Search Results

You are looking at 71 - 80 of 309 items for :

  • "fejlődés" x
  • All content x
Clear All

Bár a nemzetközi fejlesztési együttműködést és segélyezést elviekben a külső támogatásra szoruló államok igényei, szükségletei indokolják, a rendszer egészének működését végső soron mégis a donorállamok részvételi hajlandósága és mögöttes motivációi határozzák meg. A donorok jól felfogott érdekeiknek megfelelően (általában egyoldalúan) döntenek arról, hogy költségvetésük mekkora hányadát fordítják szegény országok támogatására, mely országokat választják partnereiknek, és milyen feltételekhez kötik segélyeiket. A hivatalos retorikában megjelenő hangzatos fordulatok („a szegénység felszámolása”; „igazságos és méltányos emberi fejlődés lehetőségének biztosítása”; „a fejlődő országok integrálása a világgazdaságba” stb.) mögött általában altruisztikusnak aligha nevezhető gazdasági, külpolitikai, biztonságpolitikai, és ideológiai-morális motivációk állnak. A donorok allokációs döntéseit a hidegháború idején elsősorban geostratégiai és ideológiai megfontolások vezérelték, napjainkban azonban eltolódást figyelhetünk meg a hosszú távú biztonságpolitikai motivációk felé. A tanulmány röviden kitér a kelet-közép-európai felemelkedő donorok motivációinak vizsgálatára is. A recipiens államok esetében a nemzetközi fejlesztési együttműködésben való részvételt értelemszerűen elsősorban a rászorultság indokolja; kevésbé olyan választási lehetőség, amely az egyéb érdekek érvényesítését biztosítaná. Ez azonban nem zárja ki, hogy ezen államok kormányai ne próbálnák meg saját érdekeiket érvényesíteni akár a fejlesztési forrásokért való fellépés során, akár azok felhasználása terén. Következtetésünk, hogy a donorok, illetve a recipiensek érdekeinek vizsgálata nélkül nem tárgyalható érdemben a fejlesztési együttműködési rezsim hatékonyságának kérdése. Nem feltétlenül biztos, hogy a rezsim megreformálható lenne a résztvevők érdekeinek számottevő változása nélkül. A donorok érdekeiben az elmúlt években a hosszú távú, biztonságpolitikai megfontolások irányába bekövetkezett eltolódás némi optimizmusra adhat okot.

Restricted access

A XIX. század végén a budapesti bordélyok látogatása mindennapos volt az éjszakai életben, ami egyet jelentett a szifilisz és egyéb nemi betegségek fertőzésének kockázatával. A prostitúció rohamos fejlődése az urbanizáció, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés egyik fontos mutatója. Számtalan formában és szinten alakult ki, működött a prostitúció, amely a házasságon kívül elfogadott szexualitás egyetlen tolerált formája volt. A prostituáltaknak a rendőrség vezetője előírta a rendszeres vizsgálatot. A rendszeres ellenőrzés kezdetben csak a regisztrált, bordélyokban dolgozó prostituáltakra vonatkozott, mert a titkos kéjnőket nem tudták elérni. A szigorú szabályok liberalizálásának következményeként egyre emelkedő számú szifiliszes beteg ellátását az egészségügyi ellátórendszer kapacitásának növelésével igyekeztek megoldani.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Béla Telek, László Rejtő, Péter Batár, Gyula Reményi, Róbert Szász, Attila Kiss, and Miklós Udvardy

A krónikus lymphoid leukaemiával kapcsolatos ismereteink jelentősen bővültek. A hagyományos és a biológiai prognosztikai tényezőknek köszönhetően lehetővé vált a várható prognózis pontosabb megállapítása. A terápia fejlődése elsősorban a fludarabin és monoklonális antitestek elterjedésének köszönhető. A kemoimmunoterápiával nemcsak a remisszió aránya, hanem a betegek túlélése is javult. A komplett hematológiai remisszió nagyarányú elérése és a residualis leukaemia eliminálása a gyógyulás potenciális feltételeit is megteremtette. A jelentős fejlődés ellenére számos kérdés merül fel a klinikai gyakorlatban. A szerzők az irodalom és saját tapasztalataik alapján áttekintik a krónikus lymphoid leukaemia kezelésének lehetőségeit. Orv. Hetil., 2011, 152, 958–963.

Restricted access

Absztrakt:

Tanulmányunkban feltártuk a sportolási szokások és a tanulmányi eredményesség egy fontos mutatójának, a tanulmányok melletti kitartás (perzisztencia) közötti összefüggéseket magyarországi és romániai (partiumi) felsőoktatási intézmények hallgatóinak körében (N = 2619). Megvizsgáltuk a sportolási szokások és intézményi formák szerint elkülönülő hallgatói csoportok közötti különbségeket a perzisztencia egyes állításaiban és összemutatójában. A kutatás elméleti hátteréhez a fejlődési modell, a zero-sum és a hallgatói integrációs modell elméleteket használtuk fel. Eredményeink szerint a fejlődés modell elmélet a leggyakrabban sportolók kiemelkedő eredményeiben látszik érvényesülni, de fontos kiemelni, hogy a legnagyobb szerepe az alkalmi, társak kedvéért sportoló hallgatók közé tartozásnak van. Az egyetemi sportklubban sportolók a legkevésbé elszántak a tanulmányaik befejezését illetően, miközben a nem sportkörtagok érték el a legmagasabb pontszámokat.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Gőcze, Katalin Gombos, Gábor Pajkos, Ingrid Magda, Ágoston Ember, Krisztina Juhász, Balázs Patczai, and István Ember

A rövid, nem kódoló RNS-szakaszokhoz kapcsolódó és RNS-interferencián (RNSi) alapuló daganatkutatás területén az elmúlt évtizedben robbanásszerű fejlődés tapasztalható. A mikro-RNS-ek molekuláris technológiai alkalmazhatósága egyre szélesebb spektrumot ölel fel a tumorpredikció, -diagnosztika, -utánkövetés és prevenció vonatkozásaiban. A szöveti miRNS-ek és a szérumban keringő szabad miRNS-ek poszttranszkripciós és transzlációs szabályozásban betöltött szerepe az egyik legaktívabban kutatott tudományterület, amely kapcsán számos, a daganatsejtek viselkedésével kapcsolatos eddigi nézeteinket teljesen átformáló eredmény született. Az irodalmi áttekintést munkánkban, elsősorban molekuláris epidemiológiai vonatkozásban a primer prevenció szempontjait szem előtt tartva összegezzük. Orv. Hetil., 2011, 152, 633–641.

Restricted access

Az elmúlt két évtizedben az emlő onkológiai sebészete számos tekintetben megváltozott. Ennek az okai elsősorban az úgynevezett biológiai szemléletű gyógyítás, a daganatszűrés, a sebészeti technológiai fejlődés és a minőségbiztosítási elvek mindennapos használata. Egy újabb paradigmaváltásnak vagyunk tanúi, amelynek lényege, hogy a maximálisan radikális kezelést a minimális, de elégséges sebészi kezelési koncepció váltja föl. A sebészet mint szakma nemhogy le-, hanem egyre inkább felértékelődik, és továbbra is meghatározó az emlőrák gyógyításában.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Olivér Rosero, László Harsányi, and Attila Szijártó

Az akut mesenterialis ischaemia azonnali beavatkozást igénylő sürgősségi állapot. A sebészet és intenzív terápia területén az utóbbi években bekövetkezett komoly fejlődés ellenére a kórkép halálozása továbbra is kiemelkedően magas. A klinikai kép sokszínűsége és a nem specifikus laboratóriumi eltérések gyakran késleltetik a diagnózist, ami az ischaemiás károsodás progresszióját és a beteg túlélési esélyeinek csökkenését vonja maga után. Mindezek miatt egyre nagyobb az igény olyan, a mesenterialis ischaemiát korán és megbízhatóan jelző szerológiai markerre, amely képes lerövidíteni a diagnosztikus folyamatot. A szerzők áttekintik a mesenterialis ischaemia korai diagnózisában használt tradicionális, valamint a jelenleg még kísérleti stádiumban lévő új típusú biomarkereket. Orv. Hetil., 2014, 155(41), 1615–1623.

Open access

A Humán genom projekt befejezésével közelinek tűnt az idő, amikor táplálkozási szakemberek a genetikai profil ismeretében személyre szabott táplálkozási tanácsokat adhatnak az optimális egészség eléréséhez. Az azóta eltelt mintegy egy évtizedben a fejlődés lassúbb volt, mint azt korábban gondolhattuk. A multifaktoriális betegségekre való hajlam meghatározásában szerepet játszó egyszeresnukleotid-polimorfizmusok genotipizálása egyre olcsóbb és egyre többek számára elérhető. Kevés polimorfizmus esetében van azonban elegendő tudományos bizonyíték ahhoz, hogy személyre szabott táplálkozási tanácsadásban használni lehessen azokat. A genetikaiprofil-alapú, személyre szabott táplálkozás gyakorlati alkalmazásának jövője attól függ, hogy sikerül-e a nutrigenetikai kutatásoknak elegendő tudományos bizonyítékot felmutatni a gén–diéta–betegség kölcsönhatások vonatkozásában. Orv. Hetil., 2014, 155(20), 771–777.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: József Simkó, Zoltán Szabó, Kitti Barta, Dóra Újvárosi, Péter Nánási, and István Lőrincz

A malignus arrhythmia következtében kialakuló hirtelen szívhalál funkcionális, strukturális és genetikai hátterének mélyebb megismerésében az elmúlt évtizedben jelentős fejlődés ment végbe, ennek ellenére az össznépességre vonatkoztatva a kórkép incidenciája még mindig elfogadhatatlanul magas. A malignus ritmuszavarok iránti fokozott fogékonyság és az arrhythmiák fellépésekor zajló patológiás folyamatok mélyebb ismerete új távlatokat nyithat a hirtelen szívhalál megelőzésére irányuló törekvésekben. A szerzők áttekintik a kóros intracelluláris Ca2+-anyagcserefolyamatok, az akut szívizom-ischaemia, a vegetatív idegrendszer, a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer, a monogénes és a komplex öröklődés szerepét a hirtelen szívhalál patogenezisében. Orv. Hetil., 2012, 153, 1967–1983.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Béla Telek, László Rejtő, Attila Kiss, Péter Batár, Gyula Reményi, Róbert Szász, Zsófia Ágnes Ujj, and Miklós Udvardy

Az akut myeloid leukaemiával kapcsolatos ismeretek az utóbbi években a citogenetikának és molekuláris biológiának köszönhetően jelentősen bővültek. A betegség nemcsak morfológiailag és immunfenotípusát tekintve heterogén, hanem citogenetikai és molekuláris biológiai szempontból is. Prognózisa, különösen időskorban, ma is kedvezőtlen. A fiatalabb (50–60 év alatti) betegek túlélése az intenzív kemoterápia (nagy dózisú daunorubicin és cytarabin) következtében javult, de kedvezőtlen prognosztikai tényezők (a citogenetika mellett a molekuláris biológiai jellemzők szerepe is fontos) esetén csak az allogén transzplantáció lehet eredményes. A további fejlődés a betegség biológiájának jobb megismerésétől és az ezen alapuló célzott („targeted”) terápiától várható. Orv.Hetil., 2012, 153, 243–249.

Restricted access