Search Results

You are looking at 71 - 80 of 90 items for :

  • Social Sciences and Law x
  • All content x
Clear All

.11.02 Doniger, W. (2009): The Hindus. An alternative history. Oxford University Press, Oxford. Eurostat Home. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/ Letöltve: 2012

Restricted access

2006 Zellweger, T. — Sieger, P. (2012): Coming home or breaking free? Career choice intentions of the next generation in family businesses . Ernst

Restricted access

23 83 116 Dench, S., Hurtsfield, J., Hill, D and Akroyd, K. (2006): Employers’ Use of Migrant Labour. Summary Report . London: Home Office

Restricted access

Publ., London. The House Book Altman, I., Werner, C. (eds) (1985): Home Environments: Human Behaviour and Environment. Vol. 8. Plenum

Restricted access

The purpose of the study is double: on the one part, the presentation and popularization of a scarcely used method in domestic sociology, the contextual analysis, on the other, the presentation of the effects of the cultural and social capital on high-school students’ efficiency within an OTKA 2006–2008 research project. The regression models called attention to the importance of the contextual (institution-wide) effects on high-school students’ efficiency and performance. This study presents these effects by using Davis’s typology and separates the effects on individual and group levels. Among the factors that explain school success are sex, cultural capital brought from home and the students’ and their parents’ relationship resources (in the case of the last one we accentuate those relationships which are determined by the students’ and their parents’ religiousness). We came to the results that while boys’ school (class) percentage does not have any contextual effect, the percentage of parents with degree per school/class already has an effect on the students’ school efficiency, and concerning social capital we also have interesting results.

Restricted access

Natural law theory can render the so-called “non-aggression principle” (NAP), which prohibits the initiation of force against person or property, intelligible and can ground a robust, even if not exceptionless, version of the principle. Natural law and natural rights theories share common roots, but are often seen as divergent, if not antagonistic. But I believe it can plausibly be maintained that claims about natural rights find their home within the context of more comprehensive natural law theories. I seek to illustrate this claim by showing how a central claim about natural rights can be defended using the resources provided by the best contemporary version of natural law theory. I consider the significance of the NAP and its place in natural rights theory. I outline the contours of one contemporary natural law position, the new classical natural law (NCNL) theory. I go on to indicate what form I suspect a version of the NAP framed using the categories provided by the NCNL theory might take.

Full access

section 27(4) of the Trademark Act, as amended in 2005, provides enforcement against intermediaries whose services are used by a third party (that is usually the infringer itself) for the infringement. In the HYUNDAI case the registrars of the domain names, trusted by the resellers of cars having formerly been members of the HYUNDAI commercial chain in Hungary, were sued together with the resellers for the reason that they did not cancel the registration of the domain names after the commercial chain had been ceased. The Hungarian courts of first and second instance built their judgements on the ECJ’s BMW judgement (C-63/97). Emphasis is given also on a case relating to infringement by an operator of an Internet home page, as the latter was condemned by the Hungarian Court of first instance for not complying with the Act on Electronic Commerce. Nevertheless, the court of second instance condemned him not therefore but for the tort in respect of the provisions of the Civil Code, e.g. for injury of reputation. Finally, the article is closed by an outlook on ideas on the development of EC law relating to liability of intermediaries.

Full access

The idiom of the scales of justiceis commonly known and widely used. Iustitia can frequently be seen in different representations holding scales in her hand. The scales as a means or a symbol of justice (justness) or the administration of justice can be encountered in various places in Greek literature, one of its earliest instances being the Homeric Hermes' Hymn (Dikés talanta). According to these loci Zeus holds the scales of Diké, that is to say, the scales of justice in his hand. In the Iliad (23, 109-213) one may come across a scene presented in context, thus suitable for being more amply analysed, in which Zeus is pronouncing justice over the heroes using a pair of scales. In search of the meaning of Dikés talanta, this study tries to clarify the concept of law and justice (justness) in Homeric epic (I.), then by a structural (II.) and comparative analysis (III.) of certain lines of the weighing scene, decisive in the combat of Achilles and Hector, it formulates a few remarks on the origin and meaning of the concept of the scales of justice. One cannot claim that this idea of Egyptian religion had been transferred in its entirety into Greek thinking, but it is not surprising, as one can barely encounter an unaltered Egyptian borrowing in Greek mythological thinking. Nonetheless, some Egyptian influence, possibly with Cretan transmission, can be detected in the development of the Greek versions of psykhostasia and kerostasia. Pictorial as well as textual manifestations of such influence can be found on the one hand in vase-paintings, and on the other hand-undergoing a specific alteration of aspect in the form of kerostasia-in Homer, who paved the way for the scales of justice of Zeus and Iuppiter to become the symbol of Diké and Iustitia, and subsequently of the administration of justice itself.

Full access

Tanulmányomban az öt év alatti gyerekek óvodai hiányának országosan igen eltérő, nem elhanyagolható arányait kimutatva, az óvodakezdés korai lehetőségének kérdéskörét néhány, egymást átszövő dimenzió mentén járom körbe. Célom az óvodából kimaradó, nem beiratkozott kisgyermekek közül azok helyzetére rávilágítani, akik saját elhatározásukon kívül, a hatályos törvények kényszerítő ereje folytán nem jelennek meg a felvételi statisztikában. Szerény eszközeimmel arra hívom fel a figyelmet, amikor a jog közvetetten felelős a közoktatási rendszer első lépcsőjének számító óvoda megkezdésekor már fennálló esélyegyenlőtlenségért. Az összes problémát azonban természetesen nem lehet ebből eredeztetni. A területi nézőpont vonatkozásában kapott eredmény, miszerint az ország északi, északkeleti részén és a kis falvakban élő gyermekek óvodakezdési kilátásai jelentős hátrányban vannak, nem meglepő, „csupán” elszomorító. Ebből – és csak ebből, azaz a beóvodázási esélyek – szempontjából a fiatalodó települések, fővárosi kerületek mind növekvő számú gyermekei is hasonló helyzetben vannak. A szülők otthonlétét vizsgálva megkülönböztetem a kistestvérrel, munkanélküliként vagy a közbeszédben főállású anyaként emlegetett inaktív nevelők és gyermekeik csoportjait. Részletesen elemzem, hogy ezen szülők bármelyike az óvodai beiratkozáskor egyaránt szembetalálhatja magát az – alapvetően a közoktatási és a gyermekvédelmi törvény felfogását tükröző – „anyuka úgyis otthon van” típusú diszkriminatív érveléssel. Bemutatom, hogy jogszabályi szinten a kérdés nincs egyértelműen rendezve; a kötelezően felveendő gyermekek körének szűk meghatározásával az elutasítandók sorsa túlságosan az óvodák kezében van. Mindennek eredményeképpen az a furcsa helyzet állhat elő, hogy pl. egy hároméves gyermeket felvesznek, akinek szülei dolgoznak (s ez így is van rendjén), de egy négyéves kistestvéres vagy hátrányos helyzetű jelentkezőt nem. Az óvoda szerepének két különböző értelmezése (nevezetesen, hogy gyermekmegőrző vagy szocializáló-fejlesztő intézménynek tekintik-e) rávilágít arra, hogy az egyébként a közoktatási rendszer részeként kezelt körzetes önkormányzati óvodák (amelyek tehát ebben a tekintetben egyértelműen utóbbi típusú helynek minősülnek) elvileg nem tehetnének különbséget a gyerekek között a beiratkozás során. A gyakorlatban azonban – nem elsősorban az óvodák hibájából – számos körülmény ebbe az irányba viszi a döntéshozatalt. Legvégül lehetséges kiindulópontokat vázolok, amelyekkel reményeim szerint közelebb juthatunk egy minden fél számára elfogadható és kielégítő kompromisszumhoz. Ehhez azonban még hosszú az út.

Restricted access

Mivel a román államszocialista rendszer tarthatatlan iparszerkezetet hagyott örökül, a rendszerváltás nyomán úgy ennek eszközkészletében, mint humán állományában folytatódott a lebomlás. A foglalkoztatásvesztők tömegének csak a földtulajdonok visszaosztása nyújtott menedéket. A foglalkoztatás ágazatai közti áramlás így visszafordult: 1995-ig az iparból a mezőgazdaságba, azután pedig a legitim, belföldi foglalkoztatásból a feketegazdaságba és főként külföldre irányult. Eközben a GDP kétszeri nekilendülésével megindult a helyreállító növekedés, majd 2000-től felgyorsult, a foglalkoztatásszerkezet azonban alig rendeződött át. Az ipar nem jött lendületbe, csupán a külföldi vendégmunkába áramlás és az áru jellegű szolgáltatások erősödtek fel. 2008-ban a GDP növekedése már közelítette az új trendvonalat, amikor a világválság feltartóztatta, így nem jutott el a trendvonalon való fennakadásig. A román gazdaságnak nem sikerült megszabadulnia azoktól a súlyos fogyatékosságoktól, amelyeket a bukott rendszertől örökölt. Iparosításának és városiasodásának történelmi fejlődésszakasza mindmáig nem tudott befejeződni. A népesség túlnyomó része benne rekedt az önellátó mentalitásban, ami hatása alatt tartja életvitelüket és munkájukat. Ennek következtében a korszerű foglalkoztatás és a liberális piac nem képes a népesség egészére kiterjedni.

Restricted access