Search Results

You are looking at 71 - 80 of 83 items for :

  • Social Sciences and Law x
  • All content x
Clear All

The idiom of the scales of justiceis commonly known and widely used. Iustitia can frequently be seen in different representations holding scales in her hand. The scales as a means or a symbol of justice (justness) or the administration of justice can be encountered in various places in Greek literature, one of its earliest instances being the Homeric Hermes' Hymn (Dikés talanta). According to these loci Zeus holds the scales of Diké, that is to say, the scales of justice in his hand. In the Iliad (23, 109-213) one may come across a scene presented in context, thus suitable for being more amply analysed, in which Zeus is pronouncing justice over the heroes using a pair of scales. In search of the meaning of Dikés talanta, this study tries to clarify the concept of law and justice (justness) in Homeric epic (I.), then by a structural (II.) and comparative analysis (III.) of certain lines of the weighing scene, decisive in the combat of Achilles and Hector, it formulates a few remarks on the origin and meaning of the concept of the scales of justice. One cannot claim that this idea of Egyptian religion had been transferred in its entirety into Greek thinking, but it is not surprising, as one can barely encounter an unaltered Egyptian borrowing in Greek mythological thinking. Nonetheless, some Egyptian influence, possibly with Cretan transmission, can be detected in the development of the Greek versions of psykhostasia and kerostasia. Pictorial as well as textual manifestations of such influence can be found on the one hand in vase-paintings, and on the other hand-undergoing a specific alteration of aspect in the form of kerostasia-in Homer, who paved the way for the scales of justice of Zeus and Iuppiter to become the symbol of Diké and Iustitia, and subsequently of the administration of justice itself.

Full access

Tanulmányomban az öt év alatti gyerekek óvodai hiányának országosan igen eltérő, nem elhanyagolható arányait kimutatva, az óvodakezdés korai lehetőségének kérdéskörét néhány, egymást átszövő dimenzió mentén járom körbe. Célom az óvodából kimaradó, nem beiratkozott kisgyermekek közül azok helyzetére rávilágítani, akik saját elhatározásukon kívül, a hatályos törvények kényszerítő ereje folytán nem jelennek meg a felvételi statisztikában. Szerény eszközeimmel arra hívom fel a figyelmet, amikor a jog közvetetten felelős a közoktatási rendszer első lépcsőjének számító óvoda megkezdésekor már fennálló esélyegyenlőtlenségért. Az összes problémát azonban természetesen nem lehet ebből eredeztetni. A területi nézőpont vonatkozásában kapott eredmény, miszerint az ország északi, északkeleti részén és a kis falvakban élő gyermekek óvodakezdési kilátásai jelentős hátrányban vannak, nem meglepő, „csupán” elszomorító. Ebből – és csak ebből, azaz a beóvodázási esélyek – szempontjából a fiatalodó települések, fővárosi kerületek mind növekvő számú gyermekei is hasonló helyzetben vannak. A szülők otthonlétét vizsgálva megkülönböztetem a kistestvérrel, munkanélküliként vagy a közbeszédben főállású anyaként emlegetett inaktív nevelők és gyermekeik csoportjait. Részletesen elemzem, hogy ezen szülők bármelyike az óvodai beiratkozáskor egyaránt szembetalálhatja magát az – alapvetően a közoktatási és a gyermekvédelmi törvény felfogását tükröző – „anyuka úgyis otthon van” típusú diszkriminatív érveléssel. Bemutatom, hogy jogszabályi szinten a kérdés nincs egyértelműen rendezve; a kötelezően felveendő gyermekek körének szűk meghatározásával az elutasítandók sorsa túlságosan az óvodák kezében van. Mindennek eredményeképpen az a furcsa helyzet állhat elő, hogy pl. egy hároméves gyermeket felvesznek, akinek szülei dolgoznak (s ez így is van rendjén), de egy négyéves kistestvéres vagy hátrányos helyzetű jelentkezőt nem. Az óvoda szerepének két különböző értelmezése (nevezetesen, hogy gyermekmegőrző vagy szocializáló-fejlesztő intézménynek tekintik-e) rávilágít arra, hogy az egyébként a közoktatási rendszer részeként kezelt körzetes önkormányzati óvodák (amelyek tehát ebben a tekintetben egyértelműen utóbbi típusú helynek minősülnek) elvileg nem tehetnének különbséget a gyerekek között a beiratkozás során. A gyakorlatban azonban – nem elsősorban az óvodák hibájából – számos körülmény ebbe az irányba viszi a döntéshozatalt. Legvégül lehetséges kiindulópontokat vázolok, amelyekkel reményeim szerint közelebb juthatunk egy minden fél számára elfogadható és kielégítő kompromisszumhoz. Ehhez azonban még hosszú az út.

Restricted access

Mivel a román államszocialista rendszer tarthatatlan iparszerkezetet hagyott örökül, a rendszerváltás nyomán úgy ennek eszközkészletében, mint humán állományában folytatódott a lebomlás. A foglalkoztatásvesztők tömegének csak a földtulajdonok visszaosztása nyújtott menedéket. A foglalkoztatás ágazatai közti áramlás így visszafordult: 1995-ig az iparból a mezőgazdaságba, azután pedig a legitim, belföldi foglalkoztatásból a feketegazdaságba és főként külföldre irányult. Eközben a GDP kétszeri nekilendülésével megindult a helyreállító növekedés, majd 2000-től felgyorsult, a foglalkoztatásszerkezet azonban alig rendeződött át. Az ipar nem jött lendületbe, csupán a külföldi vendégmunkába áramlás és az áru jellegű szolgáltatások erősödtek fel. 2008-ban a GDP növekedése már közelítette az új trendvonalat, amikor a világválság feltartóztatta, így nem jutott el a trendvonalon való fennakadásig. A román gazdaságnak nem sikerült megszabadulnia azoktól a súlyos fogyatékosságoktól, amelyeket a bukott rendszertől örökölt. Iparosításának és városiasodásának történelmi fejlődésszakasza mindmáig nem tudott befejeződni. A népesség túlnyomó része benne rekedt az önellátó mentalitásban, ami hatása alatt tartja életvitelüket és munkájukat. Ennek következtében a korszerű foglalkoztatás és a liberális piac nem képes a népesség egészére kiterjedni.

Restricted access

Magyarországon a 90-es években a gazdasági szabályozók és a piacok változásai közben csődbe ment vállalatok eszközállományának többségét külföldi befektetők vették meg, vagy zöldmezős beruházásokat csináltak, és saját hazájuk gazdaságára jellemző technikai és szervezettségi szinten fejlesztették ki termelésüket és szolgáltatásaikat, meghonosítva egy új munkakultúrát. A foglalkoztatottak többsége, mintegy négyötöde jól és gyorsan alkalmazkodott az új elvárásokhoz, más része azonban kiszorult a foglakoztatásból. A gazdaság egyenlőtlen területi elrendeződése miatt azok sem tudtak elhelyezkedni, akik szakképzettsége ezt lehetővé tette volna, foglalkoztatás hiányában pedig szakmai ismereteik elavultak. Az oktatás sem szerkezetében, sem tartalmában nem igazodott jól az új elvárásokhoz, így a munkahelystruktúra és a szakmastruktúra távolodása a további fejlődés akadályává vált. A korábban soha nem tapasztalt módon szinte egy időben megjelenő új technológia és munkakultúra azonban nem hatotta át a gazdaság és a társadalom egészét. Ezért a rendszerváltás utáni időszak nem klasszikus helyreállítási periódus, hanem sokban hasonlít az alacsony jövedelmű országok gazdasági fejlődéséről leírt sajátosságokra is.

Restricted access

A megújuló energiahordozók közül Magyarországon a biomassza nyújtja az egyik legígéretesebb lehetőséget a fosszilis energiaforrások részleges kiváltására. Jelen tanulmányban az elméleti gazdaságtan, a statisztika és a társadalomtudományok eszköztárával elemezzük a biomassza munkaerőpiacát. A munkaerő-piaci kereslet nem minden esetben egyezik meg a kínálattal. A szűkülő lehetőségek következtében a biomassza népességmegtartó képessége sem érvényesül minden esetben. A magyar piacon szakemberhiány van, így a kvalifikált alkalmazottak naponta ingáznak otthonuk és munkahelyük között. Ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy az oktatási rendszer nem képes kellő arányban kinevelni magasan képzett, ökoenergetikai ismeretekkel rendelkező szakembereket. A lokális munkaerőt igénylő szántóföldi munka a képzetlen munkaerő számára jelenthet egyfajta kitörési lehetőséget. A munkaerő-piaci diszkrimináció – amely a kék-, valamint a fehérgalléros alkalmazottakat egyaránt érinti – és az oktatási rendszer hiányosságai egyértelműen a paradigmaváltás szükségességét irányozzák elő. A 2011–2012-es reformok ez idáig nem hoztak számottevő változást az ökoenergetika számára, így kiemelkedően fontos lenne a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó szakok arányának növelése. Amennyiben az intézmények átszervezésén kívül nem történik lényegi, gondolkodásmódbeli változás, feltehetően a biomassza-alapú energiatermelés sem fogja elérni a kívánt szintet. A biomasszapiac nem érvényesülhet szárnyaló mezőgazdasági ágazat nélkül.

Restricted access

://siteresources.worldbank.org/UKRAINEEXTN/Resources/Macro_update_eng.pdf , Downloaded on April 5th, 2008 http://www.interfax.com.ua/ru home page of Interfax Press Agency, downloaded in March–April, 2008 www.karpatinfo.net, downloaded in April, 2007

Restricted access
Review of Sociology
Authors: György Lengyel, László Lőrincz, Viktória Siklós, and Dániel Füleki

Network Externalities in the Diffusion of Home Computers. Journal of Law and Economics , 45 (2): 317-344. Evidence on Learning and Network Externalities in the Diffusion of Home Computers. Journal

Restricted access

. 68. Nos. 3–4, 773–787. http://www.persee.fr/web/revues/home/prescript/article/polit_0032-342x_2003_num_68_3_1254?_Prescripts_Search_isPortletOuvrage=false (Letöltés ideje: 2010. október 10.) Dobos Balázs (2006): A

Restricted access

-system Walzer, M. (1994): Thick and Thin: Moral Argument at Home and Abroad . Notre Dame, University of Notre Dame. Thick and Thin: Moral Argument at Home and Abroad

Restricted access

for an Innovation Strategy. Paris. Open source as… (2005): Open Source as a Business Approach. Open Source Biotechnology? rsss.anu.edu.au/~janeth/home.html - 6k Letöltés ideje: 2010. 10. 12

Restricted access