Search Results

You are looking at 71 - 80 of 192 items for :

  • "Content analysis" x
  • All content x
Clear All

This study contrasted personal life narratives describing Action and Reaction oriented life episodes. Action episodes involve an attempt to achieve a goal or adjust to the demands of a situation with emotion resulting either from the fulfilment or frustration of these efforts. Reaction episodes involve holistic experiences with sensory, affective, and organic responses to autobiographically meaningful events. One hundred and fifty-one students at the University of Toronto completed a three-part questionnaire, each with 13 items, which was examined with factor analysis. The order in the questionnaire actually was - the first part inquired about Action, the second part Reaction, and the third part General responses to emotional episodes. In accordance with mainstream social psychological theorizing about emotion, intensity and attributional attention to causes loaded on separate factors for the Action model. An holistic response unifying the two factors was found for the Reaction model. Twenty-two of these respondents participated in an indepth interview recounting one Action and one Reaction episode. A content analysis was performed on the interview protocols and 10 categories were derived. Factor analysis on the frequency with which these categories were present in the individual protocols revealed contrasting motifs. Accounts of Action episodes reflected emotional detachment and responses to the actions of others. Reaction narratives reflected either an absorption in negative episodes or empathic responses on behalf of others. From an evolutionary perspective, the Action model lies on a autonomic fear-anger continuum involving both enhancement of neocortex planning along with the inhibition and transformation of potentially distracting emotions into generalized arousal. The Reaction model has a strong facial feedback component reflecting conditioned organic, perceptual, and cognitive responses to contextually complex events lying on the happiness-sadness dimension of social connection or loss.

Restricted access

A tanulmány mélyinterjús technikával készült empirikus kutatásról számol be, amely húsz fiatal értelmiségi nő életútján keresztül igyekszik elemezni a nemekkel és nőiséggel kapcsolatos társadalmi elvárásokat és személyes tapasztalatokat. A kutatás hátteréül szolgáló szociális konstrukciós elmélet lehetővé teszi, hogy a biológiai különbségek tárgyalásán túllépve, a nőiség fogalmát a testbe, társadalomba és személyes élményekbe ágyazottan értelmezzük. Az interjúk tartalomelemzése során kiderül, hogy a női szerepekkel kapcsolatos ellentmondásos elvárások közül a csoport tagjainak egy része az egalitáriánus, míg mások a konzervatív szemlélettel azonosulnak, illetve megismerjük, hogy a kiválasztott értékrend harmonikusan vagy konfliktusosan épül-e be az életútba. Az így keletkezett négy csoport jellemzése annak megértéséhez igyekszik hozzájárulni, hogy jelen társadalmi változások milyen hatást gyakorolnak a személyes életutakra a nemi szerepek terén.The article summarizes the results of an empirical study conducted using the method of indepth interviews. Social expectations, as well as personal experiences of gender and femininity are analysed based on the life-routes of twenty young women. Social constructionist theories, providing the theoretical background of the study, enable us to understand the concept of femininity beyond biological differences, as it is embedded in the body, society, and personal experiences. From the content analysis of the interviews we see that part of the group identifies with an egalitarian viewpoint, while others identify with a conservative one in the context of the contradictory social expectations toward gender roles. Furthermore, we can perceive whether the chosen value system in incorporated in a harmonious or conflituous way into the life-route. The characterisation of the four groups that were gained as a result of the categorisation contributes to the understanding of the effects of societal changes on personal lives in the area of gender roles.

Restricted access

. , Kis , B. , László, J. ( 2007 ): Subjective time experience: Identifying psychological correlates by narrative psychological content analysis . Empirical Text and Cultural Research , 3 , 14 – 25 . 14

Restricted access

. 4. Berelson , B. ( 1959 ): Content analysis . In: G. Lindzey (ed.): Handbook of Social Psychology . Vol. 1 . 3rd ed. Cambridge , Addison-Wesley , 488 – 522 . 5

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Egészségtudatosságunk fontos szerepet játszik életünkben. A fogalom magában foglalja az egészséggel kapcsolatos attitűdöket és viselkedéseket. Az egészségtudatosságra ható társadalmi háttérváltozók vizsgálata számos korábbi kutatás alapját képezte demográfiai és pszichológiai faktorok mentén. E vizsgálatok azonban általában önálló kérdések alkalmazásával történnek. Célkitűzés: Kutatásunk célja egy új, egészség-magatartást és egészséggel kapcsolatos attitűdöket vizsgáló kérdőív kialakítása és tesztelése. Módszer: Jelen kutatásban az egészség-magatartás és az egészségtudatossággal kapcsolatos attitűdök vizsgálatára szolgáló kérdőív bemutatása, valamint az erre ható tényezők feltérképezése történt meg egy debreceni mintán (Sportiskolák és Hagyományos Köznevelési Intézmények Tanulóinak Egészségmagatartása = SHTE 2017; n = 256). Eredmények: Az új, fókuszcsoportos beszélgetések tartalomelemzése alapján létrehozott, 10 alskálát tartalmazó, 35 állításos kérdőív megbízhatónak bizonyult a Cronbach-α mutató alapján. Következtetések: A korábbi kutatási eredményekkel egybehangzóan megállapíthattuk, hogy a nem, az apa iskolai végzettsége, a lakóhely típusa, valamint az objektív és szubjektív anyagi helyzet hatása szignifikánsan negatív, míg a sportolás, szubjektív egészségi és edzettségi állapot, valamint a szubjektív vallásosság hatása szignifikánsan pozitív eredményt hozott, tovább erősítve a kérdőív megbízhatóságát. Orv Hetil. 2017; 158(44): 1754–1760.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A gyógyítók elvándorlása, pályaelhagyása és elöregedése aktuális egészségpolitikai kérdés. A fiatal orvosok migrációs szándékai a következő évtizedek egészségügyi humánerőforrás-trendjeinek alakulásában kulcsszerepűek. Célkitűzés: A szerzők célul tűzik ki, hogy megvizsgálják a hazai végzős orvostanhallgatók külföldi munkavállalással kapcsolatos terveit, vélekedéseit. Módszer: Kvantitatív és kvalitatív online felmérés a négy magyarországi orvosegyetem hallgatóinak körében (n = 530). Jelen elemzésünkben csak az V. és VI. éves hallgatók válaszait vizsgáltuk (n = 165). Eredmények: A hallgatók közel 40%-ának tervei között szerepel a külföldi munkavállalás. Legnagyobb arányban középtávra (kettő–öt év) terveznek. A munkavállalási motivációk közül az egészségügyben uralkodó munkafeltételek, a nem megfelelő bérek, a magyarországi általános életkörülmények a legmeghatározóbbak. A visszatérési szándékokra vonatkozó válaszok tartalomelemzése azt mutatja, hogy a hazai munkavállalást leginkább családi indokok motiválják, illetve az objektív munkakörülmények (infrastruktúra, fizetések, hálapénzrendszer megszüntetése) befolyásolhatják. Ugyancsak jelentős tényező a munkakultúra változásának igénye is. Következtetések: A korábbi vizsgálatokhoz képest válaszadóink nagyobb arányban jelzik a külföldi munkavállalási szándékot, és a hazatérést csak az egészségügy viszonyainak jelentős változása esetén látják egyértelműnek. Orv Hetil. 2018; 159(1): 31–37.

Open access

Absztrakt

Jelen kutatásban Budapesten tanuló amerikai egyetemisták (N = 61) akkulturációs tapasztalatait vizsgáltuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az amerikai és a magyar kultúra találkozásakor milyen pszichológiai folyamatok zajlanak le, továbbá hogy e találkozások tükrében milyen kulturális profil rajzolódik ki. Az amerikai egyetemisták egy kulturális élménynapló keretében számoltak be a tapasztalt kulturális különbségekről és hasonlóságokról, valamint hogy milyennek ítélték meg az új kulturális közeghez történő alkalmazkodásukat és milyen támogató, illetőleg nehezítő tényezőket azonosítottak. A beszámolók tartalomelemzése során öt fő kategória emelkedett ki, amelyek mentén a diákok kulturális élményeiket rendezték: az USA és Magyarország között észlelt kulturális különbségek (pl. mindennapi élethez kapcsolódó eltérések, interperszonális kapcsolatok különbségei, különbségek az oktatásban stb.); az interkulturális találkozásra adott érzelmi válaszok (az átélt érzelmek inkább negatívak, mint pozitívak); az átélt kulturális sokk okai (nyelv, rasszizmus, kommunikációs jellegzetességek stb.); megküzdési stratégiák (elutazás előtti megküzdési stratégiák, megérkezés utáni megküzdési stratégiák); a külföldi tanulás diákok által megnevezett előnyei és pozitív következményei (kulturális tanulás, személyes növekedés). A vizsgálat eredményei hasznosak lehetnek hazánk kultúratudatának növeléséhez, valamint hozzájárulhatnak az interkulturális tréningek, tanácsadások hatékonyabb megszervezéséhez.

Restricted access

Architectural design, whether as a knowledge production process or as a ‘means’ for producing knowledge, has been the hot topic of theoretical debates since the late 1990s. Despite the developments, it requires more clarity as a young culture in the discipline. This research aims at deciphering the theoretical body to identify and bring the central themes into sight and provide a legible interpretation of knowledge production in architectural design. To this end, a unique methodology, adopted form content analysis, has been utilized. In this paper, a piece of the relevant literature was analysed by a computer application namely NVivo. The analysis has revealed a set of words from which the central themes are extracted. Out of thirty emphatic words, ten central themes are generated. According to the findings, ‘design and research’, ‘design process and methods’, and ‘newness and novelty’ appeared to be the key themes when knowledge production in architecture matters. The remaining seven themes are mainly included in the key themes. The findings show that knowledge production in architectural design is much more influenced by the field of design studies rather than architecture. This study remarks that the objective and generic aspect of architecture is investigated for knowledge production, however, taking architecture-specific dimensions into account could bring new insights into the discipline.

Az építészeti tervezés a tudástermelés folyamataként és „eszközeként” is az elméleti viták központi témája az 1990-es évek vége óta. Bár még fejlődésben van, a tudomány fiatal területeként szükség van arra, hogy fogalmait egyértelműbbé tegyék. E kutatás célja egy elméleti törzsanyag meghatározása, hogy a tudástermelés területe jól körülhatárolható legyen, célkitűzései láthatóvá, és fogalma értelmezhetővé váljon az építészeti tervezésben is. Ennek érdekében egyedülálló módszertan, formai tartalomelemzés alkalmazására került sor. A tanulmányban a vonatkozó szakirodalom egy részét az NVivo elnevezésű számítógépes alkalmazás segítségével elemeztük. Az elemzés gyakran ismételt szóhalmazokat gyűjtött, majd ezek alapján kivonatolta a szövegekben leggyakrabban előforduló témákat. A program harminc hangsúlyos szóból tíz központi témát generált. Az építészetre vonatkozó tudástermelés vizsgálata során a leggyakoribb találatok a „tervezés és kutatás”, a „tervezési folyamat és módszerek”, valamint az „újdonság és újszerűség” voltak. A többi hét témát nagyrészt magukba foglalták ezek a kulcstémák. A további eredmények azt mutatják, hogy az építészeti tervezésben megjelenő tudástermelésre nagyobb mértékben hatnak a tervezéselméleti stúdiumok, mint az építészeti gyakorlat. Noha jelen tanulmányunk az építészet objektív és általános aspektusát vizsgálja a tudástermelés szempontjából, e tudományágban később új fejezetet nyithatnak a kifejezetten építészeti szempontú megközelítések is.

Restricted access

Vizsgálatunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy vény nélkül kapható fájdalomcsillapító szerek esetében a hatást leíró részek különbözősége, a szövegekben előforduló pozitív szuggesztiók befolyásolhatják-e a betegek gyógyszerválasztását.15 recept nélkül megvásárolható (OTC), nem-szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) betegtájékoztatójának gyógyhatásokat leíró részét („Mi az XXX tabletta és mire használható?”) értékeltettük 200 alsóéves egyetemi hallgatóval (18 és 25 év között, átlagéletkor: 19,76 ± 1,495 év; 38% férfi) az érthetőség és az észlelt hatásosság szempontjából.A betegtájékoztatók között mind az érthetőség, mind az észlelt hatásosság szempontjából szignifikáns különbségeket találtunk. Az értékelést pozitívan befolyásolta a szöveg terjedelme (a szavak és karakterek száma), a felsorolt panaszok és betegségek, valamint a hatásosságra vonatkozó kifejezések (szuggesztiók) száma. A választást az érthetőség és a hasznos információk mennyisége befolyásolta a legerősebben. A legjobbnak értékelt leírások terjedelme az átlagosnál hosszabb volt, valamint több hatást és tünetleírást tartalmazott.A betegtájékoztatók számos hasznos (placebo, informálás, a betegek védelme) és potenciálisan káros (nocebo: mellékhatások leírása) hatással is bírnak.Az intelligens gyógyszertervezés keretein belül, a biztonságos és hatásos gyógyszerhasználat érdekében, a mellékhatások leírása mellett a gyógyító hatásokkal kapcsolatos teljesebb körű informálásra és a pozitív szuggesztiókra is érdemes lenne több figyelmet fordítani.

Restricted access

Háttér és célok

A binaurális ütemek a két fül közötti frekvenciakülönbség hatására létrejövő pulzáló hangok. A „binaurális ütem” angol megfelelőinek szavaira az internetes keresési találatok az elmúlt három évben megduplázódtak, ami jól példázza az utóbbi időben egyre inkább növekvő érdeklődést. Ezeket a hangokat feltételezett pszichológiai hatásaik miatt keresik, noha a tudományos adatok ellentmondásosak a témában. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy a binaurális ütemek hallgatása milyen szubjektív élményeket vált ki a hallgatóból, és ezeket milyen tényezők befolyásolják, tehát hogy mi a szerepe az elvárásoknak, a hang speciális akusztikai tulajdonságainak, illetve a binaurális ütemek frekvenciatartományának.

Módszer

Jelen tanulmányban két vizsgálatot mutatunk be. Az élményeket a (Phenomenology of Consciousness; PCI) élményfeltáró kérdőívvel és a személyekkel készült interjúk tartalomelemzésével mértük. Az első vizsgálatban 109, a másodikban 159 egyetemi hallgató vett részt. Az első kísérletben az instrukció, a másodikban az ingerek fizikai jellemzőinek hatását vizsgáltuk.

Eredmények

A binaurális ingerlés hatására a személyek élményei szignifikánsan megváltoztak, és az élményeket befolyásolta az instrukció. A különböző akusztikai tulajdonságokkal rendelkező hangok hatásában nem volt különbség.

Következtetések

A binaurális ütemek alkalmasak transzszerű élmények kiváltására. Az átélt élményeket jelentősen befolyásolják az előzetes instrukciók. Az átélt élményeket nem befolyásolja a hangok binaurális tulajdonsága, feltehetőleg az ingerek monotonitása okozza az élményváltozásokat.

Restricted access