Search Results

You are looking at 81 - 90 of 148 items for :

  • "eszközök" x
  • All content x
Clear All

Ha életünk során olyan helyzetbe kerülünk, hogy kénytelenek vagyunk szembesülni egészségünk elvesztésével, egy krónikus betegség mindennapjainkra gyakorolt irreverzibilis hatásával, az ennek következtében létrejövő változások egyaránt érintik személyiségünk kognitív, emocionális, fiziológiai, szociális és spirituális dimenzióit. A krónikus beteggé válással addigi világképünk megrendül, korábbi kognitív sémáink összeomlanak, és így elveszíthetjük azokat a tájékozódási pontokat, amelyek életünk korábbi szakaszaiban létünk biztonságát jelentették. A betegség ugyanakkor pozitív irányú változásokat is hozhat életünkbe azáltal, hogy lehetőséget ad például egy új életfilozófia és optimistább életszemlélet kialakítására, az élet nagyobb megbecsülésére és a megbocsátás átélésére. Az utóbbi évtizedek egészségpszichológiai és valláspszichológiai vizsgálatai alapján a krónikus beteggé válás traumáját követő, a fentiekben említett konstruktív megoldások szoros összefüggésben vannak életünk vallásos/spirituális dimenziójával. Jelen tanulmányban a szerző szakirodalmi adatok alapján áttekinti a vallás/spiritualitás és az egészség közti kapcsolat lehetséges hatótényezőit, néhány, a krónikus betegségek és a spiritualitás összefüggéseit leíró elméletet, és ezekhez kapcsolódó klinikai vizsgálatokból származó eredményt. Bemutatásra kerülnek továbbá olyan kutatások, amelyek a vallásnak/spiritualitásnak az orvos–beteg kapcsolatra gyakorolt hatását, az abban betöltött szerepét elemzik, és ezzel összefüggésben olyan vizsgálati eszközök, amelyek a páciensek vallási/spirituális elköteleződésének és gyakorlatának megismeréséhez nyújtanak gyakorlati segítséget.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Péter Kupcsulik, Attila Nagy, György Lázár, József Farkas, Aurél Ottlakán, György Martyin, Tibor Oláh, Tibor Dinka, Attila Oláh, and Ferenc Jakab

Absztrakt

Jóllehet a körvarrógépek használta világszerte elterjedt, különösen a rectumanastomosisok elkészítésére, a forgalomban lévő eszközök alkalmazhatóságáról kevés közlés lát napvilágot. 2008. május és 2009. március között 9 sebészeti osztályon összesen 136 betegen alkalmaztak CS® körvarrógépeket anastomosis készítésére a rectumon. A prospektív vizsgálat a rectum felső és középső harmadán készített varratokat elemezte, a vizsgálatba 5 olyan esetet is bevontak, ahol az anastomosis a rectum alsó harmadában készült. 115 adenocarcinoma, 16 egyéb malignus daganat, 5 benignus elváltozás miatt került sor infraperitonealis resectióra. 20 műtét laparoscoppal, 116 hagyományos módon történt. A 32 mm átmérőjű eszközt 50, a 28 mm-est 85, a 25 mm-est 1 esetben használták. Intraoperatív technikai hiba 4 esetben fordult elő, a kiegészítő beavatkozással az anastomosis korrigálható volt. Posztoperatív szövődmény ezekben az esetekben nem fordult elő. Késői varratelégtelenséget 5 esetben észleltek, ebből 3 spontán gyógyult, 2 esetben reoperációra került sor. A teljes beteganyagban 2 haláleset fordult elő, ez 1,4%-os mortalitásnak felel meg. A CS® körvarrógépek megfelelőnek bizonyultak infraperitonealis rectumanastomosis céljára.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zoltán Járai, Endre Kolossváry, Ildikó Szabó, István Kiss, Csaba Farsang, and Katalin Farkas

Absztrakt:

Bevezetés: A boka-kar index meghatározása során az oszcillometriás eszközök a hagyományos Doppler-elven működő eszközökkel összevetve több ígéretes előnyt mutatnak. A speciális képzés szükségtelensége, a gyorsabb kivitelezés, valamint a mérés operátortól független volta sorolható ezek közé. Célkitűzés: A boka-kar index oszcillometriás és a Doppler-elven működő meghatározásának összehasonlító elemzése. Módszer: A vizsgálati egyének esetében folyamatos hullámú Doppler és automata oszcillometriás (BOSO ABI-system 100) módszerrel a boka-kar index egyidejű meghatározását végeztük. Az összehasonlító elemzés Bland−Altman- és ROC-analízis alkalmazásával történt. Eredmények: A két módszerrel végzett vizsgálat (734 mérés) jó egyezést mutatott a boka-kar index tartomány 0,9 értékéhez közel. Ezen érték alatt és felett az egyezés mértéke csökkent. Az oszcillometriás mérés során optimálisnak tekinthető diagnosztikus boka-kar index határérték 0,96 volt. Következtetések: A boka-kar index oszcillometriás meghatározása nem helyettesíti a Doppler-alapú mérést a teljes boka-kar index tartományban. Mindazonáltal a hatékony diszkriminációs tulajdonságának köszönhetően a tünetmentes egyének szűrésekor hathatós eszköz lehet. Orv Hetil. 2018; 159(5): 176–182.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Szabolcs Horváth, István Gál, István Rákóczi, Szaniszló Jávor, Borbála Balatonyi, Ildikó Takács, Andrea Ferencz, Sándor Ferencz, and György Wéber

Absztrakt

Bevezetés: A természetes testnyílásokon keresztüli sebészet (NOTES) a minimálisan invazív sebészet legújabb irányvonala. Az eddigi klinikai tapasztalatok szerint a transvaginalis megközelítésben végzett epehólyag-eltávolítás kisebb fájdalommal, megterheléssel, rövidebb ápolási idővel jár, és a betegek hamarabb, bőrmetszés nélkül térhetnek vissza normál életvitelükhöz. Anyag és módszerek: Hazánkban először végeztünk sertésen transvaginalis cholecystectomiát ún. hibrid technikával, laparoscopos eszközök használatával. A köldöknél bevezetett 5 mm-es trokáron keresztül történt a cysticus képletek kipreparálása, a klippek felhelyezése valamint a hólyag kifejtése. A műtét követését a transvaginalisan, 10 mm-es trokáron keresztül behelyezett optika biztosította, az epehólyagot a műtét során – az ugyancsak itt bevezetett – hajlított végű fogóeszköz segítségével pozicionáltuk. Az epehólyag eltávolítása is transvaginalisan történt. Eredmények: Hat esetben végeztünk transvaginalis cholecystectomiát. A műtéti idő átlagosan 78 perc volt (40–145 perc). A műtétek során, illetve a megfigyelési idő alatt (3 hónap) szövődményt nem észleltünk, mortalitás nem volt. Következtetések: Tapasztalataink szerint a műtét, az általunk használt eszközökkel biztonsággal végezhető állatmodellen, és a módszer alkalmas a klinikai bevezetésre.

Restricted access

2012. november 22-én az Európai Unió Bírósága az orvostechnikai eszközök, a nem gyógyászati célú felhasználásra szánt termék fogalmának értelmezése, az áruk szabad mozgása, mint működési alapelv tárgykörét érintően a 93/42/EGK irányelv értelmezésével kapcsolatban – az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában – döntést hozott. Döntésével az „orvostechnikai eszköz” fogalmának terjedelmét, célhoz kötöttségére tekintettel pontosította. A bíróság határozata kötelező nemcsak az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet kezdeményező nemzeti bíróság, hanem a tagállamok valamennyi bírósága számára is. Hivatalos hivatkozás: Az Európai Unió Bíróságának 2012. november 22-én a C‑219/11. sz. ügyben, az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában kelt ítélete. Értelmezett jogszabályhelyek: 2007. szeptember 5-i 2007/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az orvostechnikai eszközökről szóló, 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (2) bekezdése a) pontja első, második és harmadik francia bekezdései. Orv. Hetil., 2013, 154, 391–393.

Restricted access

A vizsgálat az arcon viselt testmódosítások munkahelyi megítélésére irányult. Arra kerestük a választ, hogy milyen tényezők hatnak egy, az arcán testmódosítást viselő fiktív munkatárs megítélésére. Amintában 403 fő, 206 férfi (kor M = 23,33; SD = 3,08) és 197 nő (kor M = 24,00; SD = 4,57) szerepelt. A vizsgálat során használt eszközök az Önbecsapás és Benyomáskeltés, a Big Five kérdőív udvariasság és nyitottság aldimenziójának tételei, továbbá egy képzelt munkahelyi szituáció voltak. Az eredmények szerint az arcán testmódosított munkatársat kevésbé találják alkalmasnak olyan értékesítői munkára, amely megköveteli az ügyféllel való személyes kapcsolattartást. Azok a személyek, akik piercinget látható helyen viselnek, továbbá magasabb pontszámot értek el a benyomáskeltés, nyitottság és udvariasság skálákon, jobban elfogadják az arcát testmódosításokkal díszítő személyt munkatársnak, mint az alacsonyabb pontszámot elérők és a piercinggel nem — vagy kevésbé látható helyen — rendelkezők. A jutalék elosztásának formája nem volt hatással a megítélésre. Annak ellenére, hogy a tetoválások és piercingek reneszánszukat élik, mégis elmondható, hogy az arc testmódosítása kevésbé illik a professzionális vállalati szférába abban az esetben, amikor az ügyféllel történő kapcsolattartás személyes interakciót követel meg.

Restricted access

Elméleti háttér: A testkép zavara egyre gyakrabban válik pszichológiai vizsgálódás tárgyává, amit növekvő előfordulása tesz indokolttá. Az elsősorban evészavarokkal összefüggésben megjelenő testképzavarok mérésére számos eszköz létezik a klinikai gyakorlatban, melyek egyik legdinamikusabban fejlődő csoportja a számítógépes testképvizsgáló eljárásoké. Ezek a módszerek a rohamosan fejlődő informatikai technológiát felhasználva az eddigieknél is pontosabb, megbízhatóbb eredményekkel képesek kiszolgálni a kutatókat és a klinikusokat. Cél: A jelen áttekintés az aktuálisan is használatban lévő számítógépes eljárásokat mutatja be, feltárva a fejlődésükben található irányvonalakat és az egyes módszerekben lévő hasonlóságokat, illetve különbözőségeket. Célja az információközlésen túl, hogy gyakorlati útmutatót kaphasson az, aki a testkép vagy testképzavar vizsgálata céljából keresi a legmegfelelőbb módszert. Eredmények és következtetések: Külön halmazként tekinthetünk azokra a mérőeszközökre, amelyek előre betáplált készlettel dolgoznak és választást ajánlanak a vizsgálati személynek, valamint azokra, amelyek a személyekről készített fényképekkel operálnak. Ezen eljárásokat haladják meg a legmodernebb eszközök, melyek még ugyan gyermekcipőben járnak, bizakodásra adnak okot a jövőre nézve. Ide sorolható a legújabb lézeres technológiák, szkennerek használata, vagy az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, nem klinikai felhasználásra szánt grafikai szoftverek alkalmazása.

Restricted access

A laparoszkópia az elmúlt három évtizedben forradalmasította a nőgyógyászati sebészet gyakorlatát. Napjainkra a minimálisan invazív sebészeti eljárások képezik az ellátás standard technikáját mind a jó-, mind a rosszindulatú nőgyógyászati betegségek döntő többségében. A természetes szájadékokon keresztül történő endoszkópos sebészet (natural orifices transluminal endoscopic surgery – NOTES), valamint az egy metszésen keresztül végzett laparoendoszkópos sebészi eljárás (laparo-endoscopic single-site surgery – LESS) fejlesztését a kisebb morbiditásra és a jobb kozmetikai eredményekre való törekvés indította el. Ezek az eljárások azon az elgondoláson alapulnak, hogy kevesebb behatolási kapu alkalmazásával tovább csökkenthető a sérvképződés esélye, a felépülési idő, a műtét utáni fájdalom, és jobb kozmetikai eredmények érhetők el. A NOTES technika fejlesztését a „heg nélküli sebészet” koncepciója hívta életre. A LESS és NOTES alkalmazhatóságára vonatkozó közlemények a technikák egyre szélesebb körű elterjedését eredményezték a nőgyógyászati gyakorlatban, és napjainkban már a laparoszkóppal elvégezhető beavatkozások többsége a LESS- és NOTES-technika segítségével is kivitelezhető. Annak ellenére, hogy biztonságos módszerekről van szó, több technikai probléma (háromszögelés, vizualizáció, ergonómiai megfontolások) vár megoldásra és számos kérdést kell még megválaszolni ahhoz, hogy ezek az eljárások széles körben elterjedhessenek. A sikeres technikai fejlesztések ellenére e módszerek alkalmazása egyelőre a kezdeti fázisban van, és az indikációk pontosítása, valamint az eszközök további tökéletesítése szükséges a jövőben. Orv. Hetil., 2011, 152, 785–792.

Open access

Robotizált rendszereket az egészségügyben elsőként rehabilitációra és végtagpótlásra használtak, majd fokozatosan megjelentek az invazív beavatkozásokat segítő eszközök. Az Amerikai Egyesült Államokban 2008-ban becslések szerint a radikális prosztataeltávolítások több mint 70%-át robottal végezték, és jelentős áttörést értek el veseeltávolításoknál, gastrointestinalis és ortopédiai beavatkozásoknál, valamint szív- és gyereksebészetnél is. Az idegsebészet volt a sebészrobotok legelső alkalmazási területe, és mára már több tucat különböző rendszert fejlesztettek, amelyek eltérő módokon igyekeznek megfelelni a szigorú biztonsági és pontossági követelményeknek. Jelen közlemény célja, hogy röviden ismertesse a manapság leginkább elterjedt idegsebészeti robotokat, fő előnyeiket és korlátaikat. Egy-egy konkrét példán keresztül ismertetjük a legfontosabb fejlesztési stratégiákat, amelyek révén új beavatkozások végrehajtására nyílik lehetőség. Részletesen tárgyaljuk az amerikai Johns Hopkins Universityn fejlesztett új, agyalapi műtétek hatékony támogatására szolgáló rendszert, amely jól példázza, milyen előnyökkel járhat a modern technika megfelelő alkalmazása. E kutatás célja a koponyafúrással járó operációk pontosabbá és biztonságosabbá tétele egy NeuroMate sztereotaktilis robot és StealthStation műtéti navigációs rendszer integrálásával. Laboratóriumi körülmények között végzett kísérletek azt mutatták, hogy a rendszer hatékony segítséget adhat. A robotra szerelt fúró erő/nyomaték irányítás révén, érzékelők segítségével folyamatosan követi a sebész kezének mozgását. A betegek preoperatív orvosi képein meghatározott virtuális határok és fejlett valós idejű vizualizáció segítik a műtétet. Ezek a funkciók együttesen nagymértékben javítják a beavatkozások pontosságát, csökkentik azok idejét, és jelentősen megkönnyítik a sebész feladatát.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Levente Fazekas, Balázs Sax, István Hartyánszky, Miklós Pólos, Ferenc Horkay, Tamás Varga, Kristóf Rácz, Endre Németh, Andrea Székely, Erzsébet Paulovich, Krisztina Heltai, Endre Zima, Zoltán Szabolcs, and Béla Merkely

Bevezetés: Magyarországon 2012-ben ünnepelte 20 éves évfordulóját a szívtranszplantáció, ám a mechanikus keringéstámogató eszközök ezalatt az idő alatt a végstádiumú szívelégtelenség korszerű terápiájának hiányzó láncszemét alkották. 2012 májusában, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikáján átadott szívtranszplantációs és szívelégtelenség intenzív osztály, valamint az ehhez társuló eszközfejlesztések tették lehetővé a műszívprogram elindulását. Célkitűzés: A szerzők a program tapasztalatairól számolnak be. Módszer: 2012 májusa és 2014 decembere között 72 beteget 89 esetben kezeltek mechanikus keringéstámogató eszközökkel. A támogatás indikációja valamennyi esetben terápiarefrakter végstádiumú szívelégtelenség, illetve akut bal- vagy jobbszívfél-elégtelenség volt. Eredmények: Huszonhét esetben szívtranszplantáció utáni akut graftelégtelenség, 24 esetben súlyos végstádiumú szívelégtelenség, 21 esetben akut infarktus, 14 esetben szívműtét utáni akut balszívfél-elégtelenség, két esetben súlyos légzési elégtelenség, egy esetben gyógyszermérgezés következtében kialakult malignus ritmuszavar miatt kezdték el a terápiát. A teljes program 30 túlélő betege közül 13 került sikeres szívtranszplantációra. Következtetések: A rendelkezésre álló sokoldalú műszerparkkal a ma létező valamennyi lehetséges terápiás modalitás megvalósítható a rövid távú keringéstámogatástól a középtávú támogatáson át a szívtranszplantációig vagy a végleges műszívbeültetésig. Orv. Hetil., 2015, 156(13), 521–527.

Open access