltek. Többségük előtt nem volt ismert az ilyen módon forgalmazott és a gyógyszertárban kapható termékek közötti esetleges minőségi eltérés. Ezek az adatok arra figyelmeztetnek, hogy már a rutin-betegellátás során is fokozott figyelemmel kell lenni az ilyen módon beszerzett és szedett készítményekre. Orv. Hetil., 2010, 48, 1983–1990.

Restricted access

Az utóbbi évtizedekben jelentős fejlődés történt a szexuálmedicina területén; egy új multidiszciplináris szakma jött létre, amely az élettani, biológiai, pszichoszociológiai és kulturális környezetnek, valamint egyes megbetegedéseknek a szexuális életre és annak minőségére gyakorolt hatásával foglalkozik. A szexuális életre vonatkozó kérdés többnyire nem része a „rutin” orvosi konzultációknak, és általában a szexuális aktivitásra vonatkozó publikált adatokat sem orvosi forrásokból gyűjtik össze. Cél: A vizsgálat célja a magyar férfiak jellemző szexuális aktivitására vonatkozó, megbízható adatok gyűjtése volt. Módszer: A szerző 2002. január és 2005. június között andrológiai és urológiai rendelésen megjelent betegek körében gyűjtött adatokat. Eredmények: A felmérésben részt vevő 723 (21–61 év közötti) férfi átlagosan heti 3,1 közösülésről számolt be, azonban az életkori dekádok között alig volt különbség, csupán az 50 év fölöttiek értéke volt szignifikánsan kevesebb (1,9/hét). Következtetés: Összehasonlítva a kisszámú rendelkezésre álló nemzetközi eredménnyel, a magyar férfiak a szexuálisan legaktívabb nemzetek közé tartoznak, bár az eltéréseket magyarázó többféle befolyásoló tényező vizsgálatára nem került sor. Orv. Hetil., 2011, 152, 1648–1650.

Restricted access