Search Results

You are looking at 71 - 80 of 1,141 items for :

  • "Magyarország" x
  • All content x
Clear All

Romsics, I. (1999) Magyarország története a 20. században (Osiris: Budapest). Romsics I. Magyarország története a 20. században

Restricted access

. D évai K atalin 2012 Késő római temetkezések üvegmellékletei Pannoniában. Üvegedények a mai Magyarország területéről I . Doktori disszertáció . ELTE BTK Budapest

Open access

(szerk.): 13 41 Klinger András (1991): Magyarország demográfiai helyzete Európaban In: Demográfia 34 . évf. 1-2 szám, 19

Restricted access

Vári A. (1999) Magyarország árvízvédelmi helyzete: a társadalmi tudatosság kérdései. Kézirat. MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest. Magyarország árvízvédelmi helyzete: a társadalmi tudatosság kérdései

Restricted access

Abstract

In addition to the Budapest Museum of Applied Arts and the Esterházy castle in Fraknó (Burg Forchtenstein), the collection of medals and coins as well as goldsmith's works at the Hungarian National Museum also has a small ensemble of treasures from the Esterházy collection: 308 coins and medals and 17–19th century goldsmith's works and textiles.

The stock of metalwork from the early modern age also includes three pieces of parchment of different sizes with Latin inscription in 17th century script. As they survive in Esterházy possession, it is logical to try to trace them to the Fraknó treasury. When in 1725 the inventory of the treasury was taken, the information on the – real or assumed – owners, donators of earlier times was gleaned from “annexed slips” which the parchment pieces in the National Museum are thought to be like. It can almost be taken for certain that the three slips of parchment in the museum used to be the labels of items 16–17 in cabinet no. 51/52 and item 37 in cabinet 54/55. The question is whether the fragmentary inscriptions can be paired with extant objects.

The first object that can be identified is the rosary of John III Sobiesky, the third is the rosary of Leopold I, king of Hungary and holy Roman emperor, given by Pope Innocent XI to the ruler. The dolman and gown allegedly worn by Leopold I for his coronation as king of Hungary in Pozsony in 1655 were also kept in Fraknó. Aslip of parchment sewn into the mantle contained the story of the object. István Báthory's miniature portrait in wax relief is still kept by the family at Fraknó. A fork and spoon with coral handles and a rosary of coral beads also once owned by Báthory are now in the collection of the Museum of Applied Arts. Research identifies items in the 1696 and 1725 inventories with the latter object. Consequently the second parchment slip used to indicate this rosary in times of yore.

Though no contemporaneous labels survive, another two rosaries' former owners can be identified on the basis of the 1725 inventory. A rosary of gold filigree beads might be identical with Pál Esterházy's one-time rosary entered into the 1725 list as item no. 25. The list also helps identify palatine Miklós Esterházy's rosary now in the National Museum. It consists of a string of large lapis lazuli beads, with a possibly later cross hanging from a tassel of metal threads at one end. In the 1696 inventory there is a list of the contents of a grey cabinet in the first room of the “new” treasury of Fraknó, the one created upon Pál Esterházy's order. It contains a rosary ex succino nigro, that is, of dark amber which is perhaps identical with one in the collection of the National Museum.

Compared to 1696, the inventory of 1725 shows a conceptually far more organized treasury reflecting the final arrangement by Pál Esterházy. The contents of the cabinets, the grouping of the objects had been changed to create almost “profile-centric” units. Until the turn of the 17–18th century the objects of treasuries and collections were not labelled unless their material value was highlighted. The Fraknó labels are more closely related to the slips put into the medieval reliquaries. The majority of objects marked with parchment slips were also “relics” in Pál Esterházy's treasury. The treasures of Miklós Esterházy were still stored in chests and cases as the 1645 list reveals. The transformation that the inventory of 1696 reveals is similar to the metamorphosis of the collections of relics by the 15th century. The motor was the collector himself in the background, here Pál Esterházy, although this process can also be retraced in Esterházy's brother-in-law Ferenc Nádasdy's Sárvár treasury. The collecting activity of both Esterházy and Nádasdy is simultaneously characterized by the successful integration of archaic traits and most up-to-date representative forms.

Restricted access

Napjainkban a mediáció mind Belgiumban, mind Magyarországon virágzik. Belgiumban a me­diációt 1994-ben vezették be, de 2005-ben átfogó reformra került sor. Hollandiában is 2005-ben kezdtek ún. kísérleti jogalkalmazásba. Magyarországon a polgári mediáció a 2002. évi LV. törvénnyel, míg a büntető mediáció a 2006. évi CXXIII. törvénnyel vette kezdetét. Szemben Magyarországgal, Belgiumban a büntető mediációt vegyítik az elterelés egyes elemeivel. Minden országnak megvan a maga sajátos mediációs rendszere, sajátos vonásokkal. Magyarországon több mint egy évtizednyi szakmai diszkusszió előzte meg a mediáció bevezetését. Számos országban nem csak a jogászszakma, de a média is hallatta hangját a mediáció intézményének törvénybe fogla­lása előtt. Az előzetes kritikák ellenére a már működésben lévő mediációt az emberek többnyire pozitívan fogadják. Pénzt és időt lehet vele megtakarítani, valamint pacifikáló hatása is van. A mediáció úgy deontológiai, mint szocioökonómiai szempontból fontos jogi eszköz.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Fanni Rencz, Valentin Brodszky, Márta Péntek, Orsolya Balogh, Éva Remenyik, Andrea Szegedi, Péter Holló, Sarolta Kárpáti, Hajnalka Jókai, Krisztina Herszényi, Emese Herédi, Sándor Szántó, and László Gulácsi

Bevezetés: A psoriasis a leggyakoribb krónikus, szisztémás, immunmediált gyulladásos kórkép, amely elsősorban a bőrt és az ízületeket érintheti. Célkitűzés: Arthritis psoriaticával társuló középsúlyos és súlyos psoriasisos betegek életminőségének és betegségköltségeinek vizsgálata. Módszer: Két egyetemi bőrgyógyászati klinikán keresztmetszeti kérdőíves felmérést végeztek. Eredmények: A vizsgált 57 beteg (65% férfi) átlagéletkora 54,3±11,6 év, életminősége az EQ-5D indexszel mérve 0,48±0,4 volt. Az egy betegre jutó éves átlagköltség 2,56 millió Ft, amelyből 71% a biológiai terápiához kapcsolódó költség és 21% az indirekt költség. Az indirekt költség 95%-a, 506 ezer Ft/beteg/év a psoriasis miatti munkából való kiesés miatt jelentkezik. A szisztémás kezelésben nem részesülő (21%), a tradicionális szisztémás (32%) és a biológiai szisztémás terápiában részesülő (47%) betegek egy betegre jutó éves átlagköltsége sorrendben 493 ezer Ft, 513 ezer Ft és 4,84 millió Ft. Következtetések: A biológiai terápia szignifikáns életminőség-javulást eredményez. Mivel az arthritis psoriaticával társuló psoriasis-betegcsoportban a szisztémás kezelések mindkét kórképben hatásosak, ezért a terápiával elérhető egészségnyereség mérése egészség-gazdaságtani szempontból a két kórkép esetén együttesen is célszerű, mert a valós egészséghaszon nagyobb lehet, mintha csak az egyik kórképet vizsgáljuk. Orv. Hetil., 2014, 155(48), 1913–1921.

Open access

A szerzők áttekintik a foglalkozás-egészségügyi ellátás hazai történetét és jelenlegi helyzetét, elemzik kapcsolatát a munkaügyi szervezetekkel. A rendszerváltozást követő gazdasági átalakulásban a szocialista nagyüzemek helyét több, de kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalkozás vette át, így a munkáltatóknak már nincs saját üzemorvosuk, hanem szerződniük kell foglalkozás-egészségügyi ellátásra engedélyt kapott szolgáltatóval, aki viszont több cég munkavállalóit látja el. A nagyüzemekben korábban dolgozó üzemorvosok háziorvosi ellátást is nyújtanak és a szakvizsgát tett háziorvosok is beléptek az üzemorvosi piacra. Ennek a piacnak a felosztása néha etikátlan gazdasági versenyben történik, amit a nem kötelezően előírt tarifák és a kötelezően előírt, de csak részlegesen ellenőrzött szerződéskötés tesz lehetővé. A rendszer a hiányosságok javításával jobbá tehető, indokolatlannak tűnik felforgatása, baleset-biztosítási alapra helyezése, a szakmai feladatoknak az erre szakképesítéssel nem rendelkezőknek való átadása, nemzetközi kötelezettségek felrúgása, ahogyan ez egyes publicitást kapott elképzelésekből kiderült. A foglalkozás-egészségügyben folyó szakmai munka felügyeletét szükséges lenne ismét az egészségügy felügyelete alá vonni, a teljesen más elveken működő és más szempontokat figyelembe vevő gazdasági tárca helyett. Orv. Hetil., 2012, 153, 1433–1439.

Open access

A háziorvosok díjazása többnyire a fejkvótán vagy teljesítményükön, néhány országban ezek kombinációján alapszik. Munkájukról beszámolókat, jelentéseket készítenek, amelyek a beteg azonosító adatait, a felállított diagnózist és az alkalmazott kezelést tartalmazzák, a közleményben országonként részletezve. Mindezeken kívül a vényírás sajátosságait, a felírt gyógyszerek térítését, valamint a szakorvosi konzíliumokra vagy a kórházba való utalás adminisztratív kötelezettségeit is elemezték. Az európai és hazai előírásokat összehasonlítva megállapítható, hogy a magyar jelentési kötelezettségek esetenként gyakoribbak, általában sokkal részletesebbek, gyakran egymást átfedők, és a kért adatok célja és szükségessége nem mindig érthető. Az adminisztratív feladatok a kuratív tevékenységre fordított időt jelentősen csökkentik, nagyfokban gátolják a háziorvos kapuőrfunkcióját, prevencióra pedig szinte egyáltalán nincs idő. Hivatalos verzió hiányában az alkalmazott háziorvosi software-ek száma túl sok, minőségük eltérő, egymással nem kompatibilisak. Az adminisztratív feladatok és a jelentési kötelezettségek felülvizsgálata indokolt lenne, célszerűen csak azon adatokra szűkítendően, amelyeknek epidemiológiai és/vagy lényeges gazdasági konzekvenciája van, jobban figyelembe véve az adatvédelmi szempontokat is.

Restricted access