Míg a történeti gyárépületek alaprajzi kialakítása és az egyes épületek telephelyen belüli elhelyezése alapvetően a célszerűség elvét követte, az építmények homlokzati megoldásai számos esetben ettől eltérően kerültek kialakításra, amivel kapcsolatban már eddig is számos elmélet és értelmezés született. A budapesti történeti gyárépületek példáján keresztül vázolom fel, hogy milyen – a műszaki szükségszerűségen túlmutató – tényezők befolyásolták a történeti gyárépületek külső kialakítását. Az adott építési helyszínek építészeti sajátosságai mellett ezek közé a tényezők közé sorolom a korszakban megrendezett ipari kiállításokat is, amelyek véleményem szerint a fokozottan reprezentatív megjelenés iránti növekvő igény felkeltésével komoly befolyással bírtak a történeti gyárépületek külső kialakítására. A Feszl Frigyes életművének fontos részét képező, 1860-ban épült kőbányai Dreher Sörfőzde homlokzatát is elemzem. Fontos szempontként vizsgálom, hogy miként gyakoroltak befolyást a 19. században megjelenő és egyre népszerűbbé váló ipari kiállítások a korabeli budapesti gyárépületek homlokzati kialakítására. A Zwack Likőrgyár építészeti fejlődéstörténetének vizsgálata keretében kitérek a korszak történeti gyárépületeinek városi térben megjelenő homlokzatai és a környező köztér között feszülő kölcsönhatás izgalmas szempontjaira is. Egyúttal újabb szemponttal bővítem azoknak a feltételeknek a körét, amelyek teljesülése esetén a történeti ipari épületek homlokzatai napjainkban műemléknek tekinthetők.
A Makkabeusok első két könyve és Héliodóros regénye között van két figyelemre méltó párhuzam. Az előbbi (1Mak 6, 43–47 ~ Hél. 9, 17–18) tartalmi jellegű, azt a ritkán alkalmazott módszert jeleníti meg, mellyel az ókorban a harci elefántokat, illetve a páncélos lovasságot lehetett semlegesíteni, s amelyről más antik források is beszámolnak (Plut. Crassus 25, 8). A második párhuzam egy kettős oxymóron: „szárazföldön hajózni, tengeren gyalogszerrel járni” (2Mak 5, 21 ~ Hél. 9, 5, 5), de a fordulat változatai számos más görög és római szerzőnél is előfordulnak (Isocr., Panég. 89, 1–8; Curtius Rufus, Hist. Alex. Magni 9, 21, 4–6; Iamblichos, frg. dubia 101 Habrich, p. 73; Polemón, decl. 1, 8 és 28, decl. 2, 44; Achilleus Tat. 4, 14, 7–8; Lukianos, Rhetorum praeceptor 18, 17–18; Iulianus, or. 1, 22, 10–16). A görög és római szerzők mindig olyankor folyamodnak az oxymóronhoz, ha az abban hangsúlyosan kifejeződő képtelenséget valahol és valamiképpen mégis realizálódni vélik. Iulianus és Héliodóros egy-egy város ostromának körülményeit látják, illetve láttatják megvalósult oxymóronnak; Iulianus történelmi esemény, Nisibis Kr. u. 350-ben lazajlott ostromát írja le, s mert Héliodóros regényében Syéné ostroma (9, 1, 1 sqq.) sokban a császár elbeszéléséhez hasonlít, 350-et számos kutató a Héliodóros-kronológiát illetően is perdöntő dátumnak ítéli. Az oxymóron látnivaló népszerűsége azonban nyitva hagyja azt a lehetőséget, hogy Héliodóros történelmi példa nélkül, pusztán saját invenciójára támaszkodva bontott ki eseménysort az oxymóronból, más szóval, hogy valamikor a 3. század első felében működhetett.
Acta Geologica Hungarica 46, 2003 Korpás, L., P Kovács-Pálffy, M. Lantos, M. Foldvári, L. Kordos, E. Krolopp, D. Stüben, Zs. Berner (in press): Sedimentology, geochemistry, chronology and palaeokarst evolution of
. IX. Stuttgart, col. 515–776. Peachin, M. 1990 Roman Imperial Titulature and Chronology, A. D. 235–284. Studia Amstelodamensia ad epigraphicam, ius Antiquum et papyrologicam pertinentia XXIX. Amsterdam
, Site and Culture. 554 Lantos, M., L. Korpás, P. Kovács-Pálffy, L. Kordos, E. Krolopp 2000: Sedimentology and chronology of Quaternary lacustrine travertine key
Forschungen zur antiken Welt . München 1992 . Boteva 2001 D. Boteva : On the chronology of the Gothic invasions under Philippus and Decius (AD 248–251) . Archaeologia Bulgarica 5 ( 2001 ) 37 – 44 . Bölcske 2003 Á. Szabó — E. Tóth (Hrsg
. Jenkins, B. M., Johnson, J. J.: International terrorism. A chronology, 1968–1974. RAND report, Rand Co., Santa Monica, USA, 1975. Johnson J. J
Ullmann (S.), Anglicismes in French, Notes on their chronology, range and perception, in Publication of the Modern Language Association, no 4, 1947, p. 1153-117. Anglicismes in French, Notes on their chronology, range and
., Tooley, P. W., Sujkowski, L. S., Koh, Y. J., Cohen, B. A., Spielman, L. J., Deahl, K. L., Inglis, D. A. and Sandlan, K. P. (1993): Historical and recent migrations of Phytophthora infestans: chronology, pathways, and implications. Plant Dis. 77, 653
Vankilde, H., Rahbek, U. & Rasmussen, K. L, 1996. Radiocarbon dating and the chronology of Bronze Age Southern Scandinavia. Acta Archaeologica. 67 . 183--198. Radiocarbon dating and the
