Search Results

You are looking at 71 - 80 of 170 items for :

  • All content x
Clear All

Abstract

The paper looks – mainly from the point of view of iconography – at the intricate composition of the icon of The Mother of God “The Life-giving Fountain” made around 1700 and once used in the former Serbian orthodox church of Győr. Despite the Greek title of the icon calling the Mother of God the Life-giving Fountain, it only partly fits into the tradition of this Byzantine icon type that evolved in the Palaeologan age. The relic is astonishingly innovative not only in the Hungarian stock of icons but also in the whole of post-Byzantine icon painting first of all on account of its secondary motifs. The analysis of analogies and pictorial sources of the individual compositional elements – various plant motifs, the fountain, the coronation of the Virgin, motifs alluding to the celestial sphere – has revealed that the Győr icon is an elaborate complex of western influences arriving into post-Byzantine art along diverse routes. The inscriptions also tie the icon to the Byzantine Akathist hymn to the Blessed Virgin which includes the same symbols of Mary rooted in the Bible as were widespread in the West as well in the early baroque cult of the Virgin. The Győr icon has connections with post-Byzantine iconographic types displaying the influence of western art, such as the tree of Jesse, the Unfading rose, which together with the Life-giving Fountain icon were popular in the 16–17th century icon painting in the territory between Venice, Crete and Athos. The special art historical place of the studied icon is, however, defined by its closest iconographic analogy, the Sammelikone surviving in the imperial court of Vienna, in which the central image of the Life-giving Fountain is added the votive portraits of Emperor Leopold I and his wife. The Győr icon of the Life-giving Fountain is most probably related to some orthodox ethnic group (Serbs, Greeks, Macedonians) who fled the Ottomans to the area of the Habsburg Empire.

Restricted access

Adang, C. (1996): Muslim Writers on Judaism and the Hebrew Bible: From Ibn Rabban to Ibn Ḥazm . Leiden, E. J. Brill. Adang C

Restricted access

. Adang , C. ( 1996 a): Judaism and the Bible in al-Maqdisī’s Kitāb al-Badʾ waʾl-Taʾrīkh . In: Lazarus- Yafeh, H. (ed.): Muslim Authors on Jews and Judaism: The Jews among Their Muslim Neighbors. Jerusalem, The Zalman Shazar Center for

Restricted access

Kutchins, H., Kirk, S.A. (1997): Making us Crazy. DSM: The Psychiatric Bible and the Creation of Mental Disorders. The Free Press, New York. Making us Crazy. DSM: The Psychiatric Bible and the Creation of Mental

Restricted access

Struthers 2006 = Struthers Jane: La Bible de la Chiromancie: Un guide pratique pour la lecture des lignes de la main Paris, Guy Trédaniel Éditeur, 2006. Struthers J

Restricted access

. cit. , 374. Biblical citation: The Holy Bible: Revised Standard Version. Published by W. M. Collins Sons & Co. Ltd. for The Bible Societies, 1971. Ottokár Prohászka: Föld és ég. II. kötet. In: Összegyűjtött munkái 4

Restricted access

Splendour of Translation Gutt, E. A. 1992. Relevance Theory: A Guide to Successful Communication in Translation. New York: United Bible Societies

Restricted access

. & Nida, E. 1986. From One Language to Another: Functional Equivalence in Bible Translating. Nashville: Thomas Nelson Publishers. From One Language to Another: Functional Equivalence in Bible Translating

Restricted access

Raoul Follereau, francia újságíró kezdeményezésére az ENSZ 1954-ben bevezette a Leprások Világnapját (Martyr’s Day), amelyet minden év januárjának utolsó vasárnapján tartanak meg. Bár a lepra kórokozóját Gerhard Henrik Armauer Hansen norvég tudós 1873-ban izolálta, és 1982 óta egy speciális gyógyszer-kombinációval gyógyítható a betegség, a WHO járványtani szakértőinek 2010. augusztus elején közzétett adatai szerint évente 219 826 új leprás beteget diagnosztizálnak a Földön. A leprára kínai és indiai források már Kr. e. 600 táján utalnak, a hellén világba pedig Nagy Sándor hadai hurcolták be Indiából Kr. e. 327–326 körül. A betegséget a Biblia Ó- és Újszövetség része egyaránt több helyen említi. A középkorban a leprás betegek ápolásában úttörő szerepet játszott a Kr. u. 72-ben, a Szentföldön alapított Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend. A leprások gyógykezelését idővel már speciális, folyóvíz mellé települt leprosoriumok látták el. A fertőzöttek kezelésére és az egészségesektől való elkülönítésére külön hivatal és szertartásrendszer jött létre. Annak ellenére, hogy a leprával, mint betegséggel, szemben az orvostudomány már győzedelmeskedett, és ezzel nagyjából egy időben a jogtudomány is biztosította a betegek jogainak jogi normákkal történő védelmét, sajnálatos tény, hogy még a XXI. századra sem sikerült az emberiségnek megszabadulnia ettől a súlyosan stigmatizáló betegségtől. Orv. Hetil., 2011, 152, 246–251.

Restricted access

la Bible Karaime . Doklady Akademii nauk SSSR Vol. 5 , pp. 87 – 91 . Günay , T. ( 2003 ): Rizeİli Ağzı (İnceleme-Metinler-Sözlük) [The dialect of Rize Province. Study–texts–index]. Ankara

Restricted access