Search Results

You are looking at 81 - 90 of 1,141 items for :

  • "Magyarország" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Helga Judit Feith, Zsuzsanna Soósné Kiss, Ágnes Kovácsné Tóth, and Péter Balázs

Ismereteink szerint ez idáig nem történt olyan átfogó vizsgálat Magyarországon, amely egészségügyi felsőoktatásban tanuló hallgatók szociokulturális hátterét vizsgálta volna. Célkitűzés: Keresztmetszeti kutatásunk fő célkitűzése az volt, hogy megismerjük és elemezzük a leendő orvosnők, diplomás ápolónők és védőnők társadalmi hátterében megmutatkozó különbségeket. Módszer: Jelen kutatásunk orvostanhallgató-nők, valamint egészségügyi főiskolai karon tanuló hallgatónők között készült, a Semmelweis Egyetemen. Összesen 295 hallgatónőt vontunk be a kutatásba, értékelhető választ adott 68,08% ( n = 201). Az eredményeket az SPSS programcsomag segítségével elemeztük, leíró statisztikai megközelítésben. Eredmények: A felmérésben részt vevő hallgatónők számos szociodemográfiai jellemzőjében meghatározó különbséget tapasztaltunk. Az orvostanhallgató-nők nagyobb hányada diplomás szülők gyermeke, ugyanakkor a főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgatónők esetében ennek jóval kisebb az esélye. Nem találtunk ugyan statisztikailag alátámasztható különbséget a három hallgatói csoport családi állapotában, de megállapítható, hogy kevesebb diplomásápoló-hallgatónő volt férjezett, illetve élt élettársi kapcsolatban. Következtetések: A főiskolai hallgatónők, valamint az orvostanhallgatók szociokulturális hátterében megmutatkozó különbségek, az ebből következő társadalmi hátrányok nagyobb mértékben sújtják az ápoló- és védőnőhallgatókat, mint az orvostanhallgató-nőket.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Ildikó Tombor, Borbála Paksi, Róbert Urbán, Bernadette Kun, Petra Arnold, Sándor Rózsa, and Zsolt Demetrovics

Tanulmányunkban áttekintjük a magyar felnőtt lakosság körében készült, a dohányzás prevalenciáját becslő országos reprezentatív felméréseket. Célkitűzés: Az Országos lakossági adatfelvétel az addiktológiai problémákról (OLAAP) felmérés dohányzásra vonatkozó eredményeinek bemutatása, valamint ezek összevetése a korábbi vizsgálatok eredményeivel. Módszer: A kutatás célpopulációja a 18–64 éves magyarországi népesség. A nettó minta nagysága 2710 fő volt. Az adatfelvétel részben személyes kérdezéssel, részben önkitöltős módszerrel történt. Eredmények: A magyar felnőtt lakosság 36,1%-a dohányzik (29,9%-a napi rendszerességgel). A nemi arányokat tekintve a férfiak 40,6%-a, míg a nők 31,7%-a dohányos (a napi dohányosok aránya nemek szerint 34,6%, illetve 25,3%). A dohányzás szempontjából kockázati tényezőként azonosítható a férfi nem, az alacsonyabb életkor, az alacsonyabb iskolai végzettség, a kedvezőtlenebb szocioökonómiai státus, valamint a szülők dohányzása. Következtetések: Eredményeink a korábbi évek heterogén eredményei közül a magasabb dohányzási prevalenciákat támasztják alá, illetve enyhe mértékű növekedést feltételeznek, amiért a dohányzás nők körében történt emelkedése felelős. A férfiak esetében stagnálás figyelhető meg.

Restricted access

Absztrakt:

Az Európai Unió bővítése lehetőséget teremtett a régi és új tagországok számára, hogy 2004 után a munkaerő szabad áramlásának a lehetőségeit kihasználják. Az új EU-tagországokból elindult gyors elvándorlás átrendezte az unión belüli mobilitás rendjét. A cikk az így kialakult egységes munkapiacon vizsgálja az elvándorlás alakulását, szerkezetét életkor, nem és iskolai végzettségek szerint. A megkésett magyar elvándorlás okait és sajátosságait, munkapiaci összefüggéseit nemzetközi összehasonlításban mutatja be.

Open access

Absztrakt:

A cikk azt vizsgálja, hogy a társadalmi- és humán tudományi PhD-fokozat megszerzésének milyen hatása van az egyén karrierjére, a munkahelyére és a társadalomra. A PhD fokozattal rendelkezők karrierútja szempontjából világszerte két csoport kezd elkülönülni: az akadémiai karriert folytatók és a nem akadémiai karrierre vállalkozók/kényszerülők (az üzleti szférában kutatási tevékenységet végzők, a köz- és magánszférában nem kutatói tevékenységet folytatók). A cikk e két csoport szerint vizsgálja a fokozatot szerzetteket, és négy karrier mobilitási sémát azonosít körükben. A kutatás eredményei szerint az „akadémiai” munkaerőigény Magyarországon hullámzó, amely a gyakran változó tudomány-technológia és innovációpolitika következménye. A nem akadémiai szférában, így a közigazgatásban és a különböző gazdasági szegmensekben a tudás iránti kereslet csak nagyon lassan növekszik. Összességében az empirikus kutatás sok fontos információt szolgáltatott a hazai társadalom- és humán tudományi végzettségű PhD-sekről, és a karrierlehetőségeikről, s ez utóbbiakat befolyásoló külső és belső tényezőkről, motivációkról.

Open access

Tanulmányunkban a magyar népesség addiktológiai problémáinak feltérképezésére irányuló országos reprezentatív felmérés (OLAAP 2007) általános módszertani hátterét és főbb metodológiai eredményeit mutatjuk be. A bevezető részben röviden ismertetjük a kutatás célját, majd a kutatás szervezési lépései, a vizsgálati minta kiválasztásának stratégiája és a felmérésben használt mérőeszközök bemutatása következik. A felmérésben a dohányzás, az alkoholhasználat és az egyéb pszichoaktív szerek használata mellett a következő viselkedési addikciók prevalenciáját mértük: kóros játékszenvedély (SOGS), evési zavar (SCOFF), problémás internet használat (PIUQ), testedzés addikció (EAI, EDS), kényszeres vásárlás (QABB), munkafüggőség (WART). A további alkalmazott mérőeszközök a következők voltak: Derogatis-féle Tünetlista (SCL-90), Temperamentum és Karakter Kérdőív rövidített változat (TCI), valamint a Barratt Impulzivitás Skála (BIS-11). A vizsgálat módszertani eredményei között a részvételi hajlandósággal, illetve a vizsgálati battéria megbízhatóságával és érvényességével kapcsolatos eredményeket mutatjuk be. Mindezek alapján megállapítható, hogy a vizsgálati mintánk korcsoportos és területi eloszlásait mérlegelve reprezentatívnak tekinthető, a kutatásban felhasznált mérőeszközök megbízhatóságára és érvényességére utaló mutatók megfelelőek, az alkalmazott skálák kiváló pszichometriai jellemzőkkel rendelkeznek. Mindezek alapján a felmérés lehetőséget nyújt arra, hogy kutatásunk eredményeit a magyar lakosság egészére kiterjesszük, általánosítsuk, és az adatokat időbeli és nemzetközi kontextusban értelmezzük.

Restricted access

Háttér és célkitűzések: vizsgálatunk célja magyar mintán ellenőrizni a meddőség pszichés vonatkozásait feltáró eddigi, nemzetközi eredményeket. Módszer: 75 fős (63 nő, 12 férfi), magyar, kényelmi, keresztmetszeti minta felmérése történt önkitöltős, részben sztenderdizált kérdőívekkel. Eredmények: a vizsgált nők depresszióértékei szignifikánsan magasabbak a Hungarostudy Epidemiológiai Panelvizsgálat országos reprezentatív vizsgálatban talált, nőkre vonatkozó, 2006-os pontszámoknál (BDI-S; átlag (M)=13,9; szórás(SD)=13,4; vs. M=9,7; SD=11,9; p<0,05). Az élet értelmességének mértéke szignifikánsan alacsonyabb az átlagnépesség sztenderdjeinél (BSCI-LM-7, M=8,9; SD=3,2; vs. M=9,9; SD=2,8; p<0,05). Állapot- és vonásszorongásszintjük azonban nem különbözik ezektől (rendre p=0,205 és p=0,477). A férfiak semmilyen mutató mentén nem tértek el az országos átlagoktól. Mintánkon belül sem a nem, sem az életkor, egy gyermek léte vagy a meddőség hossza, diagnózisa, a kezelések mennyisége és minősége nem látszott befolyásolni a lelkiállapotot. Szignifikánsan magasabb volt mind az állapot-, mind a vonásszorongása azoknak a nőknek, akik spontán vetélést éltek át, szemben azokkal, akiknek nem volt vetélésük, vagy terhesség-megszakításuk (is) volt (STAI-S; M=49,5; SD=13,8; vs. M=41,4; SD=11,9; p<0,05; / STAI-T; M=47,4; SD=11,6; vs. M=41,5; SD=10,4; p<0,05). Azok a med-dők, akik nem hisznek egy transzcendens hatalom létében vagy bizonytalanok, szignifikánsan magasabb depresszió-pontszámot értek el azoknál, akik hisznek (BDI-S, M=17,1; SD=15,1; vs. M=10,0; SD=10,1; p<0,05). A válaszadók 44%-a hiányolja a meddőségi centrumokban a pszicho-lógiai segítségnyújtást. Következtetések: a pilot-vizsgálat alátámasztja a nemzetközi eredményeket, miszerint a termékenységre várók lényegesen lehangoltabbak és életüket kevésbé érzik értelmesnek a ter-mékenységi nehézségekkel nem küzdőknél. Ez megfontolandóvá teszi a meddőségi kezelések során nyújtott pszichés támogatás beépítését a szakmai protokollba.

Restricted access

A vizsgálat kínai és magyar diákok matematikához és matematika órához való hozzáállását tárta fel 234 (128 pekingi és 106 budapesti első és második osztályos) szakközépiskolás diák részvételével. Alapjául egy SCHOENFELD (1989) által kifejlesztett kérdőív szolgált, mely a tantárgyhoz való hozzáállást hat szempont alapján vizsgálta (siker és kudarc attribúciója; a diákok matematikával és matematikaórával kapcsolatos nézetei; az iskolai matematikára, angolra és társadalomtudományokra vonatkozó látásmód; a geometria természetéről vallott nézetek; motiváció; a teljesítményre és a matematikából való jó szereplés fontosságára vonatkozó adatok). Az eredmények statisztikailag igazoltan mutatnak rá a vizsgált területen belüli különbségekre, elsősorban az erőfeszítés (kínai mintában szerepe a teljesítményben meghatározóbb), a motiváció (magyar mintában fontosabb a büntetéstől való félelem és a tanulás kötelező volta), valamint a családi támogatottság tekintetében (kínai mintában mindkét szülő érdekelt a gyermek teljesítményében, valamint a matematikai teljesítményt több tényező bonyolult együtt járása határozza meg). Az eredmények segíthetnek a matematika hatékonyabb oktatásának megszervezésében, illetőleg a Magyarországon tanuló kínai gyermekekkel való hatékony pedagógiai bánásmód megtervezésében.

Restricted access
European Journal of Mental Health
Authors: Béla Buda, Teodóra Tomcsányi, János Harmatta, Roger Csáky-Pallavicini, and Gábor Paneth

: Zur charakterlichen Selbststeuerung des Menschen 1971 Romsics , I. (2001) Magyarország története a XX

Restricted access

. , Szurkos G. , Vermes J. , 2005 . Éghajlatváltozások geokémiai hatásai Magyarország középső és keleti részén . MÁFI Évi Jel. 2004-ről . 65 – 71 . Fügedi

Restricted access

[Az Európai Közösségi Tanulmányok Magyar Társaságának 2005. évi, A Lisszaboni Folyamat és Magyarország c. konferenciáján tartott előadás kivonata.]

Restricted access