Search Results

You are looking at 71 - 80 of 203 items for :

  • "adatbázis" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Erika Hubina, Ágnes Tóth, Gábor László Kovács, Judit Dénes, László Kovács, and Miklós Góth

A humán növekedési hormon és a növekedésihormon-receptor szerkezetének részletes felderítése, valamint interakciójuk pontos megismerése lehetővé tette egy újabb hatásmechanizmusú fehérje, a növekedésihormonreceptor-antagonista, a pegvisomant kifejlesztését. Ezzel bővült az acromegalia kezelésére alkalmazható gyógyszercsoportok köre. Ennek jelentőségét az adja, hogy a betegség mortalitását tekintve bizonyított a növekedési hormon/inzulinszerű növekedési faktor-I tengely szigorúbb kontrolljának szükségessége, valamint hogy az eddig rendelkezésünkre álló terápiás lehetőségek (műtét, radioterápia, dopaminagonista, szomatosztatinanalóg) alkalmazása ellenére a betegek jelentős része nem megfelelően kontrollált. A pegvisomant 2004-ben került törzskönyvezésre. 2006-tól hazánkban is alkalmazzák olyan acromegaliás betegek kezelésére, akiknél a műtét és/vagy besugárzás nem volt kielégítő hatású, és akiknél a szomatosztatinanalógokkal való kezelés hatására nem normalizálódott az inzulinszerű növekedési faktor-I koncentrációja és a növekedésihormon-érték nem került a kívánt tartományba, vagy a kezelést nem tolerálták. A pegvisomant klinikai alkalmazása eredményes, jól tolerálható és biztonságos a nemzetközi adatbázis (Acrostudy) eredményei alapján. A kezelés eredményességének további növelése céljából számos nemzetközi vizsgálatot végeztek a szomatosztatinanalógok és a pegvisomant együttes adásával. A növekedési hormon/inzulinszerű növekedési faktor-I tengely egyéb hatásainak ismeretében a növekedésihormonreceptor-antagonistának további alkalmazási lehetőségei is a kutatás tárgyát képezik. Orv. Hetil., 2011, 152, 709–714.

Restricted access

Napjainkban a hypertonia népbetegségnek tekinthető már az egész világon. A magas vérnyomásban szenvedő egyének száma egyre nő és a hypertonia okozta kockázat, megbetegedés és halálozás a legkorszerűbb terápia ellenére sem csökken kellő mértékben. Népbetegségként a hypertonia népegészségügyi kérdéssé vált. A prevencióhoz, illetve a hatékony ellátáshoz számos tulajdonság, vizsgálati adat és a terápia integrált adatsora szükséges. Mindezek hiánya vetette fel annak a szükségességét, hogy olyan adatbázis kerüljön létrehozásra, amelynek elemzésével a feltett kérdések megválaszolhatóvá válnak. Az adatok regiszterbe gyűjtésére és feldolgozására a Magyar Hypertonia Társaság vállalkozott először 2002-ben. A Magyar Hypertonia Regiszterbe eddig négy alkalommal történt adatfelvétel (2002, 2005, 2007, 2011), és jelenleg 108 473 beteg adatát tartalmazza. Az adatok alapján a magyarországi hypertoniás betegek 80%-a nagy vagy nagyon nagy cardiovascularis kockázatú csoportba tartozik. A regiszter adataival követni lehetett a magyarországi hypertoniás populáció cardiovascularis kockázatát és az alkalmazott antihipertenzív terápia hatékonyságát. A nemzetközi tapasztalatok is bizonyítják, hogy a hypertoniaregiszter létrehozása támogathatja a népegészségügyi programok eredményességét. Számunkra a Magyar Hypertonia Regiszter program is ezt igazolta. A továbblépéshez egyénileg azonosítható regiszterre lenne szükség, a megfelelő adatkezelési szabályozás és az evidenciákon alapuló szakmai irányelvek alkalmazása mellett. Orv. Hetil., 2014, 155(19), 764–768.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Annamária Ágota, Bence Ágg, Kálmán Benke, József Gábor Joó, Zoltán Langmár, Krisztina Marosi, Zsuzsanna Lelovics, Kitti Deé, Péter Nagy, Bernadett Köles, Endre Horváth, Zsuzsanna Crespo, Zoltán Szabolcs, and Zsolt B. Nagy

A Marfan-szindróma a szervezet kötőszöveti állományát érintő öröklődő betegség, amely Magyarországon hozzávetőleg 2–3000 személyt érint. A betegség manifesztációi multiszisztémásak, ezért a kórismézés sokszor nehézségekbe ütközik. Az „Országos Marfan Regiszter” jelenleg közel 250 Marfan-szindrómában szenvedő beteg adatait tartalmazza, s ez a szám dinamikusan növekszik. Célok: A Marfan-szindrómás magyar személyek biológiai mintáinak, klinikai adatainak és életmódfelmérőinek összegyűjtése. Módszerek: A szelekció során olyan betegekre esett a választás, akiknél a cardiovascularis és a szisztémás érintettség, illetve a családi kórelőzmény alapján az átdolgozott Gent-nozológia értelmében egyértelműen megállapítható a Marfan-szindróma fennállása. Eredmények: Az adatbázis alapján 102 Marfan-szindrómában szenvedő személyt tartalmaz a biobank, amely 55 személy cDNS-mintáját, 102 személy genomi DNS- és szérummintáját foglalja magába. A biológiai minták mellett minden személyről nemzetközileg validált fizikai aktivitási, táplálkozási és pszichológiai kérdőívek alapján gyűjtött adatot is tartalmaz a biobank. Következtetések: A Marfan Biobank genetikai, génexpressziós és fehérjeszintű kutatások gyors megtervezését teszi lehetővé. A biobank hozzájárul a kórkép alaposabb megismeréséhez és a hazai betegek ellátásához egyaránt. Orv. Hetil., 2012, 153, 296–302.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: Az elsőéves hallgatók tanulmányi sikerességét – a preegyetemi tapasztalatokat is figyelembe véve – előre jelző összetevőket, jellemzőket találhatunk mind egyéni, mind infrastrukturális szinten, melyek mérhetők és felhasználhatók a tanulmányi eredményesség növeléséhez, és hozzájárulnak a hallgatói mentális egészség fenntartásához. Célkitűzés: Orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi és egészégügyi szervezői tanulmányokat kezdő hallgatók körében, tanulmányi sikerességet előjelző jellemzők felkutatása. Módszer: A Semmelweis Egyetem elsőéves hallgatói (n = 550) körében kérdőíves adatgyűjtéssel kapott adatbázis elemzése. Logisztikus regresszióval határoztuk meg a hallgatói eredményességet befolyásoló szignifikáns magyarázó változókat. Eredmények: Elkülönültek a különböző karok és presztízscsatornák eredményességet elősegítő tényezői és a hallgatói szükségletek, amelyek teljesülése egyben a hallgatói mentális egészség fenntartását is szolgálja. Két csoportot definiáltunk: (i) kartól független tényezők (például perzisztenciaérték, vallásos hit, WHO-jóllétérték, a sport fontossága, bizalom), (ii) karra jellemző tényezők (például ÁOK, FOK: szülői hatás a tanulásra, GYTK: a kapcsolatok fontossága nagy, EKK: a szülői végzettség meghatározó). Következtetés: A hallgatói élet megkezdésekor mérésekkel felszínre kerülhetnek olyan tényezők, amelyek ismerete elősegítheti a későbbi sikeres tanulmányokat, megelőzve a lemorzsolódást. A tanulmányok alatt ezek a jellemzők folyamatosan monitorozhatók, így a hallgatói sikeresség érdekében a szükséges beavatkozások megtörténhetnek. Orv Hetil. 2020; 161(4): 139–150.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Pál Miheller, Ferenc Nagy, Károly Palatka, István Altorjay, Gábor Horváth, Katalin Lőrinczy, László Újszászy, Zsolt Virányi, Attila Szepes, Tamás Molnár, Klaudia Farkas, Zoltán Szepes, Tibor Nyári, Tibor Wittmann, and Zsolt Tulassay

A gyulladásos bélbetegségben érintett betegek növekvő száma és az új terápiás lehetőségek miatt jelentősen megnőtt az igény a standardizált adatok vizsgálatára. Magyarországon évek óta működik olyan betegregiszter, amelyben lehetőség van a gyulladásos bélbetegek adatainak prospektív gyűjtésére. Cél: Jelen dolgozatban a szerzők colitis ulcerosában szenvedő betegek jellemző adatait ismertetik. Módszerek: A regiszter a Microsoft Access adatbázis-kezelő programján működik. Az adatokat központi szerveren tárolják. Eredmények: Hazánkban is nő a gyulladásos bélbetegség gyakorisága – egyelőre az alacsony előfordulási gyakoriságú országok közé tartozunk. Míg az immunszupprimáló kezelésben nem részesülő betegek aktivitásának megbecslésében szerepe lehet a laboratóriumi paramétereknek és a C-reaktív fehérjének, addig az immunszupprimáló kezelés az aktivitás becslését rontja. Következtetések: 1. Hasznos lenne, ha az ország összes jelentős, gyulladásos bélbeteget gondozó munkahelye csatlakozna az adatközösséghez, és a folyamatos regisztrálással országos képet kaphatnánk. 2. A laboratóriumi paraméterek értékelésekor figyelembe kell venni a beteg aktuális kezelését. Orv. Hetil., 2012, 153, 702–712.

Open access

Bevezetés: A Semmelweis Egyetemen 2006 óta elektronikus tesztvizsgáztatás történik az egészségügyi informatika területét felölelő tantárgyakból. A kitöltött tesztsorok statisztikai analízisével vizsgálható a vizsgáztatás (tudásmérés) megbízhatósága, továbbá javítható az oktatási folyamat (tudásátadás) minősége és hatékonysága. Célkitűzés: A Semmelweis Egyetemen oktatott egészségügyi informatika tantárgy vizsgaeredményeit tartalmazó adatbázis analíziseredményeinek felhasználásával a szerzők célul tűzték ki olyan oktatási módszertanra vonatkozó javaslatnak a kidolgozását, amely a vizsgáztatási gyakorlatba is beépíthető. Módszer: A 2006 óta rendelkezésre álló adatokat (2801 hallgató 4933 elektronikus vizsgalapját) mind a vizsgakérdések, mind a vizsgaeredmények szintjén statisztikai módszerekkel vizsgálták, az eredményeket oktatásmódszertani megközelítésből értékelték. Eredmények: Megállapították, hogy a vizsgaeredményekben fokozatos javuló tendencia figyelhető meg. Azonosították azokat a vizsgakérdéseket, amelyeket célszerű átdolgozni vagy kihagyni a vizsgáztatásból, mivel a hallgatók tárgyi tudását nem mérik. Következtetések: A vizsgaeredmények analízise hasznos információt ad a leadott tudásanyag összeállításáról, annak befogadásáról, elsajátításáról, alkalmazhatóságáról. Szükséges a vizsgaeredmények folyamatos monitorozása, mivel pozitív visszacsatolással bír a tudástranszfer-folyamat minőségének javítására, az ellenőrzésére. Orv. Hetil., 2013, 154, 1269–1276.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: László Romics Jr., Sophie Barrett, Sheila Stallard, and Eva Weiler-Mithoff

Bevezetés: Az onkoplasztikai emlősebészeti módszerek alkalmazásával a hagyományosan mastectomiával kezelt (pre)malignus emlőelváltozások is eltávolíthatók emlőmegtartó műtéttel (terápiás emlőplasztika). A módszer onkosebészeti megbízhatóságára ugyanakkor nincsenek megfelelő adatok. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a terápiás emlőplasztika onkosebészeti biztonságának meghatározását. Módszer: 99 beteget kezeltek terápiás emlőplasztikával és az eredményeket folyamatosan vezetett emlősebészeti adatbázis alapján elemezték. Az intraoperatív, a közvetlen posztoperatív, illetve a hosszú távú onkológiai biztonságot vizsgálták. Eredmények: A betegek 14,1%-ában voltak a reszekciós szélek inkomplettek, amelyek korreláltak a tumormérettel (p = 0,023) és a multifokális elváltozásokkal (p = 0,012). A terápiás emlőplasztika és a kemoterápia megkezdése közötti időintervallum hasonló volt a mastectomiával, egyszerű széles excisióval, vagy mastectomiával és azonnali rekonstrukcióval kezelt betegekéhez (átlagosan 29–31 nap; p<0,05). 27 hónapos (1–88) átlagos utánkövetési idő alatt a recidíva aránya 6,1%, ebből a lokális recidíva aránya 2% volt. Következtetések: Mivel az irodalmi adatok is hasonlóan rövid utánkövetési időszakon és alacsony betegszámon alapulnak, kulcsfontosságú, hogy minden emlőcentrum, ahol terápiás emlőplasztikát végeznek, folyamatosan vezetett adatbázist készítsen a hosszú távú recidívaarány meghatározása céljából. Orv. Hetil., 2013, 154, 1291–1296.

Restricted access

Bevezetés: A hazai orvostudományi egyetemek kutatásainak eredményét nagy részben nemzetközi folyóiratokban, idegen nyelven jelentetik meg. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja bemutatni, hogy a magyarországi orvosi egyetemeinken folyó tudományos munka eredményei milyen számban, milyen impakt faktor értékekkel és hol jelennek meg a nemzetközi szakirodalomban. Módszer: A vizsgált periódus a 2000–2003 közötti időszak volt. A tudományos közleményeket a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvos és Gyógyszerésztudományi Centrum saját gyűjtésű bibliográfiái, illetve a Web of Science nyilvántartása alapján lettek feltárva. Eredmények: A hazai egyetemekről nagy számban és általában egyre nagyobb impakt faktor értékkel jelennek meg a tudományos közlemények, így biztosítva a nemzetközi nyilvánosságot a magyarországi kutatásoknak. A nemzetközi publikálásra szánt közlemények 90–95%--a impakt faktoros lapokban jelenik meg, köztük számos tekintélyes szakfolyóiratban. Következtetések: A publikációs tevékenység feltárására alkalmazott két módszer közül egyik sem tekinthető döntő érvényűnek. Ennek intézményi oka az egyetemi nyilvántartások hiányossága és pontatlansága. Ezért a szerzők úgy vélik szükség volna egy egységes, elektronikus feldolgozási metodika kidolgozására és használatba vételére mindegyik egyetemen. E adatbázisok összekapcsolása révén létrejönne egy nemzeti orvosi egyetemi tudományos adatbázis, amely egyaránt szolgálná mind a hazai mind a nemzetközi hozzáférést.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Kevés adat ismert arról, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedekben népességi szinten hogyan változtak a koleszterinszintek. Célkitűzés: A Békés megyei Méhkerék község lakossága körében a szérumkoleszterin-szint összehasonlítása a 20 évvel ezelőtti adatokkal. Módszer: A szerzők a Békés megyei Méhkerék községben 1994-ben 778 főnél végzett szűrővizsgálat során mért szérumkoleszterin-értékeket 20 év elteltével 392, véletlenszerűen kiválasztott, nemben és életkorban illesztett egyén eredményeivel hasonlították össze a családorvosi adatbázis felhasználásával. Eredmények: A szérumkoleszterin-szint az 50 év feletti egyénekben 5,9%-kal, 5,94±1,41 mmol/l-ről 5,59±1,33 mmol/l-re csökkent (p≤0,01), míg az 50 évnél fiatalabb egyéneknél nem volt szignifikáns változás. Következtetések: Az 50 év felettieknél tapasztalt szérumkoleszterinszint-csökkenés az átfogóbb, szélesebb körben alkalmazott lipidcsökkentő terápia következménye lehet. Az a tény, hogy az 50 év alattiaknál nem volt változás, arra figyelmeztet, hogy a fiatalok esetében a primer prevenció elveit (diéta, rendszeres testmozgás) következetesebben kellene alkalmazni, és – ahol az ajánlások megkövetelik – nem szabad idegenkedni a megfelelő gyógyszeres kezeléstől sem. Orv. Hetil., 2015, 156(40), 1614–1617.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Zoltán Szeberin, László Hidi, Tamás Kováts, and Gábor Menyhei

Bevezetés: Az orvostudomány a ’90-es években a modern informatika eszközeinek előnyeit felismerve adatbázisokat hozott létre megfigyeléseinek rögzítése céljából. Magyarországon 2002-ben hozták létre az Érsebészeti Regisztert, egy carotis-, aneurysma- és alsó végtagi artériás műtéteket feldolgozó adatbázist. A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság vezetősége azt a célt tűzte ki, hogy a regiszter adatait rendszeresen feldolgozza. Jelen cikkben az Érsebészeti Regiszterben rögzített 2013. évi érműtétek fontosabb eredményeit mutatjuk be. Eredmények: Összesen 3916 érsebészeti eset került rögzítésre, 25,36%-ban carotis-, 10,11%-ban aneurysma- és 64,53%-ban alsó végtagi érműtét történt. Az esetek 23,90%-ában akut, 76,10%-ában electiv beavatkozást végeztek. A műtétet igénylő érbetegségek szempontjából a 60-70 éves korosztály a legveszélyeztetettebb, bár alsó végtagi érrekonstrukció gyakran szükséges fiatalabb korban is. A hasi aortaaneurysma-műtétek 31,47%-a stentgraft-implantáció volt, míg 68,53%-ban nyitott műtétet végeztek. A műtétet indokoló aneurysmák átlagos átmérője 62,45 ± 12,05 mm volt. Az aortaaneurysma-műtétek halálozási aránya 7,57%, az alsó végtagi műtéteké 2,06%, a carotisműtétek mortalitás-stroke előfordulási aránya 2,62% volt. Következtetések: A regiszterek gyakorlati haszna egyértelmű azokban az országokban, ahol magas színvonalon alkalmazzák azokat, és éves jelentésekkel segítik az érsebészet szakmai hatékonyságát. Közös érdekünk egy jól működő hazai adatbázis hosszú távú fenntartása.

Restricted access