Search Results

You are looking at 71 - 80 of 247 items for :

  • Behavioral Sciences x
  • All content x
Clear All

Családlátogatás evészavarban szenvedőknél

Környezetpszichológiai megfontolások

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Ferenc Túry, Andrea Dúll, Márta Wildmann, and Zsuzsa László

7 29 WERNER, C. M., ALTMAN, I., OXLEY, D. (1985) Temporal aspects of homes. A transactional perspective. In Altman, I., Werner, C. (eds) Home environments. 1-32. Plenum

Restricted access

. Armitage, R. (1992). Gender differences and the effect of stress on dream recall: A 30 day diary report. Dreaming, 2 , 137—141. Baekeland, F. (1970). Correlates of home dream recall. I. REM sleep in the laboratory as a predictor

Restricted access

Beckwith , L. , Cohen , S. E. ( 1984 ) Home environment and cognitive competence in preterm children during the first 5 years . In Gottfried , A. W. (ed.) Hone environment and early cognitive development: Longitudinal research 235

Restricted access

Az identitás labirintusai FELDMAN, R. M. (1990) Settlement-identity: Psychological bonds with home place in a mobile society. Environment and Behavior , 22 , 183

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dániel Ferencz, Csaba Pléh, Attila Forgács, and Voinov Pavel

ANSINK , B. ( 2002 ). Changing Eating Habits on the Home Front: Lost Lessons from World War II Research . Journal of Public Policy & Marketing , 21 ( 1 ), 90 – 99 .

Restricted access

Communal child care in Transylvania (Rumania) in the spirit of Saint Francis of Assisi

Primär-, Sekundär- und Tertiärprävention im Rahmen des von Csaba Böjte O.F.M. gegründeten Kinderschutznetzwerkes

European Journal of Mental Health
Author: Zsuzsanna Ládonyi

Rumänien hat den Weg der Demokratisierung nach dem Umsturz der Ceauşescu-Diktatur mit beträchtlichen wirtschaftlichen und gesellschaftlichen Nachteilen beschritten. Die Familien, insbesondere die Kinder hatten stark unter diesem Umwandlungsprozess zu leiden. Dies hat auch oft zum Phänomen der Kindesaussetzung geführt. Der Franziskaner-Mönch Csaba Böjte erkannte diese harte gesellschaftliche Situation, von der auch die in Diaspora lebende ungarische Minderheit betroffen war. Vor 14 Jahren begaan er daher in Diemrich (Deva/Déva), Süd-Transsylvanien, durch Privatinitiative den Aufbau eines Kinderschutznetzwerkes. Im Rahmen dieses Werkes werden heute in mehr als 40 rumänischen Orten fast 1500 bedürftige Kinder von den hauptamtlichen und ehrenamtlichen Mitarbeitern der Diemricher „Stiftung Heiliger Franziskus“ betreut. Diese Arbeit wäre unvorstellbar ohne die Unterstützung einer Großzahl von Spendern. Dieser gemeinschaftliche Kinderschutz umfasst heute mehrere Stiftungskindergärten, Schulen (Grundschule für 7–10 Jahre alte Kinder, Mittelschule für 10–14 Jahre alte Kinder), eine Tischlerfachschule, 30 Kinderhorte, ein Wohnheim für Mittelschüler und Studenten, ein Mütterheim, ein Beratungszentrum und ein Dutzend Kinderheime. Der Erfolg der Institution zeigt sich darin, dass immer mehr Kinder, die ohne elterliche Fürsorge aufwachsen mussten, Schulabschlüsse erreichen, Arbeit finden oder sogar studieren und eigene intakte Familien gründen.

Restricted access

In der ehemaligen DDR konnte die Katholische Kirche eine breite Caritasarbeit aufbauen, die weitgehend die Ressourcen der Gemeinden nutzte und damit eine enge Verbindung zu den Pfarrgemeinden hatte. Es waren nicht nur Hilfen auf Gemeindebasis möglich, sondern auch durch eine Vielzahl von Einrichtungen, wie Altenpflegeheime, Krankenhäuser, Heime für geistig Behinderte, Kindergärten und Erholungsheime. Diese wurden auch gern von Menschen angenommen, die nicht zur Kirche gehörten. Diese Arbeit konnte die Kirche eigenverantwortlich leisten ohne staatliche Steuerung. Viele finanzielle und fachliche Hilfen von der Deutschen Bischofskonferenz, dem Deutschen Caritasverband, dem Bonifatiuswerk der deutschen Katholiken und einzelnen Personen haben dieses Wirken entscheidend unterstützt und ermöglicht. Als nach der Wiedererlangung der Einheit Deutschlands die Caritas der einzelnen ostdeutschen Jurisdiktionsbezirke wieder formell Mitglied im Deutschen Caritasverband werden konnten, vollendete sich ein langer gemeinsamer Weg, der durch die Politik schwierig, aber nicht unmöglich gemacht wurde.

Restricted access

). Helping People without Homes: The Role of Psychologists and Recommendations to Advance Research, Training, Practice, and Policy . Letöltve: 2016. 03. 14-én: http

Restricted access

Az „őszülő társadalmakban”, így Magyarországon is a lakosság öregedésével párhuzamosan egyre nagyobb kihívást jelent az idős korú emberek jólétének biztosítása, szomatikus, pszichés és szociális szempontból egyaránt. Az időskor az elmúlás és a bejárt életúttal való szembenézés, „az elszámolás” időszaka. Ezekre az évekre esik az erikson-i értelemben vett utolsó pszichoszociális stádium, melynek központi feladata személyes életutunk saját vállainkon nyugvó „értelmének” fellelése. Ennek a folyamatnak Erik H. Erikson szerint kétféle kimenetele lehet: egyrészt a személyes felelősség és a halandóság elfogadását tükröző, az élettel való megelégedettségben gyökerező én-integritás, másrészt pedig ennek a felhalmozott én-teljességnek a hiányáról illetve elvesztéséről tanúskodó kétségbeesés. Az élet végességének elfogadásában a teljes életutunkat átívelően biztonságot nyújtó kötődéseink tükröződnek. Öregedésünk – és a modern, nyugati társadalmakban ezzel szinte kötelezően együtt járó szerepvesztés/váltás elfogadása – nagyrészt az életnek jelentést és tartalmat adó értelemteljes cél fellelésének, a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélésének, továbbá az egyéni életúttal, a személyes múlt meghatározó eseményeivel kapcsolatos érzéseink függvénye. Vizsgálatunkban gerontológiai korú (65 éven felüli) személyek három csoportját vizsgáltuk: belgyógyászati osztályon kezelt idős embereket, szociális intézményben, Idősek Házában élő időseket, illetve otthonukban – egyedül vagy családtagjaival – élő, szociálisan aktív, Idősek Klubját rendszeresen látogató embereket (összesen 75 idős embert). Vizsgálati módszerek: az Élet-értelmébe vetett hit skála, ennek kiegészítéseként a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélését vizsgáló kérdés, és egy általunk összeállított kérdéssor (vizsgálat helyszíne, demográfiai adatok: nem, kor, családi kapcsolatok, személyes élethelyzet szubjektív megítélése, társas aktivitás, szociális veszteségek és az egészségi állapot szubjektív megítélése). A kérdéssorban központi helyet kapott egy, az egyéni életúttal és a múlttal kapcsolatos megbánás meglétét illetve hiányát felmérő félig strukturált interjú. Eredményeink, várakozásainknak megfelelően azt mutatják, hogy a meglévő és „működő” családi, szociális kapcsolat(ok) a legjelentősebb protektív faktor az időskori kétségbeesés megjelenésével szemben. Bár az eltérések nem szignifikánsak, elmondható, hogy a pillanatnyi élethelyzet szubjektív megítélése jelentős, azonos tendenciájú hatást gyakorolt az élet értelmességének megítélésére. A közösségi tevékenységekben, társas összejöveteleken való részvétel és az egészségi állapot pozitív megítélése szignifikánsan emelte az „Élet-értelmébe vetett hit” változó értékeit. Azon személyeknél, akik életútjukra visszatekintve megbánással kapcsolatos érzésekről számoltak be drasztikusan lecsökkent élet értelmébe vetett hit. A vizsgálat helyszíne és a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep ugyancsak szignifikáns hatást gyakorolt vizsgált változónkra. Ahogy emelkedik az egyéni fontosság, a „szükség van rám” érzés szintje, úgy növekszik az élet-értelmébe vetett hit is, következésképpen a ritkább szövésű szociális hálóval rendelkező, kedvezőtlenebb életkörülmények között, Idősek Házában élő emberek a legveszélyeztetettebbek.

Restricted access

Gottschall, J. (2001): Homer's human animal: Ritual combat in the Iliad. Philosophy and Literature , 25, 2, 278-294. Homer's human animal: Ritual combat in the Iliad. Philosophy and Literature

Restricted access