Search Results

You are looking at 71 - 80 of 134 items for :

  • "long-term experiment" x
  • All content x
Clear All

Smith, P., Powlson, D. S., Glendining, M. J., Smith, J. U. (1997a): Potential for carbon sequestration in European soils: preliminary estimates for five scenarios using results from long-term experiments. Glob. Change Biol. , 3, 67

Restricted access

Összefoglalás

Polifaktoriális tartamkísérletben, két aszályos évjáratban (2007. és 2009.) vizsgáltuk a talaj nedvességkészlete és a kukorica terméseredménye közötti összefüggéseket. A vízhiányértékekből látszik, hogy a kukorica számára a bikultúrás vetésváltás a legkedvezőbb, az egész tenyészidőszakot vizsgálva itt kaptuk a legkisebb értékeket. A 2007. év alacsony terméseredményei a magas vízhiányértékeknek tulajdoníthatóak, ezzel szemben a 2009. év ugyancsak kedvezőtlen csapadékellátottsága ellenére a terméseredmények jóval nagyobbak voltak. Ez a jelentős mennyiségű júniusi csapadék következtében alakult így. A 30 éves átlagtól is több csapadék jó hatással volt a kukorica virágzási-terméskötési időszakában megnövekvő vízigényének kielégítésére, ezáltal a magasabb terméseredmények kialakulására, “termésmentő” szerepe volt. Az öntözött parcellák esetében a májusi vízutánpótlás a kukoricának még egyenletesebb vízellátást biztosított a tenyészidőszak első felében, így erőteljesebb vegetatív fejlődés, még nagyobb terméseredmények realizálódtak. A vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy aszályos évjáratokban a megfelelő agrotechnikai elemek alkalmazásával enyhíthetünk a csapadékhiány által generált stresszhelyzeteken, a nagyobb mérvű termésdepresszión.

Restricted access

Összefoglalás

Tartamkísérletben, réti talajon vizsgáltuk a vetésváltás és az NPK műtrágyázás hatását a kukorica termésére.

A vetésváltás nagymértékben meghatározta a kukorica termése mellett az NPK műtrágya agroökológiai optimumát is. Kedvező vetésváltásban, trikultúrában (borsó – őszi búza – kukorica – kukorica) 20 év átlagában 1,58 t/ha-ral, bikultúrában (őszi búza – kukorica – kukorica – őszi búza) 1,25 t/ha-ral nagyobb termést kaptunk a monokultúrában termesztett kukoricához viszonyítva.

A vetésváltás a kukorica termésstabilitását is nagymértékben befolyásolta. Kedvező és kedvezőtlen években egyaránt trikultúrában a legstabilabb a kukorica termése, ugyanakkor a környezeti feltételek javulásával szintén a trikultúrás kukorica képes a legnagyobb – akár 18 t/ha-os – terméseredményre. A vetésforgó és a N műtrágyázás jelentős mértékben befolyásolta a talaj pH értékét, míg monokultúrás termesztés esetén szignifikánsan kisebb pH értéket kaptunk, mint bi-, illetve trikultúrás termesztés esetén.

A kukoricahibridek termőképessége, természetes tápanyagfeltáró- és hasznosító képessége, továbbá trágyareakciója is nagymértékben eltérő.

A kukoricahibrideket a termőképesség és a műtrágyareakció alapján intenzív, átlagos és extenzív csoportokba soroltuk.

Az agroökológiai műtrágyaoptimum előveteménytől, évjárattól és a hibridtől függően N 40–120, P2O5 25–75, K2O 30–90 kg/ha hatóanyag, amellyel adott körülmények között a legnagyobb termést lehet elérni.

Restricted access

Az újonnan kidolgozott forróvizes extrakciós módszerrel (HWP) nyerhető foszfor és kálium vizsgálati eredmények értelmezése érdekében összehasonlító vizsgálatot végeztünk a Magyarországon hivatalos AL módszerrel. A zömében tartamkísérletekből, valamint üzemi táblákból származó 315 talajmintán hasonlítottuk össze a két módszerrel kioldott foszfor- és káliumtartalmakat. Mind a foszfor, mind a kálium esetében a két módszerrel nyert eredmények szoros összefüggésben voltak egymással, de az összefüggések szorosságát a talajok fizikai és kémiai tulajdonságai befolyásolják. A nagy abszolút értékbeli különbségek (átlagosan 10–20-szor nagyobb értékeket ad az AL módszer) ellenére a két módszerrel nyert eredmények – vizsgálati helyenként – a fentiek figyelembe vételével átkonvertálhatók egymásba. További előrelépést jelenthet a két módszer átjárhatóságában, ha még nagyobb számú mintán a foszfor esetében a kalcium-karbonát jelenléte, esetleg a kötöttség, kálium esetében pedig a kötöttség figyelembevételével végezzük el az átszámítást. A vízoldható elemtartalomnak ugyanis – különösen környezetvédelmi szempontból – kiemelt jelentősége van.

Restricted access

maize hybrids ( Zea mays L.) in long term experiments between 1970–1991.] Növénytermelés 42 :49–63. Berzsenyi Z. A N-műtrágyázás és az évjárat hatása a kukorica hibridek (Zea

Restricted access

of crop rotation and fertilisation on maize and wheat yields and yield stability in a long-term experiment. Eur. J. Agron. , 13 , 225–244. Lap D. Q. Effect of crop rotation and

Restricted access

Micskei, G., Jócsák I., Berzsenyi Z. (2010): Studies on the effect of farmyard manure and mineral fertiliser on the growth of maize ( Zea mays L.) in a long-term experiment. I. Using the classical form of plant growth analysis. Acta Agron. Hung. , 59

Restricted access

. 25 3654 368 Johnston, A. E. (1995): The significance of long term experiments to agricultural research. pp. 19- 23. In: Christensen, B. T

Restricted access

Wheat Varieties in a Long Term Experiment under Continental Climatic Conditions in Hungary Cereal Research Communications 2005 33 825

Restricted access

. 61 947 951 Huzsvai, L. (2001): Tartamkísérletek kiértékelése új szemszögből. (Evaluation of long-term experiments from a new angle.) Debreceni

Restricted access