Search Results

You are looking at 81 - 90 of 91 items for :

  • Social Sciences and Law x
  • All content x
Clear All

Mivel a román államszocialista rendszer tarthatatlan iparszerkezetet hagyott örökül, a rendszerváltás nyomán úgy ennek eszközkészletében, mint humán állományában folytatódott a lebomlás. A foglalkoztatásvesztők tömegének csak a földtulajdonok visszaosztása nyújtott menedéket. A foglalkoztatás ágazatai közti áramlás így visszafordult: 1995-ig az iparból a mezőgazdaságba, azután pedig a legitim, belföldi foglalkoztatásból a feketegazdaságba és főként külföldre irányult. Eközben a GDP kétszeri nekilendülésével megindult a helyreállító növekedés, majd 2000-től felgyorsult, a foglalkoztatásszerkezet azonban alig rendeződött át. Az ipar nem jött lendületbe, csupán a külföldi vendégmunkába áramlás és az áru jellegű szolgáltatások erősödtek fel. 2008-ban a GDP növekedése már közelítette az új trendvonalat, amikor a világválság feltartóztatta, így nem jutott el a trendvonalon való fennakadásig. A román gazdaságnak nem sikerült megszabadulnia azoktól a súlyos fogyatékosságoktól, amelyeket a bukott rendszertől örökölt. Iparosításának és városiasodásának történelmi fejlődésszakasza mindmáig nem tudott befejeződni. A népesség túlnyomó része benne rekedt az önellátó mentalitásban, ami hatása alatt tartja életvitelüket és munkájukat. Ennek következtében a korszerű foglalkoztatás és a liberális piac nem képes a népesség egészére kiterjedni.

Restricted access

Magyarországon a 90-es években a gazdasági szabályozók és a piacok változásai közben csődbe ment vállalatok eszközállományának többségét külföldi befektetők vették meg, vagy zöldmezős beruházásokat csináltak, és saját hazájuk gazdaságára jellemző technikai és szervezettségi szinten fejlesztették ki termelésüket és szolgáltatásaikat, meghonosítva egy új munkakultúrát. A foglalkoztatottak többsége, mintegy négyötöde jól és gyorsan alkalmazkodott az új elvárásokhoz, más része azonban kiszorult a foglakoztatásból. A gazdaság egyenlőtlen területi elrendeződése miatt azok sem tudtak elhelyezkedni, akik szakképzettsége ezt lehetővé tette volna, foglalkoztatás hiányában pedig szakmai ismereteik elavultak. Az oktatás sem szerkezetében, sem tartalmában nem igazodott jól az új elvárásokhoz, így a munkahelystruktúra és a szakmastruktúra távolodása a további fejlődés akadályává vált. A korábban soha nem tapasztalt módon szinte egy időben megjelenő új technológia és munkakultúra azonban nem hatotta át a gazdaság és a társadalom egészét. Ezért a rendszerváltás utáni időszak nem klasszikus helyreállítási periódus, hanem sokban hasonlít az alacsony jövedelmű országok gazdasági fejlődéséről leírt sajátosságokra is.

Restricted access

A megújuló energiahordozók közül Magyarországon a biomassza nyújtja az egyik legígéretesebb lehetőséget a fosszilis energiaforrások részleges kiváltására. Jelen tanulmányban az elméleti gazdaságtan, a statisztika és a társadalomtudományok eszköztárával elemezzük a biomassza munkaerőpiacát. A munkaerő-piaci kereslet nem minden esetben egyezik meg a kínálattal. A szűkülő lehetőségek következtében a biomassza népességmegtartó képessége sem érvényesül minden esetben. A magyar piacon szakemberhiány van, így a kvalifikált alkalmazottak naponta ingáznak otthonuk és munkahelyük között. Ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy az oktatási rendszer nem képes kellő arányban kinevelni magasan képzett, ökoenergetikai ismeretekkel rendelkező szakembereket. A lokális munkaerőt igénylő szántóföldi munka a képzetlen munkaerő számára jelenthet egyfajta kitörési lehetőséget. A munkaerő-piaci diszkrimináció – amely a kék-, valamint a fehérgalléros alkalmazottakat egyaránt érinti – és az oktatási rendszer hiányosságai egyértelműen a paradigmaváltás szükségességét irányozzák elő. A 2011–2012-es reformok ez idáig nem hoztak számottevő változást az ökoenergetika számára, így kiemelkedően fontos lenne a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó szakok arányának növelése. Amennyiben az intézmények átszervezésén kívül nem történik lényegi, gondolkodásmódbeli változás, feltehetően a biomassza-alapú energiatermelés sem fogja elérni a kívánt szintet. A biomasszapiac nem érvényesülhet szárnyaló mezőgazdasági ágazat nélkül.

Restricted access

://siteresources.worldbank.org/UKRAINEEXTN/Resources/Macro_update_eng.pdf , Downloaded on April 5th, 2008 http://www.interfax.com.ua/ru home page of Interfax Press Agency, downloaded in March–April, 2008 www.karpatinfo.net, downloaded in April, 2007

Restricted access
Review of Sociology
Authors: György Lengyel, László Lőrincz, Viktória Siklós, and Dániel Füleki

Network Externalities in the Diffusion of Home Computers. Journal of Law and Economics , 45 (2): 317-344. Evidence on Learning and Network Externalities in the Diffusion of Home Computers. Journal

Restricted access

. 68. Nos. 3–4, 773–787. http://www.persee.fr/web/revues/home/prescript/article/polit_0032-342x_2003_num_68_3_1254?_Prescripts_Search_isPortletOuvrage=false (Letöltés ideje: 2010. október 10.) Dobos Balázs (2006): A

Restricted access

-system Walzer, M. (1994): Thick and Thin: Moral Argument at Home and Abroad . Notre Dame, University of Notre Dame. Thick and Thin: Moral Argument at Home and Abroad

Restricted access

for an Innovation Strategy. Paris. Open source as… (2005): Open Source as a Business Approach. Open Source Biotechnology? rsss.anu.edu.au/~janeth/home.html - 6k Letöltés ideje: 2010. 10. 12

Restricted access

. 10 Stacey, Judith (1986) "Are feminists afraid to leave home? The challenge of conservative pro-family feminism", In: Mitchell - Oakley 1986

Restricted access

income , retrieved from www.research.dwp.gov.uk Letöltés: 2012.07.10 Dustmann, C. – Fabbri, F. – Preston, I. – Wadsworth, J. (2003): The local labour market effects of immigration in the UK. Home Office Online Report

Restricted access