Search Results

You are looking at 71 - 80 of 105 items for :

  • All content x
Clear All
Acta Alimentaria
Authors: G. Balázs, I. Baracskai, M. Nádosi, A. Harasztos, F. Békés, and S. Tömösközi

Payne, P.I., Nightingale, M.A., Krattiger, A.F. & Holt, L.M. (1987): The relationship between HMW glutenin subunit composition and the bread-making quality of British-grown wheat varieties. J. Sci. Fd Agric. , 40 , 51

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: W.F. Song, Z.Y. Ren, Y.B. Zhang, H.B. Zhao, X.B. Lv, J.L. Li, C.H. Guo, Q.J. Song, C.L. Zhang, W.L. Xin, and Z.M. Xiao

Two lines, L-19-613 and L-19-626, were produced from the common wheat cultivar Longmai 19 (L-19) by six consecutive backcrosses using biochemical marker-assisted selection. L-19 (Glu-D1a, Glu-A3c/Gli-A1?; Gli-A1? is a gene coding for unnamed gliadin) and L-19-613 (Glu-D1d, Glu-A3c/Gli-A1?) formed a set of near-isogenic lines (NILs) for HMW-GS, while L-19-613 and L-19-626 (Glu-D1d, Glu-A3e/Gli-A1m) constituted another set of NILs for the LMW-GS/gliadins. The three L-19 NILs were grown in the wheat breeding nursery in 2007 and 2008. The field experiments were designed using the three-column contrast arrangement method with four replicates. The three lines were ranked as follows for measurements of gluten strength, which was determined by the gluten index, Zeleny sedimentation, the stability and breakdown time of the farinogram, the maximum resistance and area of the extensogram, and the P andWvalues of the alveogram: L-19-613 > L-19-626 > L-19. The parameters listed above were significantly different between lines at the 0.05 or 0.01 level. The Glu-D1 and Glu-A3/Gli-A1 loci had additive effects on the gluten index, Zeleny sedimentation, stability, breakdown time, maximum resistance, area, P and W values. Although genetic variation at the Glu-A3/Gli-A1 locus had a great influence on wheat quality, the genetic difference between Glu-D1d and Glu-D1a at the Glu-D1 locus was much larger than that of Glu-A3c/Gli-A1? and Glu-A3e/Gli-A1m at the Glu-A3/Gli-A1 locus. Glu-D1d had negative effects on the extensibility and the L value compared with Glu-D1a. In contrast, Glu-A3c/Gli-A1? had a positive effect on these traits compared with Glu-A3e/Gli-A1m.

Restricted access

451 453 León, E., Aouni, R., Piston, F., Rodríguez-Quijano, M., Shewry, P.R., Martín, A., Barro, F. 2010. Stacking HMW-GS transgenes in bread wheat: Combining subunit 1Dy10

Restricted access

. 1990 80 65 74 Gupta, R.B., Singh, N.D., Shepherd, K.W. 1989. The cumulative effect of allelic variation in LMW and HMW

Restricted access

Hareland, G. (2004): Durum wheat products. In: Proc. 3 rd Food Sci. Int. Symp, pp. 26. He, Z.H., Liu, L., Xia, X.C., Liu, J.J., Pena, R.J. (2005): Composition of HMW and LMW Glutenin subunits and their effects on

Restricted access

23 41 Payne, P.I., Nightingale, M.A., Krattiger, A.F., Holt, L.M. 1987. The relationship between HMW glutenin subunit composition of the bread-making quality of British

Restricted access

variation in the gene family encoding high-molecular-weight (HMW) glutenin subunits of wheat. Biochem. Genet. 24: 579–596. Thompson R.D. DNA restriction fragment variation in the gene

Restricted access

) Cereal Chem. 2002 79 553 558 Ahmad, M. 2000. Molecular marker-assisted selection of HMW

Restricted access

79 720 725 Payne, P.I., Nightingale, M.A., Krattiger, A.F., Holt, L.M. 1987. The relationship between HMW gluten subunit composition and the bread

Restricted access

A foglalkozási nátha (OR) az orr olyan gyulladásos betegsége, amelyet a munkahelyen észlelhető valamilyen tényező vált ki és a munkahelyen kívül semmi sem ront. Klinikai tünetei (nehezített orrlégzés, orrváladékozás, viszkető érzés, orron keresztüli légáramlás csökkenése) csaknem azonosak az egyéb okból bekövetkező allergiás nátháéval. A 27/1996. NM-rendelet szerint Magyarországon is bejelentésre kötelezett betegség. Ennek ellenére 1997 és 2009 között hazánkban egyetlen esetet sem jelentettek. A legutóbbi 20 évben az egyetlen magyar nyelvű, OR-rel foglalkozó szakirodalom az Ungváry által szerkesztett és 2004-ben megjelent Munkaegészségtan című tankönyv. E betegség Európa többi országában nem ismeretlen. Kiválthatják mind nagy (1000 Dalton feletti), mind kis molekulasúlyú anyagok. Pékek között például 18–28%, izocianáttal dolgozók (például festők, öntödei munkások) között 36–42% között írják le a prevalenciáját. Kialakulására hajlamosít, ha a károsító anyag nagy koncentrációban van a levegőben, illetve, ha többfajta károsító anyag van a levegőben. A meglévő atopia főleg a nagy molekulasúlyú anyagok esetében hajlamosító tényező. Az OR kórisméjének megállapításához a kórtörténeten kívül objektív vizsgálatokat kell használni. A legelfogadottabb a specifikus nasalis provokáció. Ennek során gravimetriásan mérhetjük az orrváladék mennyiségét, vizsgálhatjuk az orrváladékban található sejteket és citokineket, valamint az orron keresztüli légáramlást rhinomanometriával és a nasalis belégzési áramlást, az orr anatómiai viszonyainak megváltozását pedig akusztikus rhinometriával. Az OR kezelése elsősorban munkahelyi feladat: fokozni a szellőztetést, csökkenteni az expozíciós időt, helyettesíteni a károsító tényezőt. Az újonnan felvetteket évente szűrni, az OR-ben szenvedőket asztma irányában vizsgálni kell. Gyógyszeres kezelés: per os antihisztamin, nasalis szteroid, kombinált hatású (antihisztamin+membránstabilizáló) szemcsepp.

Restricted access