Search Results

You are looking at 71 - 80 of 224 items for :

  • "daganatok" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Kovács, Lajos Döbrőssy, András Budai, Imre Boncz, and Ágnes Cornides

korszerűsítésére Magyarországon: a „Daganatok másodlagos megelőzése” világbanki program katalitikus szerepe. Népegészségügy, 1999, 5 , 23–35. Döbrőssy L. Törekvések a rákszűrés

Restricted access

Észrevételek és javaslatok az onkoteamek felépítésére és működésére

A szabályozás szakmai, etikai és finanszírozási problémái

Magyar Onkológia
Authors: Miklós Kásler, Béla Pikó, Imre Poller, and István Szilágyi

-tervezetre: A multidiszciplináris Onkológiai Teamek működési rendje . Többször felújított, utolsó: Budapest, 2007. 4. Egészségügyi Minisztérium . Szakmai protokollok a rosszindulatú daganatok ellátásáról

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Mihály Bak, Éva Konyár, Ferenc Schneider, Mária Bidlek, Éva Szabó, Tibor Nyári, Mária Gődény, and Miklós Kásler

Döbrőssy L.: Törekvések a rákszűrés korszerűsítésére Magyarországon: a „Daganatok másodlagos megelőzése” világbanki program katalitikus szerepe. Népegészségügy, 1999, 5 , 23–35. Döbrőssy L

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Langmár, Miklós Németh, László Róbert Kolozsvári, József Gábor Joó, and Zoltán Mátrai

Bardi J., Kovács É., Rurik I.: A háziorvos és az onkológiai éberség – Tapasztalatok a daganatok felismeréséről és alapellátási kivizsgálásáról. Magy. Onkol., 2011, 55. (In press.) Kásler M. (szerk

Open access

Absztrakt

A claudinok (CLDN) a tight junction nélkülözhetetlen fehérjéi. Megváltozott expressziós mintázatukat már számos daganatban kimutatták. A CLDN-3 és -4 a Clostridium perfringens enterotoxinjának receptora. A toxinnak citolitikus hatása is ismert. Vizsgálataink célja volt a claudinexpresszió mintázatának összehasonlítása normális pancreassejtekben, pancreas-eredetű endocrin tumorokban, az adenocarcinomákban, mucinosus cysticus daganatokban és acinussejtes carcinomában. CLDN-1, -2, -3, -4 és -7 expresszióját vizsgáltuk immunhisztokémiai és RT-PCR módszerrel. A vizsgálat eredményei a következők: 1.) A CLDN-1 és -4 már ismert expressziója mellett ductalis sejtekben CLDN-2, -3 és -7, az acinussejtekben a CLDN-3 és -7 fehérje jelenlétét igazoltuk. Az endocrin sejtekben CLDN-3 és -7 fehérje expresszióját mutattuk ki. 2.) Az endocrin daganatokban a CLDN-3 és -7, az exocrin tumorokban a CLDN-1, -2 és -4 erős expresszióját figyeltük meg. Claudin fehérjék expresszióját elsőként írtuk le endocrin daganatokban. 3.) A CLDN-1, -4 és -7 fehérjék átmeneti expressziója a borderline cysticus mucinosus tumorok esetében alátámasztja a mucinosus cysticus daganatok szekvenciális kialakulásának elméletét. 4.) Elsőként ismertettük a pancreas gyerekkorban kialakuló acinussejtes carcinomáját, mely Cushing-szindrómát okozott. Eredményeink alapján a következő megállapításokat tehetjük: 1.) A CLDN-3 jelenléte endocrin differenciációra utal. Az exocrin eredetű adenocarcinomák és cysticus mucinosus tumorok CLDN-1, -2, -4 és -7 pozitivitást mutatnak, viszont az acinussejtes carcinomában csak CLDN-1 és -2 jelent meg. A normális pancreassejtek claudinexpresszióját is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a CLDN-1, -2 és -4 fehérje a ductalis, a CLDN-1 az acinaris, a CLDN-3 az endocrin differenciáció biztos markere. 2.) Az emelkedett CLDN-4-expresszió adenocarcinomákban és mucinosus cysticus tumorokban, valamint az endocrin tumorokban észlelt magas CLDN-3-expresszió e daganatok új, célzott terápiájának lehetőségét nyitja meg. 3.) A pancreastumorok claudinexpressziójának mintázata felhasználható a daganatok differenciáldiagnosztikájában és segítséget adhat a dignitás eldöntésében.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Banai, Ádám Bartók, and Ricardo Zoltán Renteria-Delgádó

Bevezetés: A vastagbélrák Magyarországon a második leggyakoribb daganatos halálozási ok. Célkitűzés: A szerzők néhány tragikus sorsú fiatal beteg történetét ismerve az általuk operált betegek körében az 50 éven aluliak arányának, illetve további sorsának elemzését tűzték ki célul. Módszer: 2006. január 1. és 2012. június 15. között összesen 667 beteget operáltak colorectalis carcinoma miatt. Közülük 44 beteg (6,6%) volt 50 éven aluli. A műtétek 22,2%-át sürgősséggel végezték, míg 78,8%-a tervezett volt. Elemezték a műtétre került betegek műtéti megoldásait, a daganatok TNM-stádiumát, differenciáltsági fokát, a daganatok lokalizációját, az esetleges kedvezőtlen prognózisú szövettani típusokat. Az 50 éven aluli betegek kockázati tényezőinek felmérésére kérdőíveket küldtek ki. Eredmények: Mind az 50 év feletti, mind az 50 éven aluli korcsoportban az előrehaladott stádiumú esetek túlsúlyban voltak. A betegek együttműködési készsége csekély volt, mivel a kérdőívek alig több mint fele érkezett vissza. Következtetések: A követés korlátai miatt egyértelműen nem megválaszolható, hogy fiatal életkorban milyen kockázati tényezők játszhatnak szerepet a colorectalis carcinoma kialakulásában. Orv. Hetil., 2013, 154, 1345–1351.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Balázs Sarkadi, Vince Kornél Grolmusz, Henriett Butz, Annamária Kövesdi, István Likó, Gábor Nyirő, Péter Igaz, and Attila Patócs

Absztrakt:

Az örökletes endokrinológiai tumor szindrómák, vagy multiplex endokrin neoplasiák (MEN) közös jellegzetességei a különböző endokrin szervek daganatainak társulása egy betegben vagy egy családon belül. A MEN-szindrómáknak több altípusát különböztethetjük meg, amelyek közül az 1-es és a 2-es típus a leggyakoribb. Öröklődésük az autoszomális domináns jelleget követi, az érintett családokban 50%-os az átörökítés valószínűsége. A MEN-szindrómák mellett a sporadikus megjelenésű endokrin daganatok genetikai hátterében is igazolhatók a MEN-szindrómákért felelős gének eltérései, és a később MEN-szindrómásnak bizonyuló esetek zöme is sporadikus formaként kerül felismerésre. A molekuláris genetikai diagnosztika elsődleges szerepe ezekben a szindrómákban a betegségért felelős eltérés kimutatása, majd genetikai tanácsadást követően az érintett családokban genetikai szűrővizsgálatok végzése. A vizsgálat után a tünetmentes, de a mutációit hordozó egyének folyamatos klinikai nyomon követésével a daganatok morbiditásának megelőzése, csökkenése érhető el. Az utóbbi évek technológiai fejlődésével átalakult az örökletes kórképek molekuláris genetikai diagnosztikája is. Az új generációs szekvenálásnak a klinikai munkában történő elterjedésével az endokrindaganat-szindrómákban is bővült a vizsgálandó gének száma. A jelen összefoglalóban áttekintjük az örökletes endokrin tumor szindrómák genetikai hátterét, és bemutatjuk a jelenleg is alkalmazott molekuláris biológiai vizsgálómódszereket. Orv Hetil. 2018; 159(7): 285–292.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A koponyaalapot is érintő rosszindulatú sinonasalis daganatok legtöbb típusa sebészi ellátást tesz szükségessé. Az esetek nagy részében ma már lehetőség nyílik minimálisan invazív, craniofacialis külső feltárás nélküli, endoszkópos műtétet végezni. Célkitűzés: Közleményünkben a koponyaalapot destruáló rosszindulatú daganatok sebészi megoldása céljából alkalmazott endoszkópos transcribriform feltárással szerzett tapasztalatainkról számolunk be. Módszer: 2015. február és 2017. július között négy férfi és 1 nőbetegen hajtottunk végre műtétet. Az átlagéletkor 64,6 év volt (59–70, medián: 66). Minden műtét az orrüregen keresztül, minimálisan invazív behatolással, endoszkópos vizualizáció mellett történt, a koponyaalap transcribriform feltárásával és reszekciójával. A műtét indikációját 2 esetben Kadish szerinti C-stádiumú esthesioneuroblastoma, 1 esetben T3N0 sinonasalis nem differenciált carcinoma, 1 esetben T1N0 intestinalis típusú adenocarcinoma, illetve további 1 esetben T4N0-laphámcarcinoma képezte. Eredmények: A betegek követési ideje 14 és 46 hónap között alakult, átlagosan 22,8 hónap volt. A műtétek során intraoperatív szövődmény nem lépett fel. A posztoperatív időszakban egy beteg esetében liquorrhoea, illetve emellett pneumocephalus alakult ki, melyek lumbalis drenázs alkalmazása és konzervatív kezelés mellett rendeződtek. Az utánkövetés során egyik beteg esetében sem észleltünk recidívát. Következtetés: Az elülső koponyaalap rosszindulatú daganatainak sebészi megoldásaként az endoszkópos, transnasalis, transcribriform feltárással végzett reszekció kiváló alternatívája a külső feltárásból végzett műtéteknek a biztonságos kivitelezhetőség és a megfelelő onkológiai eredmény elérésének szempontjából is. Orv Hetil. 2019; 160(40): 1584–1590.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Valcz, Tibor Krenács, Béla Molnár, and Zsolt Tulassay

A vastagbél stromasejtjeinek és az azokat körülvevő mikrokörnyezetnek elsődleges szerepe van a gyulladásos folyamatok szabályozásában, a tumorok kialakításában és az áttétek képzésében. A gyulladásos folyamatokban és az azt követő szöveti regenerációban alapvető jelentőségűek a myofibroblastok, amelyek által termelt molekulák hatnak az immunrendszer sejtjeire és a hámsejtek proliferációjára. A daganatok myofibroblastokat aktiválhatnak, amelyek fokozott és megváltozott regulátoros ligand (citokin, kemokin, kemotaktikus és növekedési faktorok) termelése őssejt-aktiváción keresztül a hámsejtek kontrollálatlan szaporodásához vezethet. Dolgozatunkban a myofibroblastokkal kapcsolatos tudnivalókat foglaljuk össze, és ismertetjük szerepüket a gyulladásos és a neoplasztikus folyamatokban.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Nagy Attila, Kerekes György, Erényi Ákos, and Kocsis József

Absztrakt

A primer vékonybélrák ritka, gyakran jellegtelen tüneteket okozó, nehezen kimutatható részét képezi az emésztőszervi daganatoknak. A rendszerint késői diagnózis idején az esetek felében már távoli áttétek vannak. A női nemben az emésztőszervi daganatok áttétei a máj és tüdő mellett sorrendben harmadikként az ovariumban alakulnak ki. Sokszor az eltávolított petefészek szövettani vizsgálata során derül fény a szekunder eredetre, tünetmentes primer daganat mellett. Az ovariumon talált daganat esetén a preoperatív kivizsgálás során gondolni kell arra, hogy a folyamat hátterében primer emésztőszervi daganat állhat.

Restricted access