Search Results

You are looking at 71 - 80 of 148 items for :

  • "eszközök" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

A mindennapi fogászati praxisban igen fontos a sterilitás. Az egyes eszközök és anyagok csírátlanítása azonban eltérő módszereket igényel. A hőérzékeny és rugalmas, elasztikus anyagok esetén a legelterjedtebb sterilizálási módok azért nem használhatók, mert alacsonyabb hőmérsékletű sterilizálás szükséges, hogy ne veszítsék el eredeti fizikai tulajdonságaikat. Ezen anyagok közé tartozik a kofferdam lepedő is, mely rugalmasságától megfosztva alkalmatlanná válik izolálási feladatának ellátására a fogmegtartó kezelések során. Gumilepedő csírátlanítására ritkán kerül sor, bizonyos esetek megoldása azonban megkívánhatja azt. Ilyen szituációban a fogorvosnak viszonylag limitált, sokszor nehezen elérhető eszköztárból kell választania. Közleményünk sorra veszi a sterilizálóeljárásokat, különös figyelmet szentelve a plazmasterilizálásnak, illetve a hidrogén-peroxid-gázt használó eljárásoknak. Esetbemutatásunkban egy kiterjedt, a fog koronai és gyökéri területét is érintő ínyszél alá terjedő fraktúra ellátása során az adhezív technika alkalmazhatóságát hidrogén-peroxid-gázt használó készülékben sterilizált kofferdam lepedő felhelyezésével biztosítottuk. Orv Hetil. 2020; 161(3): 110–115.

Open access

Összefoglaló. A 2020. év elején kirobbant COVID–19-világjárvány többek között ráirányította a figyelmet az életmentő-életfenntartó kezelések igazságos elosztásának érzékeny kérdésére is. Európán belül elsőként Olaszországot sújtotta a katasztrófa, a válsághelyzetben pedig az érzéstelenítés, fájdalomcsillapítás, újraélesztés és intenzív ellátás területén tevékenykedő szakemberek olasz társasága, a SIAARTI 2020. március 6-án közzétett egy 15 pontos ajánlást. E szerint utilitarista megközelítéssel a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat azon betegek kezelésére kellene fordítani, akik túlélési esélye nagyobb, valamint több életévre számíthatnak a jövőben, mert ez biztosíthatja a lehető legtöbb ember számára a lehető legnagyobb hasznot. A javaslat komoly szakmai vitát robbantott ki, amely egyértelművé tette, hogy az orvosi eszközök igazságos elosztására vonatkozó diskurzust feltétlenül folytatni kell, nemcsak Olaszországon belül, hanem a pandémiától sújtott többi államban is. Orv Hetil. 2020; 161(45): 1899–1907.

Summary. Among other queries, the explosion of the COVID-19 pandemic at the beginning of 2020 has firmly put in focus the sensitive issue of how to allocate scarcely available life-saving treatments in a fair and just manner. The first European country to face an emergency caused by the pandemic was Italy. In a rapidly escalating crisis, on 6th March 2020, the Italian Society of Anaesthesia, Analgesia, Resuscitation, and Intensive Care (SIAARTI) issued a series of 15 recommendations, suggesting that a utilitarian approach should be adopted in Italian health care and the extremely scarce resources should be reserved for patients with a greater probability of survival and life expectancy, in order to maximize the benefits for the largest possible number of people. The recommendations generated a heated debate among health care professionals, thereby evidencing that similar discussions must be initiated and pursued in all countries affected by the pandemic. Orv Hetil. 2020; 161(45): 1899–1907.

Open access

.] Dessewffy, T., Galácz, A. and Gayer, Z. (2003): Az internet és más info-kommunikációs eszközök terjedése Magyarországon, [The diffusion of the Internet and other info-communication technologies in Hungary.] In Z. Karvalics L. Dessewffy, T. (eds.): Internet

Restricted access

. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 11 ( 4 ), 391 - 404 . Székely M. , & Hunyadi Gy. ( 2003 ). Gazdaságpszichológia . Budapest : Osiris Kiadó . Takács Sz. , & Smohai M. ( 2014 ). Sportpszichológiai eszközök a munkanélküliség kezelésében

Open access

eszközök bevezetése és alkalmazása az oktatásban. Eger, Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatikai Intézet. 2015. 273 p. 4 BYOD: Eszterházy Károly Főiskola: IKT Kutatócsoport

Open access

T. Bíró, K.: 2000: K\H{o}eszközök a bronzkorban (Stone tools in the Bronce Age). - Komárom-Esztergom megyei Múzeumok közleményei, 7, pp. 237--252. (In Hungarian.) K\H{o}eszközök a

Restricted access

A 2007-es nyári eseményekkel indult és 2008-ban már látható formát öltött válság semmiképpen sem egy a szokványos recessziók sorában. A szubprime válságként ismert visszaesés egy több évtizedes léptékű transzformációs válság része, és nem érthető meg ezen a kontextuson kívül. A transzformációs válság annak a következménye, hogy az ipari társadalom tömegtermékeket produkáló, rutinfolyamatokon nyugvó merev rendszere fokozatosan átadja helyét a gyorsan változó, innovatív tudásgazdaságnak. A tanulmány sorra veszi ennek az új gazdaságnak a fontosabb elemeit, amelyek közös tulajdonsága a bizonytalanság, illetve a stabilitás hiánya. Azok a hagyományos piacbefolyásoló eszközök (például a keynesi keresletnövelés), amelyek kiszámíthatóan működtek a tömegtermékek piacán és jól kalkulálható tömegreakciókat váltottak ki, az információgazdasági környezetben lényegesen veszítenek erejükből. A munkavállalók, a gazdasági szervezetek és a kormányok nehezen alkalmazkodnak az új gazdaság természetéhez: a gyors változásokhoz és az állandósult bizonytalansághoz. A szerző a munkapiaci anomáliák: az új, magasabb természetes rátát produkáló munkanélküliségnek és a tehetséges munkavállalók hiányának az együttes jelenlétén keresztül mutatja be az alkalmazkodás viszontagságait. A tanulmány a kormányzati alkalmazkodás nehézségeinek és az állami szabályozás megoldatlan dilemmáinak az elemzésével zárul a szellemi termékek piacán.

Restricted access

Absztrakt

A Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság becslése szerint 100 mSv sugárexpozíció a rosszindulatú daganatos megbetegedések kockázatát 0,5%-kal emeli. A lineáris nincs küszöb modell központi feltételezése az, hogy alacsony dózisú ionizáló sugárzás esetén a carcinogenesis beindítása az „egy találat akció” során, vagyis akár egy elektron által okozott egy vagy több dezoxiribonukleinsav szál törése útján is megtörténhet. Függetlenül attól, hogy milyen kis dózisról van szó, a sugárexpozíció fokozza a rosszindulatú daganat kialakulásának kockázatát. Az Egyesült Államokban végzett összes komputertomográfiás vizsgálat megközelítőleg egyharmadában egyrészt bizonyított klinikai racionalitás nélkül indikálják a vizsgálatot, azaz olyankor, amikor a nem röntgensugárt alkalmazó képalkotók ugyanolyan szenzitivitással és specificitással használhatóak lennének, másrészt feleslegesen ismétlik a vizsgálatokat. A technikai fejlesztések csökkentették a sugárterhelés veszélyérzetét, pedig annak kockázatára és kumulatív jellegére mindig gondolni kell. Az onkológiai betegek követésében az ionizáló sugárzással járó rákkockázat minimalizálása szükséges. A nem ionizáló sugárral dolgozó diagnosztikus eszközök széles körű elérhetőségére van szükség (például teljes test diffúziósúlyozott mágneses rezonanciás vizsgálat, pozitronemissziós tomográfia/mágneses rezonanciás vizsgálat). Orv. Hetil., 2016, 157(39), 1538–1545.

Restricted access

Elméleti háttér: A testkép zavara egyre gyakrabban válik pszichológiai vizsgálódás tárgyává, amit növekvő előfordulása tesz indokolttá. Az elsősorban evészavarokkal összefüggésben megjelenő testképzavarok mérésére számos eszköz létezik a klinikai gyakorlatban, melyek egyik legdinamikusabban fejlődő csoportja a számítógépes testképvizsgáló eljárásoké. Ezek a módszerek a rohamosan fejlődő informatikai technológiát felhasználva az eddigieknél is pontosabb, megbízhatóbb eredményekkel képesek kiszolgálni a kutatókat és a klinikusokat. Cél: A jelen áttekintés az aktuálisan is használatban lévő számítógépes eljárásokat mutatja be, feltárva a fejlődésükben található irányvonalakat és az egyes módszerekben lévő hasonlóságokat, illetve különbözőségeket. Célja az információközlésen túl, hogy gyakorlati útmutatót kaphasson az, aki a testkép vagy testképzavar vizsgálata céljából keresi a legmegfelelőbb módszert. Eredmények és következtetések: Külön halmazként tekinthetünk azokra a mérőeszközökre, amelyek előre betáplált készlettel dolgoznak és választást ajánlanak a vizsgálati személynek, valamint azokra, amelyek a személyekről készített fényképekkel operálnak. Ezen eljárásokat haladják meg a legmodernebb eszközök, melyek még ugyan gyermekcipőben járnak, bizakodásra adnak okot a jövőre nézve. Ide sorolható a legújabb lézeres technológiák, szkennerek használata, vagy az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, nem klinikai felhasználásra szánt grafikai szoftverek alkalmazása.

Restricted access

A vizsgálat az arcon viselt testmódosítások munkahelyi megítélésére irányult. Arra kerestük a választ, hogy milyen tényezők hatnak egy, az arcán testmódosítást viselő fiktív munkatárs megítélésére. Amintában 403 fő, 206 férfi (kor M = 23,33; SD = 3,08) és 197 nő (kor M = 24,00; SD = 4,57) szerepelt. A vizsgálat során használt eszközök az Önbecsapás és Benyomáskeltés, a Big Five kérdőív udvariasság és nyitottság aldimenziójának tételei, továbbá egy képzelt munkahelyi szituáció voltak. Az eredmények szerint az arcán testmódosított munkatársat kevésbé találják alkalmasnak olyan értékesítői munkára, amely megköveteli az ügyféllel való személyes kapcsolattartást. Azok a személyek, akik piercinget látható helyen viselnek, továbbá magasabb pontszámot értek el a benyomáskeltés, nyitottság és udvariasság skálákon, jobban elfogadják az arcát testmódosításokkal díszítő személyt munkatársnak, mint az alacsonyabb pontszámot elérők és a piercinggel nem — vagy kevésbé látható helyen — rendelkezők. A jutalék elosztásának formája nem volt hatással a megítélésre. Annak ellenére, hogy a tetoválások és piercingek reneszánszukat élik, mégis elmondható, hogy az arc testmódosítása kevésbé illik a professzionális vállalati szférába abban az esetben, amikor az ügyféllel történő kapcsolattartás személyes interakciót követel meg.

Restricted access