Search Results

You are looking at 61 - 70 of 78 items for :

  • All content x
Clear All

A mindennapi nyelvhasználatban számos olyan kifejezés használatos, amely az udvariatlanság valamilyen formájára vonatkozik. Ilyenek például a neveletlen, modortalan, arcátlan, goromba, tiszteletlen, illetlen szavaink, amelyekben – ha árnyalatnyi különbség van is köztük — az a közös, hogy mind valamilyen társas szempontból negatívnak minősített megnyilvánulást jelölnek. Az udvariatlan viselkedés azonban nemcsak a mondanivalónkban nyilvánulhat meg, hanem maga a közlésmód, a prozódia vagy a nem verbális kommunikáció is hordozhat olyan jelentéseket, amelyek a beszédpartnerben negatív hatást kelthetnek. Az elmúlt három évtized pragmatikai szakirodalmának jelentős hányada foglalkozik az udvarias nyelvi viselkedés mögött meghúzódó beszélői intenciók kérdéskörével (Brown és Levinson, 1978/1987; Lakoff, 1973; Leech, 1983, 2003; Matsumoto, 1988; Mills, 2011a, 2011b). Az eszményi társas helyzeteket központba helyező vizsgálatok azonban sokáig meglehetősen marginális szerepet osztottak az udvariatlanságnak, amelynek jelentősége korántsem másodlagos a társadalmi interakciók során (lásd pl. parlamenti felszólalások, bírósági tárgyalások, online fórumok, televíziós show-műsorok). A jelen tanulmány célja, hogy a kurrens szociopragmatikai szakirodalom alapján bemutassa a viszonylag új területnek számító udvariatlanságkutatás legfontosabb eredményeit. A dolgozat részletesen kitér az Erving Goffman (1955) által bevezetett — szociálpszichológiai megalapozottságú – arculat (face) fogalom pragmatikai relevanciájára, amely az udvariasság- és az udvariatlanságkutatásra egyaránt nagy hatást gyakorolt. Dolgozatomban ismertetem továbbá a Helen Spencer-Oatey (2002, 2005, 2007, 2008) által bevezetett kapcsolatkezelési modellt, amelyet a diskurzív szemléletmód hívei sikerrel használnak a komplex — tehát az udvariasságot és az udvariatlanságot egyaránt felölelő — interperszonális interakciók leírásához.

Restricted access

Jg 24, 3–4. Kulcsár Kálmán (1981): A modernizáció – a fogalom és a valóság. In: Magyar Tudomány 1981, 6. sz. Kulcsár Kálmán (1986): A modernizáció és a magyar társadalom. Magvető, Budapest

Restricted access

. Kulcsár K. (1981): A modernizáció – a fogalom és a valóság. Magyar Tudomány . Vol. 26. No. 6, 444–453. Kulcsár, K. (1986): A modernizáció és a magyar társadalom . Magvető Könyvkiadó, Budapest

Restricted access

. Ambrus , L. ( 2017 b): Jövőképesség és hosszabb távú politikai stratégia. Fogalom-tisztázási kísérletek [Futuring and Longer Term Political Strategy. Conceptual Clarifications]. Manuscript . Budapest : Corvinus University of Budapest

Restricted access

Borgos A. (2002b) "Test-képek". Áttekintés a fogalom filozófiai és pszichológiai értelmezéséről. In Csabai M., Erø F. (szerk.) Test-beszédek. 46-61. Animula, Budapest

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Bartos, Gabriella Markovics, Tamás Várföldi, and Piroska Buzáné Kis

Cél: A sebgyógyulási zavarok gyakoriságának vizsgálata műtétekben és az esetleges összefüggések feltárása a műtétek nosocomialis kategóriáival, illetve az észlelt sebészi fertőzésekkel. Műtétek és anyag: A szerzők az osztályukon 1977 és 1996 között végzett 33 336 műtét adatait elemzik. Bevezetésként a nómenklatúra kérdését tárgyalják, amely nem egységes az irodalomban. A legelfogadottabb nemzetközi infekciósurveillance-rendszerekre hivatkozva szerintük a sebgyógyulási zavar más fogalom, mint a sebészi fertőzés. Leírják prospektív vizsgálati módszerüket, amelynek lényege, hogy a beteg elbocsátásakor minden sebgyógyulási zavart munkalapon és rövid feljegyzésben rögzítenek havi összesítésben. Anyagukat éves, 5 éves, 10 éves és 20 éves csoportosításban dolgozzák fel a műtétek nosocomialis kategóriáival, illetőleg az ugyanazon időszakban észlelt sebészi fertőzésekkel összefüggésben. Eredmények: Részletesen ismertetik számszerű eredményeiket, amelyekből kiemelendő, hogy a sebgyógyulási zavarok összesített aránya a 20 éves megfigyelés során 2,2%, a sebészi fertőzések aránya pedig 2,7%. Megállapítják, hogy a vizsgálat második évtizedében mind a sebgyógyulási zavarok, mind a sebészi fertőzések aránya jelentősen csökken. Az előbbi a műtéti körülmények és a sebészi technika folyamatos fejlődésének tulajdonítható, az utóbbit a CDC és HELICS rendszereken alapuló prospektív infekcióregiszterük eredményének vélik. Következtetések: A sebgyógyulási zavarok és a nosocomialis kategóriák összefüggéseiről az eddigi irodalomban nem találtak adatokat. A szerzők új megállapításként kimutatják, hogy az „A”-tól a „D” nasocomialis kategória felé haladva nemcsak a sebészi fertőzések aránya egyre nagyobb, hanem a sebgyógyulási zavaroké is. Van azonban egy fontos különbség: a sebgyógyulási zavarok arányainak növekedése általában jóval kisebb, mint az ugyanazon időszakban megfigyelt sebészi fertőzések arányainak növekedése. A sebgyógyulási zavarok összefüggéseiről a sebészi fertőzésekkel szintén a következő eredeti megfigyeléseket tették: ha a sebészi fertőzések aránya kisebb mint 2%, akkor a hozzájuk tartozó sebgyógyulási zavarok aránya nagyobb, mint a sebészi fertőzések aránya és fordítva. Ha a sebészi fertőzések aránya nagyobb mint 2%, akkor az ugyanabban az időszakban észlelt sebgyógyulási zavarok aránya kisebb, mint a sebészi fertőzéseké. Következtetésként ezt az összefüggést, amely az identikus SGyZ és Supp aránypárok többségénél (82,5%) megtalálható, a szerzők alapvetőnek tartják a sebgyógyulási zavarok és a sebészi fertőzések kölcsönhatásában! Ennek magyarázata az lehet, hogy a sebgyógyulási zavarok, amelyek „locus minoris resistentae”-t jelentenek a sebészi fertőzés szempontjából, az aszeptikus „A”, illetve a fakultatíve szeptikus „B” kategóriában nem vagy csak alig gennyednek el. A fertőzött „C” és a súlyosan fertőzött „D” kategóriában viszont egyre nagyobb és nagyobb hányadukból lesz gennyesedés. Végül utalnak arra a feltevésükre is, amely szerint a sebgyógyulási zavarok arányának felhasználása megfelelő kontextusban esetleg új indikátor lehet a sebészi minőségbiztosításban.

Restricted access

modernizáció – a fogalom és a valóság. In: Magyar Tudomány . 6. Kulcsár Kálmán (1986): A modernizáció és a magyar társadalom. Magvető, Budapest. Kulcsár Kálmán (1994a): Két világ között

Restricted access

“There are no recipes”

An anthropological assessment of nutrition in Hungarian ecovillages

Acta Ethnographica Hungarica
Author: Judit Farkas

., Péter 2002 A „közösség”. Egy fogalom megalkotása, kiteljesedése, széthullása és felszámolása [‘Community’. Creation, Enlargement, Fall and Disintegration of a Concept]. In Pócs , Éva (ed) Közösség és identitás . Studia Ethnologica Hungarica III

Restricted access

Attempts at creating a new concept of literature •

(The Hungarian literature in Slovakia between the two world wars)

Hungarian Studies
Author: Zsófia Bárczi

: létezik-e vagy sem? Néhány fésületlen gondolat egy fogalom lehetőségeiről . In: Németh , Z. (Ed.), A bevégezhetetlen feladat: Bevezetés a “szlovákiai magyar” irodalom olvasásába . Nap Kiadó , Dunaszerdahely , pp. 5 – 23 . Pintér , J. ( 1928 ). A

Restricted access

Attempts at creating a new concept of literature •

(The Hungarian literature in Slovakia between the two world wars)

Hungarian Studies
Author: Zsófia Bárczi

: létezik-e vagy sem? Néhány fésületlen gondolat egy fogalom lehetőségeiről . In: Németh , Z. (Ed.), A bevégezhetetlen feladat: Bevezetés a “szlovákiai magyar” irodalom olvasásába . Nap Kiadó , Dunaszerdahely , pp. 5 – 23 . Pintér , J. ( 1928 ). A

Restricted access